Több jel utal arra, hogy a bátor magyar demokrata civilek spontán tiltakozásai lelki erőt és bátorságot adtak az évek óta tehetetlenül vergődő ellenzéki sajtónak és politikai szereplőknek.
Örömmel konstatáljuk, hogy az internetes média végre a méltó helyén kezeli a jogállamot megerőszakoló kormányzati intézkedéseket és a polgárokat megalázó nyilatkozatokat. Az online hírportálok vezető hírei végre nem a „kis színes” rovatból kerülnek ki, hanem a lényegről beszélnek, a diktatúra valóságáról tudósítanak. Jó olvasni, hogy a hazugságot hazugságnak merik nevezni, a pofátlanságot pofátlanságnak, az aljasságot aljasságnak. A divatos öncélú ironizálást felváltotta a célzatos és szellemes irónia, és végre átüt az írásokon a jogos felháborodás, a düh és az önbecsülés.
A politikai mozgalmak és pártok is érzékelik, hogy most van esély visszaszerezni az eljátszott becsületüket, amelyről lemondtak, amikor elfogadták a kijelölt helyüket a NER-en belül. Álláspontunk szerint biztató jelnek tekinthető, hogy nem próbáltak rátelepedni a spontán tiltakozásokra, és hogy – ha már bent vannak – olyan tiltakozásokkal élnek az országházban, ami meghaladja a kormány, a sajtó, és a nép ingerküszöbét. Örömmel olvassuk azt is, hogy egy szocialista EP képviselő a demokrácia védelmében azért lobbizik, hogy a Fidesz veszítse el európai szövetségeseit. És üdvözöljük azt is, hogy a „véletlenülsemmondoksemmikonkrétatazonkívülhogygyurcsánytakarodj” Momentum Mozgalom az országos plakáthekkeléssel végre a Fidesszel szemben is markáns frontvonalat nyitott.
Most már csak az a kérdés, hogy hogyan tovább. Vajon kész-e a magyar sajtó és a demokratikus közélet arra, hogy végre kilépjen a NER-ből, és kinyilvánítsa, hogy nem játszik többé Orbán szabályai szerint? Az elmúlt napokban több helyen felvetették a választási törvény helyreállításának követelését. Vezető hírként videót közölt erről az Index, interjút adott erről Gulyás Márton, az Oktogonnál már tüntetők is követelték.
Vajon kész-e az ellenzék kompromisszumok nélkül kilépni a rendszerből? Vajon kész-e a választási részvételért felveendő júdáspénzt odadobni Orbán lábai elé? Vajon a magyarországi sajtó rákényszeríti-e őket, hogy döntsenek végre: a NER-en kívül vagy belül vannak? Vajon a civil tüntetők felismerik-e, hogy a csaló választási rendszer, és vele együtt az azt elfogadó pártok következetes elutasításában rejlik a helyzet kulcsa? Hogy ez a rendszer megdöntésének egyetlen békés megoldása? És ha a jelenlegi politikai pártok mindannyian cserbenhagynák őket, vajon megkísérlik-e nélkülük is kivívni a szabadságot?
Ezek lesznek a következő hetek és hónapok sorsdöntő kérdései. A válaszokon fog múlni, hogy meddig élünk diktatúrában, hogy hány év kell a köztársaság helyreállításához.
