Több millió torokból tört ki a boldog üvöltés, amikor a sajtóban megjelent a hír, hogy Joe Biden megnyerte az elnökválasztást. Bident megszerették a szavazói és nem kellett kompromisszumot kötniük, hogy rá szavazanak, de a határtalan boldogság elsősorban annak szólt, hogy Trump megbukott és távoznia kell a Fehér Házból. Hatalmas nyomás ment le az emberekről, és felszabadult örömöt éreztek, hogy fellélegezhet az ország és az egész föld, hogy megszabadulhatnak Trumptól. Leírhatatlan az a boldogság, ami betöltötte és utcára vitte az amerikaiakat. Ismeretlenek ölelgették egymást, megállt a forgalom, az emberek önfeledten táncoltak és ünnepeltek.
Jelképes, hogy a Fehér Házhoz özönlő tüntetők némelyike papírtörülköző csomagot dobott át a kerítésen Trumpnak, emlékeztetve arra, hogy a hurrikán pusztítása után papírtörülközőket dobált a Puerto Rico-iaknak. Semmit nem felejtettek el neki, és isteni igazságszolgáltatásként élték meg, hogy Trump akkor érkezett vissza a golfozásból, amikor a tömeg a távozását és a bukását ünnepelte. Boldogan mutatták fel neki azok, akiket megalázott, a középső ujjukat. Egész Amerika fellélegzett, igazi elégtételnek érezték, hogy a „Sleepy Joe”-nak gúnyolt Joe Biden legyőzte a szörnyeteget, Dávid a nagyszájú Góliátot. Soha annyira még volt elnököt nem utáltak, mint Trumpot, aki rászolgált erre.
Az emberek az utcán pezsgőztek, sírva borultak egymás nyakába, mélyről szakadt ki sokakból a zokogás. Mintha egy idegen megszálló hatalom alól szabadult volna fel az ország. Mintha földöntúliak uralták volna le Amerikát, és Amerika tőlük szabadult volna meg. Valóban ilyen volt ez a négyéves rémálom, amit csak az érezhetett át, aki itt élt. Az emberek az utcákon táncoltak, leállították a forgalmat, a nagyvárosokban megbénult az élet, az emberek az autók tetején ültek és ott pezsgőztek. A rendőrök nem avatkoztak közbe (ehhez tudni kell, hogy Amerikában egyébként nem lehet az utcán szeszesitalt fogyasztani). A tömeg gúnyolódva énekelte azokat a dalokat, amelyeket Trump a kampányában használt.
Amikor Trump visszaérkezett a Fehér Házba, vége láthatatlan boldog tömeget láthatott, amely annak örült, hogy ő megbukott. Kórusban kiabálták neki egykori műsora címét, hogy „You’re fired!”, „Ki vagy rúgva!”. Trump ki van rúgva. Még kimondani is mámorító érzés. Négy éve az első igazán boldog és felszabadult nap, mert mindent beárnyékolt ennek a szörnynek a jelenléte és az uralma. Az emberek extatikus élményként élték át Philadelphiában is Trump bukását. Az utcán sírtak és nevettek, sokan csak ültek az úttesten, néztek maguk elé, és ömlöttek a könnyeik. Ezek a képek mutatták, hogy igazi rémálom volt ennek a borzalmas embernek az uralma alatt élni, és naponta látni, hallani, amit művelt.
New Yorkban a Trump International Hotel and Tower előtt hatalmas tömeg kórusban kiabálta, hogy „No More Trump!”. Trump New Yokrban lakik, ahol a legjobban ismerik. Sehol nem utálják annyira, mint New Yorkban, ahol évtizedeken át végignézték ennek a szörnyetegnek az életútját. Sokatmondó, hogy Biden Pennsylvániában nőtt fel, ezer szállal kötődött az államhoz, és ott választották meg, ott dőlt el a szavazás. Bident, ahol ismerték, szerették. Ezért is fordította meg a választást Pennsylvániában. Ahol Trumpot ismerik, mindennél jobban utálják. Trump pechje volt, hogy a sorsdöntő állam Pennsylvánia volt, ahol jól ismerték Bident, ezért ő mindig is mondta, hogy Pennsylvániát megnyeri, ott szeretik.
Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb ünneplés éppen Philadelphiában volt. Biden különösen érzékeny a feketék problémáira, sokat tett értük, és nagyon tisztelik. Philadelphiában a feketék szinte egy emberként szavaztak rá. Ez is sokat elmond egy emberről, hogy minden üldözött és elnyomott kisebbség mellett kiállt. Jellemző, hogy Trumpnak nem volt kutyája, pedig a legtöbb elnöknek volt kutyája, a First Dog. Biden kutyája lesz a Fehér Házban az első kutya, amely egy shelter home-ból, kutyamenhelyből származik. Képzeljük el azt a menhelyben sínylődő kutyát, akit az elaltatás elől mentett meg Biden, és most a Fehér Házba kerül. Ezek az igazi amerikai történetek, nem a szívtelen Trump aljas életútja.
Chicagóban valaki még a harangokat is megkongatta, az autók leálltak, dudáltak, mindenki pezsgőért szaladt. Ilyen örömöt még nem látott Amerika. Mondani sem kell, hogy milyen kirobbanó ünneplés köszöntötte Trump bukásának hírét San Francisco-ban és Los Angelesben. Az egész ország énekelt és táncolt. Jellemzően a nagy metropolisokban özönlött az utcán a tömeg. Ahogy megtekinthető, hogy Amerika nagyvárosaiban a demokratákra és Bidenre szavaztak nagy többséggel, a képzettebb, civilizáltabb, intelligensebb lakosság az emberi jogok oldalán áll. Az elszigetelt vidéki redneck világban szerették Trumpot, ahol jobban hatnak a hazugságok, az összeesküvés-elméletek és a hamis hírek.
Kimondhatatlan öröm és boldogság, megnyugvás, hogy visszafordul a világ a normális, épeszű medrébe, senkinek nem kell félnie, szégyenkeznie, rettegnie. Mintha rossz álom lett volna az egész, amikor kiszabadul a bolondok háza, és az elmebetegek veszik át az uralmat. Ennek van vége. Negyven éve volt utoljára Amerikában hogy egy elnököt nem választottak újra. De a nárcisztikus Trump számára a legnagyobb csapás azzal szembesülni, milyen közutálat veszi körül, mennyire undorodnak tőle, és milyen földön túli boldogság megszabadulni tőle.
Amerika még kóvályog a sokktól, amit Trump négy éve okozott, de az emberek bizakodóbbak, nevetnek, mosolyognak, sokkal kedvesebbek és bizakodóan tekintenek a jövőbe. Nem csodát várnak, csak a normalitás helyreállítását. Nincs nagyobb öröm, mint megszabadulni ettól a mocskos embertől. Az emberek közül sokan a földre borultak, imádkoztak és hálát adtak az Istennek, hogy megszabadultak tőle. Megszabadultunk tőle, túléltük! Szinte hihetetlen, de megtörtént. Éljen a demokrácia! A szabad választás! Éljen a liberális jogállam!
