Ez olyan Bánk Bán előadás, amelyben csak Tiborc panaszát halljuk három felvonásban és egy hangszínen. Ez az a zenekar, amelyben kizárólag egy üstdob és egyetlen cintányér van, s a karmester három tételben ugyanazt vezényli. Ez az elviselhetetlen disco, amelyben egy számot játszanak, s nincs benne semmi más, mint dallam nélküli folyamatos dübörgés. Mindebben mégsincs semmi meglepetés, mert ugyanazt a populista és demagóg pojácát láttuk, akit kezdettől fogva megismertünk. Legfeljebb az okozott döbbenetet, hogy ez az ember tényleg nem tud mást, képtelen váltani, meglepetést okozni, személyiségéből nem sugárzik semmi, legfeljebb a bosszú édes ízét lehet érzékelni a hangjában, semmi mást. Tartalmi szempontból a legfeltűnőbb, hogy ez az ember a mindenki által 14 éve jól ismert dolgokat sorolt fel, mint egyfajta vádiratot, amelyben egyetlen szó sem esett arról, hogy az alkotmányos rendet megdöntötték, az Alkotmányt eltörölték, a demokráciát és a jogállamot felszámolták, a sajtószabadság egyetlen sérelme, hogy őt fél évig nem hívták közmédiába. Magyar egy rossz kormányzást vetett Orbán szemére, s ehelyett azt vetíti előre, hogy ennél jobban kormányozna, ugyanabban a rendszerben, melyet egy szóval sem kifogásol. A nagy megmondó miniszterelnökurazta Orbánt, s más országok képviselőinek kellett diktátornak nevezniük, mert Magyar nem tartja annak. Nyilvánvalóan csak helyet akar cserélni vele.