Az is állásfoglalás, amikor nem áll ki a demokratikus értékek, az alapvető emberi jogok, vagy akár Ukrajna mellett. A Magyar-teoretikusok elhallgatják azt az egyszerű tényt, hogy az ellenzéki "messiás" egészen véletlenül, mindig a demokratikus oldal ellen foglal állást, az ő nagy taktikája mindig a demokratikus és jogállami elvek és értékek megtagadása. Egyetlen esetről nem tudunk, amikor a nagy taktikus azért tett volna valamilyen gesztust, hogy a demokratikus oldalról érkező szavazókat megnyerje vagy megtartsa. Kizárólag azok a szavazók tűnnek fontosnak, akik fideszesek és szélsőjobboldaliak. Pedig a demokratikus ellenzékiek megnyerése sem automatikus, Magyar legnagyobb ellenzői közülük kerülnek ki. Ezért logikus következtetés az, hogy Magyar szélsőjobboldali állásfoglalásai nem taktikai zsenialitásának, hanem szilárd szélsőjobboldali világnézetének kifejeződései (ahogy az is annak tekinthető, ha megtagadja a Pride-on való részvételt, vagy a gyülekezési jogért való tüntetést). Ha van ebben taktika, akkor az az, hogy leplezni próbálja a demokraták előtt.