Eredeti ötlet nem lévén, az LMP felbuzdult a Momentum olimpiaellenes alírásgyűjtésén, és népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről. Mint kiderült, döglött ügyön lovagol, olyan ügyben jelentett be népszavazási kezdeményezést, amelyben nem lehet népszavazást kiírni. A politikai haszonszerzésre irányuló bejelentés optimális politikai befektetés, mert gyűjteni sem kell, dolgozni sem kell vele, kockázata sincs, viszont jól hangzik, és azt a látsztot kelti, mintha az LPM csinálna valamit.
Nem mintha nem kellene megakadályozni a paksi bővítést, de nem biztos, hogy az olimpiás népszavazási kezdeményezés sikere után bejelentett terv nem kontraproduktív-e: nem erodálja-e a népszavazást, mint intézményt és politikai fegyvert, nem indul-e verseny a pártok között, ki, mikor, mi ellen indít népszavazást, nem fárasztják-e ki az embereket, és az sem biztos – enyhén szólva -, hogy egy párt ugyanolyan sikerrel gyűjt aláírásokat, mint egy civilszervezet.
Mindensetere az erről szóló kérdést hamar benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz – jelentette be a párt társelnöke. Szél Bernadett azt mondta: az olimpiai aláírásgyűjtéseknél bebizonyosodott, az emberek nem hagyják, hogy bizonyos kérdésekben a kormány a fejük felett és a hátuk mögött döntsön. Azért nyújtják be a kérdést, mert a paksi atomerőmű bővítése még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás – közölte.
Az LMP kérdése úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?”
Szél Bernadett szerint alapvető lenne, hogy a kormány maga kérjen népszavazást, de az LMP nem bízik abban, hogy a kabinet „eljutott egy ilyen szintre”. Hozzátette: minden békés eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák a beruházást. Ungár Péter elnökségi tag azt mondta, az olimpiai aláírásgyűjtés során a kabinet bebizonyította, hogy az emberekkel szemben szeretnének kormányozni. Az LMP viszont nem fogja hagyni, hogy megvalósuljon egy olyan beruházás, amit a magyar emberek többsége nem támogat – jelentette ki.
A gyermeteg megfogalmazások a NER természetének minimális ismeretét sem tükrözik, és éppen olyan demagógok, mintha csak a Habony nevével fémjelzett fideszes kommunikációs osztag keze alól kerültek volna ki. Az LMP nem beszél a pénzről, az iszonyatos adósságról, szerintük Paks 2 építése nemzetbiztonsági kockázatot jelent, rombolja a természetet, s a bővítés az egyik legnépszerűtlenebb projekt Magyarországon.
„Látva a kormány népszavazáshoz való viszonyát, az LMP mindent elkövet, hogy ne tudjanak belekötni a kérdésükbe” – hangsúlyozta Szél Bernadett arra a felvetésre, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője korábban megpróbálkozott egy népszavazási kérdéssel, de az nem sikerült, mert a határozat szerint a referendum nemzetközi szerződést írna felül. A társelnök hozzátette, a mostani kérdés csak az első lépés, ha elutasítják, akkor addig folytatják a munkájukat, amíg olyan kérdést nem találnak, amit átengednek a döntéshozók.
Kilóg a politikai haszonszerzés lólába, mert az LMP tisztában van azzal, hogy nem lehet a paksi szerződésről népszavazást tartani. Ungár Péter szerint a nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani, de ez nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne lehetne kiírni a népszavazást. Nemzeti ügyről van szó, mondja Szél Bernadett, mintha ezt a kifejezést nemrégiben már hallottuk volna az olimpia ügyében. Mindenkire számítanak, aki egyetért kezdeményezésükkel – válaszolta Szél Bernadett arra a megjegyzésre, hogy a Momentum nem zárta ki, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezhet a témában. Ők is meglovagolnának egy másik témát is.
Paks 2 megakadályozása fontos lenne, ehhez a zsideri politikai haszonszerzésen túl előbb annak elemzésére lenne szükség, milyen eszközökkel lehet ezt megtenni. A népszavazási kezdeményezés bejelentése önmagában hasznosnak vélt kommunikációs trükk lehet, de az Alapjogokért Központ máris jelezte, hogy ezt a kezdeményezést simán le fogják söpörni, így a kezdeményezés csak a népszavazás intézménye, és mint politikai fegyver erózióját jelentheti.
Szánthó Miklós, a központ elemzője szerint az alaptörvény a nemzetközi szerződésre irányuló népszavazási kezdeményezéseket tiltott tárgykörnek minősíti. A paksi bővítésről kétoldalú, magyar-orosz nemzetközi egyezmények szólnak, melyeket az Országgyűlés törvény formájában a magyar jogrend részévé is tett. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megállapította, hogy nemcsak olyan kérdés nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozik, hanem olyan sem, mely az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna – írta.
Kiemelte: az LMP kérdése kétszeresen is „fennakad” az alkotmányossági rostán, ugyanis szembemegy a nemzetközi kötelezettséggel és az azt tartalmazó magyar törvényekkel is. Felidézte, hogy hasonló, a paksi bővítéssel összefüggő kezdeményezések voltak már 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a bíróságok valamennyi esetben megtagadták azok hitelesítését. Az NVB vélelmezhetően most is így fog tenni; ha mégsem, akkor döntése megtámadható a Kúrián, majd végső esetben az Alkotmánybíróságon – írta.
Vagyis, ebből az egészből nem lesz semmi. Nulla befektetésből, nulla munkával, halott ötletekből akarnak megélni, és meg is élnek belőle.
