A francia köztársasági elnök újra a tárgyalóasztalhoz ülteteti az orosz elnököt, mert a NATO és az EU fenn akarja tartani a párbeszédet Oroszországgal.
A Párizs melletti Versailles-ban hétfőn megpróbálja újra felvenni a párbeszéd fonalát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. Az után, hogy 7 hónappal ezelőtt Putyin lemondta látogatását az előző francia elnökkel a Szíria körül kirobbant nézeteltérésük miatt. Azóta feszültségektől terhesek a francia-orosz kapcsolatok.
A találkozó közvetlen előzménye, hogy a csütörtöki NATO-csúcson olyan állásfoglalás született, amelynek értelmében a NATO kész „értelmes” tárgyalásokra Moszkvával. A francia kormány szóvivője a látogatással kapcsolatban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Emmanuel Macron „világos” álláspontot képvisel Oroszországgal szemben, de jelzés értékűnek tartja, hogy a találkozót Putyin kérte és együttműködési szándékáról biztosította a francia felet.
A francia-orosz csúcs margóján érdemes megemlíteni, hogy a jelenlegi elnök vetélytársa, Marine Le Pen, akit Macron kétharmados többséggel győzött le, de csak az elnökválasztás második fordulójában, a választási programjában határozottan kiállt a kapcsolatok szorosra fűzése mellett Oroszországgal. Idén márciusban Vlagyimir Putyin elnök tüntetőleg fogadta is a jobboldali politikusnőt a Kremlben. Hírek szerint Le Pen pártja anyagi támogatást is kapott Moszkvától. Macron elnökválasztási programjában ugyanakkor „veszélyes politikát folytatónak” minősítette Oroszországot és kiállt a vele szemben bevezetett gazdasági szankciók fenntartása mellett.
A hétfőre beharangozott francia-orosz csúcstalálkozó bejelentése előtt látott napvilágot a hír arról, hogy Orbán Viktor néhány órával azt követően, hogy hazaérkezett a csütörtöki NATO-csúcsról telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyen – a hivatalos közlemény szerint – a két ország gazdasági kapcsolatairól és azon belül a Paks II-vel összefüggő kérdésekről lett volna szó.
Nehéz elhinni, hogy közvetlenül a feszül légkörű NATO csúcs után és Putyin franciaországi látogatása előtt a két politikus, akik egyre szorosabb kapcsolatot építenek ki egymással és országaik között is, kizárólag bilaterális témákról beszélt volna egymással. Sokkal valószínűbb, hogy Orbán jelent tartótisztjének Putyinnak. Bizalmas viszonyul magától értetődik, mivel Putyin és Orbán egyformán érdekelt abban, hogy a vezető nyugati hatalmak együttműködése és az EU gyengüljön. Ez Putyinnak Oroszország nemzetközi befolyásának növelését célzó erőfeszítéseit szolgálná, míg Orbánnak megkönnyítené, hogy Magyarországot végleg kivezesse a nyugati mintájú liberális demokráciát üzemeltető országok közösségéből, akár az Európai Unióból is.
Zsebesi Zsolt
