Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson súlyos következményekkel járhat a globális klímaváltozás elleni küzdelemre nézve. Az Egyesült Államok új vezetése nemcsak visszafogja az eddig megtett lépéseket, hanem aktívan akadályozza a környezetvédelem terén elért haladást. Trump első intézkedései között szerepelne az ország kiléptetése a párizsi klímaegyezményből, amely a nemzetközi közösség egyetlen átfogó kezdeményezése a globális felmelegedés lassítására.
A párizsi egyezmény feladása: egy veszélyes precedens. A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5–2 Celsius-fok alatt tartsa, ami elengedhetetlen a katasztrofális következmények elkerüléséhez. Az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, kulcsszereplője ennek az együttműködésnek. Trump döntése, hogy kilépteti Amerikát az egyezményből, nemcsak a nemzetközi erőfeszítéseket gyengíti meg, hanem más országokat is arra ösztönözhet, hogy lazítsanak a vállalásaikon.
Ez a lépés erős jelzés a fosszilis energiaforrásokra támaszkodó gazdaságoknak: nincs szükség radikális változtatásokra, az éghajlati válság elleni küzdelem nem elsődleges prioritás. A döntés hatására az amerikai kormányzat nemcsak kivonja magát az éghajlatváltozás elleni közös felelősségvállalásból, hanem akadályozza az innovációt és a megújuló energiaforrások terjedését, amelyek hosszú távon gazdasági előnyöket is hoznának.
A Trump-adminisztráció klímapolitikája az önzés és rövidlátás kombinációja lenne. A Trump-kampány retorikája és várható intézkedései egyértelműen az ipari lobbi, különösen az olaj- és gázipar érdekeit szolgálják. Az adminisztráció klímatagadása – amely nyíltan kétségbe vonja a tudományos konszenzust a globális felmelegedés kapcsán – arra épít, hogy az átlagpolgár nem érzi közvetlenül a klímaváltozás következményeit. Trump és csapata gazdasági növekedést ígér a fosszilis energiaforrások fejlesztése révén, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy ez az út hosszú távon fenntarthatatlan.
A klímapolitika hiánya mögött az önzés és rövidlátó gazdasági érdekek húzódnak. Az olaj- és gázipari cégek hatalmas anyagi támogatása, valamint a fosszilis energiaiparhoz kötődő politikai szövetségek megerősítik egy lehetséges Trump-kormányzat azon döntését, hogy figyelmen kívül hagyja a környezeti fenntarthatóságot. Ez az önérdekű hozzáállás nemcsak Amerikát, hanem az egész világot súlyos helyzetbe hoznák.
Katasztrofális következmények várhatók a bolygóra nézve. A Trump döntései felgyorsíthatják az olyan súlyos környezeti problémákat, mint a tengerszint-emelkedés, az extrém időjárási események, az elsivatagosodás és az élővilág tömeges pusztulása. Az éghajlati válság már nem jövőbeni fenyegetés: hatásai nap mint nap érezhetők. Az óceánok melegedése, a jégtakarók olvadása és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése mind azt jelzik, hogy a világ az összeomlás szélén áll.
Az Egyesült Államok vezetése alatt az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőhet, ezzel gyorsítva a visszafordíthatatlan folyamatokat. Ráadásul Trump győzelme és a párizsi egyezményből való kilépés más országokat is demotiválhat a saját éghajlatvédelmi céljaik elérésében. Ez a dominóhatás globális szinten erősítheti a klímaváltozás pusztító hatásait.
A Trump döntései visszafordíthatatlan károkat okozhatnak, ha nem történik gyors korrekció. Az amerikai nép felelőssége óriási: meg kell követelniük vezetőiktől, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen. A globális összefogás szükségessége soha nem volt ennyire sürgető. A megújuló energiaforrásokra való átállás, a fenntartható gazdaságpolitikák támogatása, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatás mind kulcsszerepet játszanak abban, hogy elkerüljük a katasztrófát.
Ez a választás nemcsak Amerika, hanem a világ jövőjéről szól. A Trump-adminisztráció önző és rövidlátó politikája miatt az amerikai választók felelőssége tovább nő: hangot kell adniuk a Föld iránti elkötelezettségüknek, mielőtt túl késő lenne. Most nemcsak a Föld jövője forog kockán, hanem minden élőlényé, amely rajta él.
Az előrejelzések szerint nem a klímaváltozás fogja eldönteni a választás sorsát, pedig ez a legsúlyosab kérdés, mert az emberiség létezése és jövője a tét. De a választók értékrendje is rövidlátó, a napi gazdasági kérdések, az életszínvonal fontosabbnak tűnik az emberiség létkérdéseinél. A republikánus retorika a klímaváltozást nem közös ügynek tekinti, hanem a progresszív baloldal tipikus tematikájának. Ezért a republikánus szavazókat kifejezetten ez ellen hangolja.
A baj az, hogy még azok is, akik beszélnek róla, és felhívják a figyelmet a katasztrófára, nem értik és nem hiszik, hogy ez valóban mekkora veszély. Márpedig a kicsinyes szempontok azt a veszélyt vetítik előre, hogy a Föld elég.
