Magyarország de facto Oroszországba utalja az uniós támogatást, az EU adófizetőinek pénzét, amikor nyugati helyett orosz atomerőművet vásárol.
Az európai parlament első olvasás után az EU 28 tagországa elé utalta javaslatát arról, hogy a menekültek befogadását szabályozó állandó arányszámokat határozzanak meg. A kulcsok kiszámításánál az adott ország lakosságának a számát és a bruttó hazai össztermék, a GDP nagyságát vennék figyelembe. A javaslat szerint a menekültek befogadását megtagadók nem kaphatnának uniós támogatásokat.
Az új szabályozás a korábbi Dublini Egyezményt váltaná fel, amely az EU határországaira hárította a menekültek regisztrációja mellett az elhelyezésüket is, amíg ügyüket kivizsgálják. Ez aránytalan terheket rótt olyan országokra, mint például Olaszország vagy Görögország, amelyek tengeri határait menekültek százezrei ostromolták. Ennek volt a következménye a mintegy 120 ezer görögországi és olaszországi menekültnek az EU valamennyi tagországába tervezett elosztására vonatkozó uniós határozat, amely ugyancsak az adott ország népességi és gazdasági adatai alapján szabott meg befogadási kulcsokat.
Magyarországnak a képlet szerint a menekültek 1,53 százaléka jutott, ami 1294 főt jelentett. A mindössze 5 millió lakosú Szlovákia 1,6 százalékot kapott, Romániának 3,29 százalékot, Csehországnak 2,63, Lengyelországnak 4,81 százalékot számoltak ki. Németországnak 15,43 százalékot írtak elő. Magyarország és Lengyelország szabotálta a megállapodás végrehajtását. Budapest és Pozsony bíróságon támadta meg a döntést, de a pert elvesztették. Ezt követően a szlovákok beadták a derekukat, Magyarország nem, kitart amellett, hogy egyetlen menekült áthelyezéséhez sem járul hozzá. A 120 ezer helyett idén szeptemberig a 28 tagország részvételével alig 29 ezer menekült áthelyezése valósult meg.
Magyarország népességi adatai és gazdasági ereje alapján minden nehézség nélkül befogadhatott volna 1294 menekültet, ami erkölcsi kötelessége lett volna, továbbá a szolidaritást elvárható megnyilvánulása is az olyan tagországokkal szemben, mint például Németország, amely a menekültek túlnyomó többségének ad otthont. Orbán Viktor kormánya ehelyett a konfrontációt választotta és a szövetségesi szolidaritást felrúgva, politikai játszmába kezdett. Saját lakosságát példátlanul hazug és ocsmány módon az EU és intézményei ellen hergelte, gyűlöletkampányt indított a menekültek ellen, amivel politikai tőkét kíván kovácsolni a 2018-as parlamenti választásokra.
A magyarok legócskább és legaljasabb ösztöneire apellálva lincshangulatot teremtett az országban, amelynek következtében az agymosó propaganda hatása alá került tömegek minden idegent ellenségnek, veszélyforrásnak tekintetnek és egy lépésre vagyunk attól, hogy tömegesen fizikai erőszakot alkalmazzanak emberekkel szemben csak a bőrszínük, származásuk miatt. Hasonló légkört teremtett Lengyelországban is az ottani kormány, amely ugyancsak rasszista felhangoktól terhes propagandát folytat a háborús menekültek befogadása ellen a keresztény Európa megvédésének Magyarországon is terjesztett hazug jelszavával takarózva.
Az Európai Parlament említett kezdeményezése, amelynek megvalósítására jelenleg kis esély látszik, elsősorban azt célozza, hogy az unió tagországai ne szelektíven éljenek a közösség adta jogokkal és kötelezettségekkel. Ne fordulhasson elő, hogy pont azok tagadhassák meg a szolidaritást a többi országgal, akik a tagságnak nettó anyagi előnyeit élvezik a nekik juttatott, elsősorban a felzárkózásukat szolgáló segélyek jóvoltából.
Nem meggyőző arra hivatkozni, hogy a kelet-európai országoknak juttatott uniós támogatás jelentős része a nyugat-európai cégeknél landol, mert a beruházási javak jelentős részét ők szállítják. Erre a legkevésbé Magyarország hivatkozhat, amely az EU-tól érkező milliárdokból orosz atomerőművet vásárol, annak ellenére, hogy legalább ilyen minőségű és árfekvésű erőművet szerezhetne be a szövetségeseitől, az EU tagországainak többségétől. Magyarország de facto Oroszországba transzferálja az EU tagországok adófizetőinek pénzét, amit az EU egyelőre elnéz neki.
Zsebesi Zsolt
