Kiemelt fő hír

Mészáros Lőrinc nem Magyarország, hanem a világ egyik leggazdagabb embere, állítólag gazdagabb, mint az angol király. Képességeit tekintve egy falusi gázszerelő, akinek zsenialitása addig nem derült ki, amíg nem a gyerekkori barátja, a felcsúti öltöző sztárja lett a miniszterelnök. Attól kezdve közbeszerzésnek álcázott szervezett közpénzrablás folyt, dollármilliárdos tételben. A felcsúti átmenetel nem "pofára" történne egy felkészült vezető és felkészült kormányzat esetében, száz nap múlva, hanem a gyanúsítást megalapozó tényekkel. Fontos felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyekkel jár a jogállamiságra való hamis hivatkozás, miközben Magyarországon e pillanatban még nincs is jogállam, a Fidesz közjogi rendszere működik. A jogállamiság helyreállítása lenne az új kétharmados parlamenti többség legfőbb feladata, nem pedig az, hogy a "jogállamiság" szót furkósbotként használja a semmittevés és az elszámoltatás elszabotálásának leplezésére. Ez súlyos visszaélés a jogállamiság jelentésével, és rendkívül veszélyes, mert ezzel törvénytelen mulasztásokat fedezhetnek. A jogállami megoldás az lenne, ha felkészült vezetője lenne az NVVH-nak, ha az elszámoltatást valóban akaró kormánya lenne az országnak. Mészáros pedig már 100 napja letartóztatásban lenne, továbbá a vagyonát a magyar állam már zárolta volna. Ez lenne a jogállami megoldás. A jogállammal ellentétes az, hogy felkészületlen, hozzá nem értő elnököt neveznek ki egy ilyen bűnüldöző hatóság élére, és megpróbálják a fél ország elrablását eltussolni, az elkövetőket pedig a lopott vagyonnal együtt futni hagyni. Mert ez történik. Nem az a jogállami, ha nem történik semmi, hanem az, ha a bizonyítékok alapján eljárás indul. Unger a jogállamiságra hivatkozva indokolja a tétlenséget, de éppen a tétlenség jogállamellenes. Unger Annának már az első interjújának érvelése sem jogállami, mert szemben áll a tényekkel és a valósággal. Arra adott példa, milyen hamis érveléssel fog kibújni saját számonkérése elől.

Mindig az okot kell keresni. A "miértre" kell megtalálni a választ. Ha Magyar Péter egy alapvetően bűnüldöző (vád)hatóság élére a bölcsész társadalomtudóst választja a korrupció elleni küzdelemben tapasztalt jelölttel szemben, aki csökönyösen a NER rendszerszintű feltárását és tudományos megértését tekinti a hivatal feladatának, nem a konkrét bűnügyek felderítését és az elkövetők felelősségre vonását, annak oka csak az lehet, hogy Magyar Péter nem akarja a NER bűnözőinek, Orbán és társainak felelősségre vonását. Magyar a hivatalnak nem azt a funkciót szánja, ami az eredeti rendeltetése, hogy elszámoltassa az évszázad bűncselekményének elkövetőit, hanem fordítva. Ezt a hivatalt arra hozta létre, hogy eltávolítsa magától a számonkérés eltussolását, és egy függetlennek látszó intézmény hitelesítse, mondja ki helyette Orbán és bandája érinthetetlenségét, a jogállami felelősségre vonás lehetetlenségét, az elszámoltatás kudarcát. Erre a feladatra választotta inkább Unger Annát, mint Ligeti Miklóst, mert ő felelt meg jobban ennek a szándéknak. Magyar el akarja kenni az elkövetett bűncselekményeket. De a támogatói, akik miniszterelnököt csináltak belőle (a "megmondó emberek"), nem akarják szőnyeg alá söpörni az elmúlt 16 év mocskát, és nem szeretnék, ha egy volt fideszes futni hagyná a volt bűntársait az ország vagyonával. Magyar ezt nem döntheti el egyedül. Ehhez köze van a magyar népnek is. Unger Anna ebbe a konfliktusba csöppent bele, aki láthatóan makacsul nem érti, hogy ennek a szervezetnek a funkciója nem az, amit neki vezetni kellene (egy illiberalizmuskutató intézetet), hanem ez kőkemény bűnözéssel szembeni kőkemény bűnüldözői munka, konkrét bűncselekményekkel kapcsolatban. Neki ezt kellene nagy tapasztalattal és szakértelemmel napi szinten koordinálni és irányítani. Unger Anna sok mindenre alkalmas lehet, de erre nem alkalmas, az egészen biztos. Nem is erre vállalkozott, hanem egy olyan feladatra, amit ő adott az intézménynek, ami egy tévedés. Neki ezt be kellene látnia. Ahogy nem tudná elvezetni a rendőrséget és az ügyészséget sem. Ez a hivatal egy bűnüldöző csúcsszervezet, ezt még inkább nem tudja elvezetni. De azért is vissza kellene lépnie, mert ilyen bizalmi tőkehiánnyal nem lehet egy ilyen hivatalt vezetni. Az ügyben azért zajlik még mindig siketek párbeszéde, mert a kommunikációban nem nevezik meg a konfliktus voltaképpeni okát. Még mindig nem arról beszélnek, hogy Magyar Péter akar elszámoltatást vagy nem. Mert ha akar, akkor tegyen ennek az intézménynek az élére egy felkészült, tapasztalt és elkötelezett, alkalmas vezetőt. Azt mindenki tudja, hogy a kiválasztás egy bohózat, ő választja ki azt, akit akar. Vagy ha nem akar elszámoltatást, akkor mondja meg, ne játssza el ezt a Vagyonvisszaszerzési Hivatal showműsort egy bölcsésszel.

Ennek oka pedig az, hogy Unger Anna a meghallgatásán olyan benyomást keltett, mint aki szakmájából kifolyólag a Vagyonvisszaszerzési Hivatal feladatának nem a vagyonvisszaszerzést, s nem az évszázad bűnözőinek őrizetbe vételét tekinti, hanem a rendszer működésének feltárását, hogy ne alakulhasson ki a jövőben újra ilyen rendszer. Szerény véleményünk szerint a jövőre nézve ez eldőlni látszik, mert nem változott meg a rendszer, Magyarország továbbra is az Orbán-rendszerben él, csak Orbán helyett Magyar Péter vezeti. Ettől függetlenül, nagy szükség lenne egy olyan hivatal felállítására, amiről Unger Anna beszélt, s lehetne ő a vezetője, aki egyébként kiváló ember, nagyszerű politológus és tanár, akinek a munkája nélkülözhetetlen lenne egy ilyen hivatal élén. Vélhetően ő is jobban érezné magát benne, mert pontosan azt csinálhatná, amire a hivatalt létrehozták. Mindez nem igaz a Vagyonvisszaszerzési Hivatalra, amelynek nem az a feladata, hogy feltárja a rendszer működésének struktúráját, hanem az, hogy politikusnak álcázott ócska bűnözőket bíróság elé állítson. Az NVVH nem kutatóintézet, hanem rendkívüli nyomozati, vádemelési és vagyonvisszaszerzési jogosítványokkal létrehozott bűnüldöző szervezet. A rendszerszintű következtetéseknek az elvégzett nyomozásokból kell megszületniük, nem pedig a nyomozások helyébe vagy elé lépniük. Unger megfordította ezt a sorrendet. Abból indult ki, hogy a fő feladat a rendszer megértése és bemutatása, egyedi büntetőügyek másodlagosak. Ez nem egyszerű hangsúlykülönbség, hanem a hivatal rendeltetésének téves átértelmezése. Teljesen világos, hogy miután a kompromittálódott Sárvárit nem lehetett megválasztani, Ligetinek eleve annyi esélye nem volt, mint sajtban a lyuknak, miután az ő civilszervezete feltárta Magyar korrupt ügyeinek egy részét (nagyon helyesen), Unger Anna azért lett megfelelő az új fideszes NER vezetője számára, mert Magyar felismerte a bölcsészt, akit jobban érdekel a rendszer tanulmányozása, mint a bűnöldözés. A kulcsmondat, amely Unger Anna előtt megnyitotta az utat, az volt, hogy senki ne képzelje, hogy itt hat év alatt egyetlen ítélet is születik. Szakmailag és politikailag is súlyos hiba annak kijelentése, hogy hat év alatt egyetlen jogerős ítélet sem várható, mert nem minden ügy egyforma, függ a vád megalapozottságától és minőségétől. Nem lehet valamennyi, egymástól teljesen eltérő bonyolultságú ügyre előre kijelenteni, hogy egyikben sem születhet jogerős ítélet. Egy bűnüldöző szerv leendő vezetője nem zárhatja ki előre az ítéleteket, hanem úgy kell felépítenie a szervezetet, hogy minél előbb legyenek bizonyítható ügyek, vádemelések, vagyonbiztosítások és ítéletek. Az erről való előzetes lemondás súlyos figyelmeztető jel lenne, ha a megbízó célja a minél gyorsabb, hatékonyabb elszámoltatás lenne. De láthatóan nem. Ami egy valódi elszámoltatásra készülő kormánynál kizáró ok lenne, az Magyarnál a kiválasztás feltétele. Ez a mondat zene volt Magyar füleinek, mert pontosan tudja, hogy hat év múlva már senkit nem fog érdekelni az Orbán-banda, sem pedig az, hogy mennyi pénzt loptak el. Hat év múlva pedig Unger Anna megüresedett helyére ültet majd egy bábot, aki behinti sóval ezt a hivatalt is, és elfelejtheti mindenki a felelősségre vonást és a rendszerváltást. Magyar azonban tévedhet, ha Unger Anna mégsem a rendszerszintű kutatást helyezné előtérbe, hanem a konkrét bűncselekmények feltárását, s ebben nem akadályozná az ügyészeit, ha azok elég elszántak.

Az eset kapcsán súlyos hitelességi és alkalmassági kérdések merülnek fel, mert a kormányváltás két legfontosabb pozíciójára nem tudnak korrekt módon jelöltet választani. Mindennek oka, hogy Magyar nem tudja megállapítani, melyik pozícióra kinek kell jelölni és kiválasztani. Leginkább pedig az, hogy Magyar minden alkalommal megígéri és eljátssza a demokratikus formákat, aztán kiderül, hogy esze ágában sincs demokratikusan megválasztani bárkit. Minden pozícióba ő akarja ültetni az emberét. Magyar színrelépése óta szimulálja a különféle szavazásokat, miközben általa már eldöntött kérdésekről bábozza el a szavazást. Azzal kezdődött, hogy felvegye-e az EP mandátumát. Eldöntötte, hogy igen, utána eljátszotta, hogy megszavazták, ezért nem tehet mást. Ez akkora piros zászló volt, hogy ezt az embert akkor kellett volna kirúgni a messiási szerepéből, mert lehetett tudni, hogy milyen személyiség áll emögött, aki nem érdemel közbizalmat, és nem alkalmas felelős állami vezető tisztség betöltésére. A köztársasági elnököt is ő választotta ki, s ő választotta meg. Mert most sem lehet abban reménykedni, hogy minden kavarás és bénázás ellenére a frakció majd hoz egy szuverén és megalapozott döntést, mert mindenki tudhatja, hogy ennek a frakciónak annyi önállósága nincs, mint az égből lehulló esőnek. Arra szavaznak, amire Magyar utasítja őket. Ezért képmutatás az egész pályáztatás, bizottságosdi, jelöltállítás, mert a végén úgyis Magyar mondja meg, hogy kit szavaznak meg a kólásdobozai. Elindítja a "széles társadalmi egyeztetést", aztán előveszi a saját jelöltjét, mint a bűvész a nyulat a kalapból, akinek semmi köze a társadalmi egyeztetéshez. Magyar a saját szabályait sem tartja be, ez okozza a botrányt és a káoszt. Mert még arra is alkalmatlan, hogy úgy manipulálja a történéseket, hogy ne derüljön ki a "turpissága". Mivel a "turpisság" enyhe kifejezés arra, hogy becsapja az egész országot, nevezzük nyugodtan a nevén: genyóság az, amit művel. Ha Orbán egy "geci" volt, ahogy Simicska barátja megmondta, akkor Magyar egy genyó. És ez látszik minden választásban, minden ügyben és döntésben. Magyar Pakson bohóckodott, mintha bármi köze lenne ahhoz, ami ott történik, miközben kudarcba fulladt az NVVH elnök kiválasztása. Senki nem tudja, ki volt a 96 pályázó, ahogyan azt sem, hogy azok közül hány alkalmas embert utasítottak el. Akik eldöntötték, hogy kik maradhatnak versenyben, nem is tudják, hogy milyen embert keressenek, s félő, hogy a tiszapárti bizottsági többség tagjai (ismerve a kiválasztásukat) lábuk nyomába sem léphetnének azoknak (vagy egy részüknek), akikról döntöttek, s akiket elutasítottak. Mivel ez egy szakmai feladat, ennek a nagy felelősségel járó és kellő szakértelmet igénylő munkának az elvégzésére egy felkészült szakemberre van szükség, akinek meghatározott szakmai területről kellene érkeznie (leginkább ügyész, rendőrnyomozó, NAV-os, stb.). Eleve hibás elképzelés, hogy parlamenti képviselők válasszák ki a személyét. Ez a hivatal a kormány akaratából jön létre, s bármennyire is bábozza Magyar a vezető függetlenségét, ezt az embert a kormánynak kellett volna kiválasztania és jelölnie a "parlamentnek", a kólásdobozoknak, akik majd megszavazzák. A függetlenséget nem az garantálja, hogy Magyar Péter vagy senki nem ismeri a jelöltet. Annak intézményes garanciákat kell találni, de éppen ez az, ami Magyar Pétertől olyan messze van, mint Orbán és Mészáros a valódi felelősségre vonástól. Minek kell eljátszani ezt a színházat, ha a végén úgyis Magyar dönt, mert azt szavaztatja meg, akit akar. Most köszönnek vissza azok a kritikák, hogy nem helyes, ha Magyar képviselőjelöltjeivel szemben egyetlen kritériuma volt, hogy ismeretlen, tapasztalatlan, és vakon engedelmeskedő ember legyen.

Már ha azt a lincsgyűlést "meghallgatásnak" lehet nevezni, amit a republikánusok a Szenátus Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottságában tartottak. A meghallgatás célja, hogy Fauci bármit mond, valamilyen hamis indokkal a Kongresszus előtti "hamis tanúzással" vádolhassák meg, amivel a Bidentől kapott kegyelemtől függetlenül börtönbe lehet juttatni. Ezért Fauci ügyvédei javaslatára azt választotta, hogy az Alkotmány ötödik kiegészítése által biztosított jogával él, mely szerint nem köteles maga ellen tanúskodni. Ez nem azt jelenti, hogy amikor nem válaszol, akkor olyat kellene mondania, ami alapján elítélhetik, hanem azt, hogy nem lehet ő a vád tanúja önmaga ellen. Bizonyítson a vádló. A vádlónak, jelen esetben a republikánus szenátusi többségnek, nincs semmiféle bizonyítéka, csak ostoba és légből kapott összeesküvéselméletei vannak, és azokkal folytatnak egy koncepciós eljárást. Fauci következetesen megtagadta a válaszokat az ötödik alkotmánykiegészítésben biztosított alkotmányos joga alapján, amitől a tetemre gyűlt, éhes vadállatként viselkedő republikánusok tomboltak. Fauci azért is megtagadhatta volna a válaszokat, mert Trump emberei Dr. ’Mengele’ Fauci-nak nevezték, a náci koncentrációs táborok emberkísérleteket végző tömeggyilkosához hasonlították, miközben Fauci csak életeket mentett, egyebek mellett a vádlói életét is. Ez méltatlan az amerikai szenátushoz. Mivel nekik maguknak bizonyítékuk nincs, Fauci pedig nem beszélt, a koncepciós eljárás (egyelőre, ki tudja, mit találnak még ki) kudarccal végződött. Maga a "meghallgatás" a legsötétebb disztópiákat idézte, ilyen eljárások csak fasiszta és náci rezsimekben vannak. Fauci ügyvédje szólni akart, de nem engedték, s a biztonsági szolgálattal kivezettették a teremből. Fauci egyedül maradt védő nélkül. Így támadták. Az egyik republikánus azt állította, hogy "becsületes ember" nem hivatkozik az ötödik alkotmánykiegészítésre. Erre az amerikai sajtó emlékeztetett arra, hogy Trump egyetlen meghallgatásán, amikor a bizonyítékokkal tele Trump Organization-ügyben meghallgatták, 440-szer hivatkozott az ötödik alkotmánykiegészítésre. Nem beszélve a cég alkalmazottairól és Trump gyerekeiről. De más bizonyítékok alapján Trumpot elítélték az ügyben. A meghallgatás úgy végződött, hogy a kudarctól őrjöngő Rand Paul "következményekkel" fenyegette meg Faucit, amiért alkotmányos jogaira hivatkozott a meghallgatás során. Amerika egyik nagy problémája, hogy túl nagy, túl sok minden történik egyszerre, ezért sok minden elsikkad. Mert ha valaki ezt a csürhe gyűlést megnézte volna, saját hazája mibenlétét tekintve súlyos kérdésekkel szembesült volna. Mert ilyen "meghallgatások" csak a sztálini Szovjetunióban voltak, a különbség mindössze annyi, hogy Faucit még nem vitték el a földön húzva minden bizonyíték nélkül kivégezni, koholt vádak alapján, miután amerikaiak millióinak életét mentette meg, egyebek mellett az oltásokkal is. Így él egymás mellett egy jogállam maradéka a legsötétebb fasiszta diktatúrával. Most mindenki a novemberi félidős választásokat várja, és hazaszerető amerikai azért szurkol, hogy a demokraták nyerjenek, ha lehet, a Kongresszus mindkét házában. Ezzel még nem múlna el minden veszély, mert Trump harmadik ciklusára készül, az iráni háborút még bármire felhasználhatja. Ez a meghallgatás egy rémálom volt. Az amerikai sajtóban a Kongresszus legsötétebb napjának nevezték. Most már bent is olyanok vannak, mint akik 2021. január 6-án kívülről megrohamozták a Capitoliumot.

Messivel többször és többféleképpen nem találkoztam, s már ez is elég, hogy híressé tegyen, sokkal inkább a 2026-os vb-döntő előtt két nappal, mint előtte...

Európában szinte alig esik szó arról, ami Amerikában egyre súlyosabb eseteket jelent, s egyre nagyobb méreteket ölt. Ennek oka, hogy az élelmiszer és víz...

Trumpnak mindenesetre erős krisztustudata van, s ebből a pozícióból utasítgatja a római pápát, akit még J.D. Vance alelnök is figyelmeztetett, hogy csak óvatosan idézgessen a Bibliából, és leckéztette a pápát a katolikus doktrinákat illetően. Pedig Leó kijelentése megfelel az egyetemes keresztény értékeknek és tanításnak. Ezt mondta: "Bárki, aki Krisztus, a béke fejedelmének tanítványa, soha nem áll azok oldalán, akik egykor kardot forgattak, ma pedig bombákat dobnak." Ez a legmodernebb teológiai felfogásoknak is megfelel, amelyek szerint az egyháznak nem lehet kardja, csak keresztje. Jézus nem támogat gyilkolást, Isten országa kereszt. Főleg nem ilyen gyilkolást, mint az iráni. Mert a világi hatalom viselheti a kardot a rend és a földi törvények megtartására, valamint önvédelemre. De az iráni háború nem önvédelem. Ez nem Isten háborúja, amit Trump és társai vívnak. Ezzel a kijelentésével a pápa Trump háborújának alapjait és legitimitását kérdőjelezte meg. Ha ez nincs, akkor semmi nincs, ami alátámasztaná az iráni káoszt és bombázást. Trump nem tudott nagyobb tekintélyt maga mellé állítani, mint Jézust, aki a képen ő maga. Ehhez hasonló istenkáromlással tetézi mindezt, amikor szélsőséges kereszténynacionalista evangelikál vezetők (Christians Engaged) kezdeményezésére ő is felolvas a Bibliából egy láncolvasás keretében. A szervezet "Amerika olvassa a Bibliát" elnevezésű kezdeményezése a szokásos felszínes kereszténynacionalista magamutogatás a benső hit megélése helyett, melynek része lesz az, amikor Trump is felolvas egy részt. Ez azért is vicces, mert Trump korábban már felsült a Bibliához való viszonyával, amikor az evangelikál hamis próféták már az Isten emberének kiáltották ki, és naivan megkérdezték, mi a Bibliában a kedvenc igeverse. Trumpnak egy szó, egy sztori, egy történet, semmi nem jutott eszébe, mert életében egy szót nem olvasott el "Isten embere" a Bibliából. Azt állítják, hogy Trumpot Isten választotta ki, ami szintén istenkáromlás, mert ők választották ki, ezzel Istenné tették magukat. Annak nyilván nagy jelentősége van, hogy az amerikai elnök milyen igeverset választ és olvas fel. Gondolhatnánk sok mindenre, de Trump ismeretében nem kell meglepődni azon, hogy 2 Krónika 7:11–22 versekre esett a választás. A történet Salamon imájának megválaszolásáról szól. A legfontosabb a 8. vers: "Megerősítem a te birodalmad trónját, a mint megigértem volt Dávidnak, a te atyádnak, mondván: Nem vétetik el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyiszékiből." Ezt az evangelikál trumpisták, akik a Bibliát allegorikusan értelmezik, és tetszés szerint alkalmazzák arra, amire akarják, a Salamonnak adott isteni ígéretet Trumpra vonatkoztatják. Elég ijesztő, ha Trump és a gyerekei elhiszik ezt, és az amerikai alkotmányos demokrácia, a szabad választások alapjait kérdőjelezi meg, hogy Trump kereszténynacionalista hívei úgy értelmezik ezeket a verseket, mint a Trumpnak és családjának adott isteni ígéretet. De ennek az igeversnek ennél is több jelentése és szerepe van, mert az is üzenet, hogy ezt a részt Couy Griffin, a "Cowboys for Trump" alapítója szavalta a 2021, január 6-i Capitoliumban történt zavargás során. Ott és akkor egyértelműen azt támasztotta alá, hogy nem lehet a választás győztesének kihirdetni Joe Bident, mert Isten Trumpnak és a "nemzetségének" adta az amerikai elnöki hatalmat mindörökre.

Netanjahu Dzsingisz kánnak ad igazat Jézus Krisztussal szemben. Dzsingisz kán kegyetlenségéről volt híres, neve a barbarizmussal egyenlő, leginkább koponyahegyek mellett ábrázolták. Kínzási módszerei utánozhatatlanok, történészek szerint legalább 30-40 millió embert mészárolt le. Netanjahu ezt az embert emeli Jézus Krisztus fölé, s neki ad igazat Jézus Krisztussal szemben, aki az önfeláldozó szeretetet és a keresztet választotta, hogy megváltsa a világot. Dzsingisz kán a megfélemlítést és zsarolást használta, s aki nem adta meg magát, azt elpusztította. Ez volt a "mongol béke". Szó se róla, ez valóban emlékeztet Trumpra és Netanjahura. De egy kicsit sem Jézus Krisztusra. Netanjahu az iráni háborút próbálta igazolni ezzel a szöveggel, azt állítva, hogy "nincs más választásod", az erőszakot kell választani a mértékletességgel szemben: a mongol Dzsingisz kánt a zsidó Jézus Krisztussal szemben. Azt próbálta igazolni ezzel, hogy "időben szembe kell szállni az ellenségekkel, amíg még van idő". Netanjahu legendás időzítései jól ismertek, már húsz évvel ezelőtt is azt állította, hogy Iránnak 5 nap múlva atombombája lesz. De Iránnak azóta sincs atombombája, vélhetően most volt a legtávolabb tőle, amikor végre háborút indíthatott ellenük, mert talált hozzá végre egy amerikai elnököt. Nem tudunk elképzelni még egy amerikai elnököt, aki hajlandó lett volna arra, amire Trump. Ahogy Netanjahu több évtizedes háborús álmaira is nemet mondott minden amerikai elnök, republikánusok és demokraták egyaránt. Vélhetően az első percben tudták, mi lesz a következménye, ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost. Trump nem gondolt erre a lehetőségre, ezért elképzelése sincs, nemhogy terve, hogyan oldja meg ezt a problémát. Netanjahut ez nem nagyon izgatja, végre megvalósíthatja Dzsingisz kán álmait, legyilkolhatja az összes iráni vezetőt, akik helyére állítanak másokat, és nem változik semmi. Az iráni háború nyilvánvaló értelmetlenségének nemcsak az ad nyomatékot, hogy egy közönséges hazugság alapján indította el Trump és Netanjahu, de a vége egyáltalán nem látható. Nagyon dicstelen vereség lehet a vége az Egyesült Államokra nézve, mert nincs jó megoldás a befejezésre. Ennél fontosabb azonban a tény, hogy Amerika és Izrael most veszítette el igazán a biztonságát, mert levegőből nem lehet legyőzni Iránt, még rendszerváltást sem lehet elérni (a csodálatos iráni forradalom véget ért az amerikai-izraeli bombázással), s Irán olyan bosszút állhat, amire nem lehet soha eléggé felkészülni.

Az iráni háborúban ugyanolyan vallási fanatikusok állnak egymással szemben mindkét oldalon. Az amerikai fehér neoprotestáns evangelikál keresztény fanatikusok nemcsak voksokat hoznak a republikánus párt kormányzásához, hanem a militáns eretnek szekták erőszakos vallásos ideológiáját is. Amerikát prófétikus szereppel ruházzák fel és kergetik egymás után öldöklő háborúkba. Soha nem tanulnak a kudarcokból és nem értékelik át az ideológiájukat. A középkori vallási fanatizmus újraéledése ez, amely ugyanannak a keresztény eretnekségnek a következménye. Iránban nem az amerikai szekuláris demokratikus állam indított önvédelmi háborút egy iszlám fanatikusok által irányított állam ellen, hanem az amerikai keresztény nacionalizmus támadta meg a teokratikus iszlám államot. Bibliai próféciák elferdítései alapján hiszik, hogy ehhez joguk van, Isten az oldalukon áll. Az amerikai keresztény nacionalizmus Amerikát a nemzetek fölött álló országnak tekinti, azt képzelik, hogy Amerikát keresztény nemzetként alapították és fölötte áll a világnak. A "keresztény" nemzeti identitás már eljutott a felsőbbrendűség gondolatáig és gyilkos bombákkal fenyegeti a világot. Ennek bizonyítéka az amerikai evangelikál "keresztény" irodalom, amely szerint Amerika a "hegyen épített város", a "világ világossága", amelynek feladata a próféciák beteljesítése. A Biblia totális kiforgatása ez, mert keresztény nemzet nem létezik, Amerika sem keresztény nemzet. A "hegyen épített város" az egyház, ha a szelíd és önfeláldozó Jézus követője, és nem Amerika. Az egyház is csak abban az esetben, ha az "Isten országa" működési elveit képviseli, amelyek ellentétesek az evilági hatalom logikájával. Az egyház "fegyvere" a kereszt, nem pedig a kard. Amit csinálnak, teljes ellentéte Jézus tanításának.