Trump Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kérdést kapott a lemondásra kényszerített volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn ügyével kapcsolatban.
Mint ismert, Flynn hazudott arról, miről beszélt az orosz nagykövettel, s erről hamisan tájékoztatta Pence alelnököt is. Ez csak a kiindulópont, a háttérben orosz kémgyanú rajzolódik ki. Az amerikai hírszerző szervek információi arra utalnak, hogy Trump környezetében már a kampány ideje alatt többen kapcsolatot tartottak az orosz titkosszolgálattal, Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó pedig orosz kém lehet.
Trump a kérdésre válaszolva védelmébe vette Flynn-t, akivel kapcsolatban akkor is büntetőeljárást kell indítani, ha az orosz nagykövettel a szankciókról tárgyalt, de a gyanú ellenére nem kém. Trump Flynn-t „nagyszerű embernek” nevezte, akivel szemben tisztességtelen támadást indítottak, és az általa „fake”-nek nevezett mainstream sajtó rosszindulatú és igaságtalan vele.
Ezn kívül azt állította, az igazi bűnözés az ügyben az, hogy a titkosszolgálat átadott információkat a sajtónak, titkos adatokat szivárogtatott ki annak érdekében, hogy Flynn-t, ezt „a nagyszerű embert”, a nyilvánosságra kerülő tényekkel lemondásra kényszerítse.
Az amerikai titkosszolgálatok törekvése érthető, hiszen Trump már 18 napja megkapta az információkat a titkosszolgálattól, és nem tett semmit. A lemondásra csak azután került sor, hogy a Washington Post nyilvánosságra hozta a dokumentumokat. Ha Flynn orosz kém, az amerikai hírszerzés nem talált más utat arra, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadó posztján levő orosz kémet, aki minden amerikai titokhoz hozzáfér, eltávolítsa a Fehér Házból.
Trump nem a lebukott Flynn-t, hanem saját titkosszolgálatát támadta, amiért a botrány kirobbant. Szokásos Twitter-üzenetében az amerikai hírszerzői közösséget bírálta, hogy „a hírszerzés úgy osztogatja a titkosított információkat, mint a cukorkát”. A Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) vádolta azzal, hogy bizalmas információkat adnak át amerikai lapok szerkesztőinek. A CNN azt kérdezte, ha Flynn ilyen nagyszerű ember, akkor Trump miért szólította fel lemondásra?
„Információkat adnak át törvénytelenül a kudarcos New York Timesnak és Washington Postnak a hírszerzési közösségtől (NSA és FBI?). Tisztára olyan, mint Oroszország” – írta Trump, aki téved abban, hogy Oroszországban ilyen előfordulhat, ha Putyin nem akarja. Ilyen csak a fékek és ellensúlyok rendszerét megőrző országokban fordul elő, ha az elnök a nemzetbiztonságot veszélyezteti, s azt a sajtó nyilvánosságra hozza.
Trump egy másik bejegyzésben is azt írta, hogy „az igazi botrány itt az, hogy ‘a hírszerzés’ úgy osztogatja a titkosított információkat, mint a cukorkát”. A The Washington Postban jelentek meg annak a telefonbeszélgetésnek a részletei, amelyet a később lemondott Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó a Washingtonban akkreditált orosz nagykövettel folytatott. Flynn, aki addig tagadta, hogy az Oroszország elleni szankciókról tárgyaltak volna, a megjelent bizonyítékok után visszalépett úgy fogalmazott, hogy „nem emlékszik pontosan a beszélgetés témájára”.
Trump pár héttel ezelőtt szintén a hírszerző közösséget okolta azért, mert az amerikai sajtóban rá nézve kompromittáló információkat tartalmazó dosszié került napvilágra. Azok szerint Putyin terhelő információkkal rendelkezik róla, az orosz titkosszolgálatnak Trump-dossziéja van, Trump maga is az oroszok által zsarolható. Ez magyarázatot adhat arra, hogyan kerülnek Trump mellé kétes orosz kapcsolatokkal rendelkező emberek, orosz kémek, és kampányának tagjai miért tartottak kapcsolatot az orosz titkosszolgálattal.
Mindez egyelőre a jéghegy csúcsa. Kétpárti szenátusi vizsgálatok kezdődnek, amelyek célja az orosz beépülés és befolyás feltárása, Trump felelősségének megállapítása. Az amerikai sajtó szerint, ha a gyanú beigazolódik, ez nagyobb botrány, mint amilyen a Watergate-ügy volt. Trump bele is bukhat az orosz titkosszolgálati kémbotrányba.
