A "Great America" megmutatta Charlottesville-ben az arcát

Megjelentek Trump leplezetlen támogatói, akik nem titkolják, nem szépítik, nem mutatják másnak, amit valójában a “Great America”-ról gondolnak: neonácik, Ku Klux Klan tagok, és más fehér “keresztény” nacionalisták, akik azt hirdetik, hogy Amerika eredetileg keresztény fehér férfiakból állt, és akkor volt nagyszerű.

Trumpot azért támogatják, mert a “Make America great again!” valójában ezt jelenti, ennek leplezett politikai programja, és Trump minden eddigi megnyilvánulása, a latinók, feketék, muszlimok, melegek, nők elleni megnyilvánulásai és intézkedései rejtetten ezt fejezik ki. Az ideológiai közösséget Trump tagadja, de programjának az irányultsága egyértelműen erre utal.

A Virginia állambeli Charlottesville-ben összecsapásokra került sor a neonáci, “keresztény” fehér nacionalisták és az ellentüntetők között. A rendőrség egy ideig nem avatkozott közbe, a verekedésekben többen megsérültek, majd a többszáz embert felszólították, hogy hagyja el a belvárosi Emancipation Parkot.

A fajgyűlölő fehér nacionalisták, neonácik, Ku Klux Klan tagok pajzsokkal, botokkal voltak felszerelve. A rendőrség jogellenesnek nyilvánította a gyűlést, és a park elhgyására ezután szólított fel többszáz tüntetőt, akik a konföderációs szobor eltávolítása miatt tiltakoztak. A helyiek nem nézték szótlanul a náci felvonulást, az ellentüntetők keményen felléptek a fajgyűlölő nacinalistákkal szemben, köztük papok, Black Lives Matter aktivisták és még az egyetemi profeszorok is. Ezek az ellentüntetők még pénteken este:

Image result for Charlottesville Virginia white nationalist rally

A szélsőjobboldal botokkal harcolt az ellentüntetőkkel a belvárosban, miközben a rendőrség ezt jó ideig tétlenül nézte. Mindkét oldal irritáló vegyianyagokkal permetezte egymást, műanyagpalackokat dobáltak. Végül a rendőrség 11 óra 40 perckor közbelépett, és a Unite the Right elnevezésű gyűlést feloszlatta.

Image result for Charlottesville Virginia white nationalist rally

A fehér nacionalisták menetoszlopban vonultak ki a parkból, konföderációs zászlókat és náci szimbólumokat lobogtatva a Market Streeten. Az ellentüntetők felsorakoztak a járdára, és kiabáltak ellenük.Az útvonal mentén több helyen összecsaptak a nácikkal. Eredetileg a város szerette volna a meghirdetett gyűlést kitiltatni a belvárosból, és egy távoli nagyobb parkba áthelyeztetni, a városon kívül.

A szervezők azonban pert nyertek a várossal szemben, mert a bíróság elismerte, hogy a gyűlés kihelyezése a városból sértené a szólásszabadságra vonatkozó első alkotmány-kiegészítést. A feszültség már péntek este kezdődött, amikor megérkeztek az ország különböző részeiből a neonácik, és énekelték a “White lives matter!” (“Fehér élet számít”) és más rasszista, antiszemita dalokat, miközben a helyi egyetem campus-ára vonultak. A neonáci fehér nacionalisták szerint Amerikában üldözik a fehéreket és felhígították az országot. A rabszolgák felszabadítása helytelen volt, ettől rosszabb lett Amerika.

Már a pénteki összecsapásban is az ellentüntetők valamilyen vegyi anyagot tartalmazó spray-vel fújtak a nácik szemébe, akiket orvosi segítségben kellett részesíteni. Az egész incidensre azért került sor a korábban Lee Parknak nevezett Emencipation Parkban, mert a város döntést hozott, hogy el kell távolítani a park korábbi névadója, Robert E. Lee konföderációs tábornok szobrát. A szobor jelenleg még áll, amíg nem születik bírósági ítélet a sorsáról, az eltávolítása miatt ugyanis a fajgyűlölők pert indítottak.

A konföderációs szobrok és jelképek ellen azt követően kezdődtek fellépések, hogy Dél-Karolinában és máshol is konföderáció hívei megtámadtak fekete templomokat, megöltek fekete híveket. A szélsőjobboldal egyik fontos jelképe a konföderációs zászló, amelyet a rabszolgatartó déli államok használtak az amerikai polgárháborúban.

A képviselőház megszavazta tavaly májusban az árbócra felhúzható konföderációs zászlók betiltását azokban a temetőkben, amelyeket a veteránügyek minisztériuma kezel. A konföderáció az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a déli, rabszolgatartó államok szövetsége volt, s az egykori konföderációs zászló használata, kitétele, felvonása máig megosztja az amerikai társadalmat.

Image result for Charlottesville Virginia white nationalist rally

Egy kaliforniai demokrata párti politikus, Jared Huffman terjesztette elő a tiltásra vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, amelyet 265:159 arányban megszavaztak a képviselők. “Az olyan szimbólumoknak, mint amilyen a konföderációs zászló, megvan a maguk jelentése. Ezek nem semlegesek, nem a büszkeség történelmi jelképei. A rabszolgaságot, az elnyomást, a lincselést, és a gyűlöletet jelképezik”, fogalmazott a szavazás után Huffman képviselő.

Tavaly az afro-amerikai baptista templomban elkövetett lövöldözés után, az állam, Dél-Karolina törvényhozása a republikánus párti kormányzó, Nikki Haley kérésére elrendelte, hogy távolítsák el a konföderációs zászlót az állam fővárosának képviselőháza elől. Ez a zászló ma Amerikában a fajgyűlölet, a fehér felsőbbrendűség, a vallási intolerancia és a kirekesztés szimbóluma. A szerintük “Great America” jelképe.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Migránspárti tolmács rossz tolmács – legalábbis a bevándorlási hivatalban

Következő cikk

Trump nem ítélte el a fehér felsőbbrendűséget hirdető nácikat

en_USEnglish