Ezen az oldalon beszámolunk a választás állásáról és a legfontosabb friss történésekről, illetve szubjektív magyarázatokkal látjuk el az eseményeket. Cikkünk folyamatosan frissül.
- Minden valószínűség szerint Trump nyeri a választást. Az eredményt egy másik cikkben értékeljük, köszönjük a figyelmet.
- North Carolina és Georgia elvesztése nagy veszteség, Pennsylvania tarthatja fenn a reményt, s ha azt sikerül megnyerni, akkor a maradék billegő államokon múlik. Ha Georgia és North Carolina végleg elesik, és Pennsylvaniát is megnyeri, akkor Trump az elnök.
- Még semmi nem dőlt el, ezek a papírforma államok, azok a republikánus államok jöttek be, ahol kevesebben laknak, kevesebb a szavazat, hamarabb összeszámolják. A billegő államokat kell figyelni. Pennsylvánia egyelőre jónak látszik, Georgia lehet, hogy elesik.
- Floridát megnyerte Trump, ami csalódás, mert mi reméltünk egy meglepetést itt, ami elmaradt. Tampa és Miami-Dade megye ment el, Miamiban a spanyolok megint arra az emberre szavaztak, aki szemétnek nevezte őket, meg akik megfertőzik az amerikaiak vérét. De a fő ok az, hogy a demokraták teljesen feladták, átengedték Floridát. Kamala be sem tette a lábát, minimális kampányt nem folytattak, minden erőt a hét billegő államra koncentráltak. Mi elárulva érezzük magunkat, hogy cserbenhagytak minket, de Harrisnek és a demokrata kampánynak 100 napja volt, hogy a hatalmas lemaradást behozza, és stratégiai döntést kellett hozniuk, mire koncentrálják az erőforrásokat. Úgy döntöttek, hogy Floridáért nem harcolnak, máshol több eséllyel harcolhatnak.
- Egyelőre a papírforma államok eredményeit ismerjük, Trump megnyert két republikánus államot, Harris egy demokrata államot. A választás a billegő államokban dől el.
- Magyarországnak szóló üzenet, hogy a demokrata szavazók túlnyomó többsége a választást befolyásoló legfontosabb kérdésének a demokráciára leselkedő veszélyt látja. Fontosabb kérdés ez számukra még a gazdaság helyzeténél és az abortusznál is. Az egy magyarországi rögeszme a baloldaliak és a liberálisok között, hogy az embereket nem érdekli a demokrácia, az alkotmány, a jogállam, ezzel nem lehet senkit megszólítani. Ha erről nem beszélnek nekik, ha nem magyarázzák el, miért fontos, akkor nyilván nem. Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos felmérések ennek az ellenkezőjét mutatják, s a demokraták ennek megfelelően nagy hangsúlyt helyeztek erre, és minimum fej-fej mellett állnak az illiberális ellenfelükkel szemben. A magyar demokraták pedig nem versenyképesek az illiberálisokkal szemben, mert a liberalizmust elhallgatják, nem tartják fontosnak, nem képviselik saját magukat, amivel ma már odajutottak, hogy egy másik jobboldalitól várják, hogy a diktatúrától szabadítsa meg őket.
- Sokan kérdezték, egyelőre nincsenek hírek zavargásokról, de még nem zárultak az urnák, nincsenek poll-ok és nincsenek eredmények. Azt lehet tudni, hogy egyes államokban kirendelték a Nemzeti Gárdát, a szavazatokat számlálók golyóálló üveg mögött dolgoznak, a legtöbb szavazóhelyiségben a választási bizottságnak van pánik gombja.
- A statisztikai adatok egyértelmű összefüggést mutatnak az iskolázottság és a pártpreferencia között. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagy többsége demokrata, a republikánus szavazók jellemzően alacsonyabb iskolázottságúak. Az is érdekes, hogy az ingadozó államok is ezt mutatják, azokban az államokban közel azonos iskolázottságúak a republikánus és a demokrata szavazók. Ezért billegő államok. A képlet egyszerű a kék és a piros államokban: attól függően, hogy az adott választási körzetben vagy államban a magasan képzett választók vannak többségben, vagy az alacsonyabb végzettségűek, az adott megye vagy állam demokrata vagy republikánus.
- Az eddigi adatok szerint ebben az évben kevesebben szavaznak, mint négy éve. Négy éve is a nők szavaztak többen a billegő államokban és most is. A kérdés az, hogy az abortusz miatt most a női szavazók hány százaléka szavaz át a demokratákhoz. Ha ez sokaknak fontos, és az abortusz befolyásolja a női szavazatokat, akkor a nők magas szavazati aránya Kamala Harrisnek kedvezhet.
- Amerikai keleti parti idő szerint délután 5 órára ígérik az első poll eredményeket. A hírek szerint ebben az évben előbb tudnak eredményt hirdetni, mint négy éve. Ez persze függ attól, hogy mi történik a billegő államokban. A mostani állás szerint nem biztos, hogy a mostani választási részvétel megdönti a négy évvel ezelőttit.
- Tíz államban tartanak az elnökválasztással együtt népszavazást az abortuszról. Ennek nagy jelentősége lehet az elnökválastzás szempontjából is, mert Florida mellett két fontos billegő államban is lesz szavazás az abortusz jogról, Arizonában és Nevadában. Eddig a republikánus államokban is leszavazták a keresztény nők az abortusztilalmat, ezért az abortusz megjelenése a szavazólapon a demokraták esélyeit növelheti. Ha az abortusz miatt szavaznak, akkor már leadhatják a voksukat Kamala Harrisre, aki az ő oldalukon áll. Ezekben az államokban szavaznak az abortuszról: Arizona, Colorado, Florida, Maryland, Missouri, Montana, Nebraska, Nevada, New York and South Dakota. Ahol az igen szavazatok győznek, ott eltörlik a republikánus férfiak szigorító törvényeit.
- Egy ember fel akarta gyújtani a Capitoliumot. A Visitor Centernél a rendőrök benzin szagot éreztek, és megtalálták nála a fáklyát, az öngyújtóval. A rendőrség őrizetbe vette. Ez arra utal, hogy nemcsak Trump szervezett fanatikusainak támadására, hanem bekattanó magányos őrültekre is lehet számítani, mint minden ilyen feszült helyzetben.
- Trump elkezdte a játszadozást a szavakkal. A CNN beszámolója szerint azt mondta, nem hiszi, hogy a szavazóinak mondania kellene, hogy ne használjanak erőszakot, ha nem nyer. Ezt azzal magyarázta, hogy az ő támogatói nem erőszakosak, nem is hisznek az erőszakban, ezért nem lesz erőszak. De azt nem mondja nekik, hogy ne legyenek azok. A négy évvel ezelőtti események ismeretében (és a korábbi hírek, ígérgetések szerint is) világos, hogy Trump szavazói erőszakosak, és erőszakra is készülnek, ha Trump nem nyer. Ez a szövege pedig üzenet nekik, hogy ő nem mondja, hogy ne legyenek azok.
A választás és a levélszavazatok számlálása valamennyi államban megkezdődött. Innen indulunk:
Az amerikai választási rendszerben nem az nyeri a választást, aki abszolút értelemben a legtöbb szavazatot kapja összesen az egész országban, hanem az egyes államok győztesei nyerik el az adott államok lakossági arányának megfelelő elektori számokat (szavazatszámot), amelyeket az elektori kollégium összesít. Az államok az ottani győztesnek adják az elektori számaikat, és aki eléri a 270 elektori számot, az nyer.
Ezen a választáson hét billegő állam van, ahol nem lehet tudni, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt szerez több szavazatot. Ezek az államok Michigan (15 elektor), Nevada (6 elektor), Arizona (11 elektor), Wisconsin (10 elektor), Pennsylvania (19 elektor), North Carolina (16 elektor), Georgia (16 szavazat). Ez 88 függőben levő elektori szavazat, amely az egyes államokban győztes jelöltekhez kerül. Ebből kell Harrisnak 44, Trumpnak 51.
