Trump széttrollkodja a G7-csúcsot – Orbán Putyinnak jelent

12 perc olvasási idő

Trump vitathatatlanul Putyin malmára hajtja a vizet a G7-ek között és a NATO-ban megvalósuló együttműködés szétverésével. Orbán pedg telefonon jelent az orosz elnöknek.

Az amerikai elnök teljes konfrontációba ment át a nyugati szövetségeseivel szemben és – a terrorizmus elleni harc kivételével – minden területen megakadályozza, hogy a világ 7 legfontosabb ipari országa közös álláspontot alakíthasson ki a G7-es olaszországi csúcstalálkozóján. Megfigyelők máris arról beszélnek, hogy soha ilyen súlyos ellentétek még nem osztották meg a G7-eket, mint amilyeneket az amerikai elnöknek sikerült provokálnia. Trump valójában blokkolja a találkozó munkáját és kérdésessé teszi az összejövetel értelmét.

A leglátványosabban Berlinre támadt, és „rossznak, nagyon rossznak” nevezte, hogy Németország jelentős kereskedelmi többletet mutat fel az Egyesült Államokkal szemben. Bírálta a német autók amerikai dömpingjét. Angela Merkel „valótlannak” nevezte az elnök állításait, elismerve, hogy több terméket adnak el a németek, mint amennyit vásárolnak az USA-ban, de ugyancsak nagyobb az ott megvalósított közvetlen német beruházások értéke, mint az amerikai befektetéseké Németországban, amit – szerinte – figyelembe kellene venni.

Trump és szakértői úgy általában maga a szabad kereskedelem elve ellen is frontális támadást intéztek. Egyelőre nem tudni, hogy a csúcs résztvevői a kétnapos tanácskozás után el tudják-e fogadni azt a közös nyilatkozattervezetet, amely a szabad és korlátok nélküli kereskedelem mellett készült állást foglalni, mivel az amerikai delegáció nem ért egyet a szabad és a korlátok nélküli szavak definíciójával és helyettük inkább a fair szót részesítenék előnybe, amit viszont a többiek nem tudnak értelmezni.

Trump egyébként nem kímélte a házigazda olaszokat sem. Az általuk előkészített határozattervezetet is megfúrta. Róma a bevándorlással kapcsolatban fogalmazta meg a 7-ek álláspontját, amely szerint a bevándorlás pozitív vonatkozásaira és a benne rejlő lehetőségekre kell koncentrálni. Az USA nyomásra azonban a végső változatba bekerült, hogy „a tanácskozás résztvevői megerősítik a független államok jogát, hogy a saját határaikat ellenőrizhessék és határozott korlátokat állíthassanak a bevándorlás elé.”

Nem jobb a helyzet a klímaváltozás témakörében sem, ahol a résztvevők – az USA kivételével – letennék a garast a melegházhatást kifejtő gázok kibocsátásának csökkentése mellett. Trump és tanácsadói szerint ez sértené az Egyesült Államok gazdasági érdekeit, a gazdasági növekedés ellen hatna. „A gazdasági növekedés minden akadályát fel kell számolni”- hangoztatják az amerikaiak és maga Trump kijelentette, fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a korábban Washington által is aláírt klímamegállapodásból. Trumppal szemben egy emberként érvel Kanada, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország. Valamennyien az USA kilépésének fatális következményeire hívják fel az amerikai elnök figyelmét.

Az odahaza minden területen sarokba szorított és az oroszországi kapcsolatai miatt a bírálatok kereszttüzében álló elnök – úgy látszik – külföldön igyekszik kompenzálni. Ennek fatális következményei lehetnek a világgazdaságra és a világkereskedelemre, de a NATO működésére is. Valóra válni látszik az a prófécia, hogy Donald Trump politikája valójában Oroszország érdekeit szolgálja. Mi mást, hiszen Putyin legmerészebb álmai valósulnak meg akkor, amikor az amerikai elnök szétveri a világ biztonsága és a világgazdaság működése szempontjából meghatározó jelentőségű ipari országok együttműködését.

Talán nem megyünk túl messzire, ha élünk a gyanúperrel, hogy Orbán Viktor pénteki váratlan telefonbeszélgetésének Putyin orosz elnökkel nem csak a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok, Paks II. volt a témája – ahogyan az arról kiadott szűk szavú közlemény állítja -, hanem sokkal inkább arról lehet szó, hogy Putyin első kézből kívánt tájékozódni a NATO-csúcson történtekről. Putyin és Orbán érdekei ugyanis teljesen egybeesnek és kapcsolatuk egyre szorosabbá válik. Mindkettejüknek nagy szüksége van egy gyenge nyugati szövetségi rendszerre, folyamatosan válságban lévő és tehetetlen Európai Unióra a saját elképzeléseik megvalósításához.

És, hogy mind a ketten tesznek is ezért a maguk lehetőségeinek keretei között, arra jó bizonyíték Orbán Brüsszel-ellenes szabadságharca és plakátháborúja, ugyanúgy, ahogy Putyin beavatkozási próbálkozásai az amerikai elnökválasztásba, továbbá az európai politikai folyamatokba a szélsőjobboldali, nacionalista erők anyagi támogatásával és álhírek terjesztésével. Az csak hab a tortán, hogy az Egyesült Államok közvéleménye minden nap azzal kel és azzal fekszik, hogy újabb és újabb tények erősítik meg – ami már korábban és beszédtéma volt –, hogy az orosz titkosszolgálatok beépültek az amerikai politikai rendszerbe és ebben a jelenlegi elnök is érintett lehet.

Donald Trump első külföldi útjának európai hozadéka tehát egészen fatális a kontinensre és az egész világra. Európának mihamarabb meg kell oldania saját problémáit, hogy figyelmét a világgazdaság és a világpolitika nagy kérdéseire tudja fókuszálni, mert – a Trump vezetésével kialakulni látszó elborzasztóan dilettáns, rövidlátó és önző amerikai politika miatt – új problémák születnek, amelyek megoldásához Európa növekvő szerepvállalására lesz szükség. Magyarországnak ebben a helyzetben az lenne az érdeke, hogy mindent elkövessen az EU-t foglalkoztató problémák megoldása érdekében, az EU stabilizálásáért, de helyette az ország külpolitikája az Orbán Viktor újraválasztására és hatalma megerősítésére irányuló törekvésnek van alárendelve.

Ha a dolgok így folytatódnak a magyarországi „sorosozó”, vagyis zsidózó kampány újabb szelet kaphat a vitorlájába, ugyanis a magyar származású világhíres befektetési guru, Soros György, aki Trump egyik legnagyobb ellenségének számít, erős pozíciókat épített ki a tőzsdéken Trumppal szemben, Trump bukására spekulálva. Ezzel kezdteben nem volt sikeres, éppen ellenkezőleg. A Trump ellen elfoglalt pozícióival Soros – a nagy intézményes befektetők által közzétett negyedéves jelentések szerint – már eddig egymilliárd dollárt veszített azon, hogy a tőzsdék pozitívan árazták be az új elnököt. De ez volt a kezdet.

Mivel a pozícióit egyelőre tartja, nem kizárt, hogy a végén mégiscsak nyer, és ismét attól lesz hangos Budapest, hogy Soros megfúrta Trumpot, amin ráadásul milliárdokat keresett. A jelenlegi amerikai belpolitikai helyzetből és a világgazdasági folyamatokból arra lehet következtetni, hogy Sorosnak van esélye, hogy a ma 25 milliárdra becsült vagyonát Trump „segítségével” tovább növelje. Aztán lehet fanyalogni, hogy a Trump politikája következtében kialakult gazdasági nehézségeken valakik, a tudjátok kik pénzt keresek, vagyis: megint “a zsidók” jártak jól.

Zsebesi Zsolt





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Ügyvédet fogadnak maguknak a Fehér Ház alkalmazottai

Következő cikk

Macron-Putyin találkozó lesz Versailles-ban