A lengyel kormányzó párt minden erővel maga alá akarja gyűrni az ország igazságszolgáltatását és a bíróságok függetlenségének teljes felszámoására tör.
A lengyel külügyminisztérium csütörtökön jegyzékben utasította vissza az Európai Bizottság javaslatát, hogy a lengyel igazságügyi és a külügyminiszter Brüsszelben az EU vezetőivel tárgyalja meg a vitatott igazsági reformmal kapcsolatos uniós aggályokat. Az Európai Bizottság helyettes elnökének Frans Timmermans-nak a lengyelek egyenesen a lengyel törvényhozási folyamatokba történő beavatkozást vetették a szemére, amiért egy – még el nem fogadott – törvénnyel kapcsolatban akar minisztereket „kihallgatni” Brüsszelben. A lengyel köztársasági elnök Andrzej Duda ugyancsak elzárkózott attól, hogy találkozzon az Európai Tanács elnökével a korábbi lengyel kormányfővel, Donald Tuskkal, aki szintén találkozót kért tőle még kedden.
Timmermans korábbi lengyelországi látogatása sem szolgálta Brüsszel és Varsó párbeszédét, mivel az uniós tisztségviselőt nem fogadták megfelelő szinte. A külügyminiszter helyett egy külügyi államtitkárral akarták egy asztalhoz ültetni. Timmermans egyébként a lengyel jogállamiságról tartott szerdai brüsszeli sajtóértekezletén nem csak újra megfogalmazta az EU aggályait a lengyel demokrácia helyzetéről, de jelezte azt is, hogy az Európai Unió komolyan fontolgatja a legsúlyosabb szankciók alkalmazását Varsóval szemben. Kedden Angela Merkel Német kancellár 45 perces beszélgetést folytatott telefonon Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel, aminek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de a német fél szerint szó volt a vitatott igazságügyi reformról is. Az elnöki hivatal közleménye erről nem számol be.
Közben Varsóban csütörtökön folytatódott az országos tiltakozást és kemény nemzetközi bírálatokat kiváltó törvénymódosítás vitája a lengyel parlamentben. A már korábban elfogadott törvényekkel együtt az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzését szolgáló módosítást csütörtökre virradó éjjel tárgyalta az igazságügyi bizottság, amely az 1300 ellenzéki módosító javaslatból egyet sem fogadott el, sőt arról érdemi vitát sem tartott, mivel valamennyiről összevontan, egyszerre szavaztak és utasították azokat el.
A dolgok jelenlegi állása szerint még ma szavazni is fognak a képviselők a törvényről és megnyílik a lehetősége, hogy már pénteken a parlament felsőháza, a szenátus elé kerüljön, amely – minden bizonnyal – módosítások nélkül meg fogja szavazni. Innentől már csak a köztársasági elnök állhatja útját hatályba lépésének elnöki vétójával. Erre 21 nap áll a rendelkezésére és pártának addig kellene megszavaznia az elnök által benyújtott törvényt, amelynek értelmében a bírók kinevezéséről döntő igazságügyi tanács tagjait a már elfogadott új törvényben szereplő egyszerű parlamenti többség helyett 4/5-ös többséggel kellene megválasztani. Andrzej Duda köztársasági elnök e törvény elfogadásától tette függővé a legfelső bíróságról szóló törvény aláírását.
Az ellenzék az elnök javaslatot nem tartja arra alkalmasnak, hogy bármilyen védelmet nyújtson az igazságügyi refomr valódi céljának megvalósulásával szemben, ami – szerintük – a hatalmi ágak szétválasztásának, a politikától független igazságszolgáltatásnak a felszámolását szolgálja. A KOD nevű mozgalom égisze alatt egyesült és a parlamentben is teljesen azonos véleményt képviselő ellenzék már kedden jelezte, hogy – amennyiben a parlamentben nem sikerül útját állni a törvény életbe lépésének – az utca támogatásával, más, drasztikus eszközökhöz fog nyúlni. Ez a mélyen megosztott országban a polgárháború veszélyét hordozza magában, amiért az ellenzéki vezetők jó előre a kormányt teszik felelőssé. Az egyesült lengyel ellenzék mára nagy szabású demonstrációt szervez a lengyel parlament épülete elé.
Zsebesi Zsolt
