Az alvilági megtérők a régi kapcsolatok révén egy idő után visszatérnek a korábbi tevékenységükhöz (vannak, akik igazából abba sem hagyják), de a Hit Gyülekezetében maradnak, és az alvilágból származó bevételeikből "adakoznak", és befizetik a tizedet Németh Sándornak. A vezető lelkész nem kérdezi, honnan vannak a bevételek, mert a Hit Gyülekezetében minden gazdagság "Ábrahám áldásának" minősül, és Németh Sándor el is várja a tagoktól, hogy "látszódjon rajtuk az áldás", ami a pénzzel egyenlő. Az alvilági figurák pedig visszatérnek a bűnözéshez és produkálják az "áldást".