Nyilvánvaló, hogy Trump és Putyin találkozóját a Kremlben találták ki, mert Trump nagyon önállósította magát, s elszakadt az orosz köldökzsinórtól. Ebben a kapcsolatrendszerben Putyin...

Vannak antiszemiták, mindig is voltak, mindig is lesznek. De az antiszemiták nem tudnak ártani Izraelnek, mert az antiszemitáknak csak az antiszemiták hisznek. Izraelnek az tud ártani, ha elveszíti az önazonosságát, eddig becsült értékeit, s a világ közvéleményének támogatását és szimpátiáját: ha Netanjahu azt hajtja végre, amit a Hamasz szeretne. A Hamasz október 7-i tömegmészárlásának célja az volt, hogy Izraelt meggyűlöltesse a világgal. A napokban a New York Times egyik kolumnistája írta őszinte aggodalommal, hogy Izraelnek nemcsak a gázai háborút kell megnyernie (már megnyerte), hanem a világ közvéleményének szimpátiájáért vívott háborút is, s ebben a háborúban vesztésre áll. Ha Izrael és a zsidóság nem különbözteti meg magát Netanjahutól, annak a világra nézve is végzetes következményei lehetnek. Mert voltak antiszemita propagandisták, akik már akkor népirtásról beszéltek a palesztinkodó antiszemita tüntetéseken, amikor Izrael még el sem kezdte a Hamasz ellen indított gázai háborút. De most már nemcsak azok vannak. Izrael elveszítheti a világ megbecsülését egy terrorszervezet átlátszó csapdájába besétálva, amivel történelmi, szellemi-kulturális értékeit és örökségét tagadja meg. Egy Finkeltsein-tanítvány miatt, aki a maga javára használta mindig a terrorista fenyegetést. Ott tartunk, hogy sikerült az egész világot Izrael ellen hangolnia és a palesztinok mellé állítania. Lehet antiszemitázni, de a nyugati demokráciák tiltakozása egyértelmű üzenet: elismerik a palesztin államot. Izraelt sikerült az illiberális, szélsőjobboldali keresztényfasiszta szekták szintjére, s korlátai közé szorítani. Bekövetkezhet, hogy a baloldali, demokrata identitás része lesz az Izrael-ellenes, palesztinbarát mentalitás, ami a Hamasz terve és csapdája.