Belföld

Az igazán veszélyes az, hogy a javaslat nem rendel a hivatal fölé ügyészségi, bírói vagy más független intézményi kontrollt. Ez lenne a jogállami minimum. Enélkül ez a hivatal törvények felett állónak látszik és megfélemlítő. Mindenkivel szemben törvényesen kell eljárni, és mindenkinek jogot kell biztosítani arra, hogy magát megvédje. Ha egy hivatal fölött semmiféle jogi, szakmai kontroll nem létezik, az egy idő után akkor is fenyegető intézménnyé válik, ha nem ez volt a létrehozásának a célja. Ebben az esetben nem lehet elkerülni az önkényességet, s a szervezet önálló hatalmi központtá válását. Ezt nem pótolja, hogy a büntetőeljárás bírósági szakaszában már működik az általános jogorvoslat. Egy passzus kitér arra, hogy a hivatal "a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat" gyakorolja, de arról egyetlen szó nincs, hogy ennek a mindenkitől független, ellenőrizetlen hivatalnak a ténykedésével és intézkedésével szemben hol van bárkinek biztosított jogorvoslati lehetősége. Ha a mindenen kívül álló vagyonvisszaszerzési hivatal közvádlóként lép fel és belép a büntetőeljárási folyamatba, akkor a bírósági fellebbezés lehet jogorvoslat. Azonban normális esetben a nyomozás ellen is lehet tiltakozni, panaszt tenni, jogorvoslatot kérni, itt ennek nincs nyoma. A hivatal által magához vont ügyekben a hivatal dönt a büntetőeljárás indításáról vagy nem. A jogállami gondolkodás egyik alapelve, hogy a büntető igazságszolgáltatásban a hatáskörök világosan elhatároltak legyenek, a felelősségi viszonyok egyértelműek legyenek, és minden állami kényszerintézkedés ellen létezzen hatékony jogorvoslat. Ha egy törvény ezekre nem ad világos választ, az súlyos probléma. Demokratikus államokban kivételesen indokolható, ha egy új szerv ugyanazokat a funkciókat látja el, amelyeket már létező alkotmányos intézmények gyakorolnak. Ezért rá kell mutatni a veszélyre, hogy egy ilyen konstrukció gyengítheti a rendes ügyészséget, s bizonytalanná teheti a hatáskörök elhatárolását. A hivatallal minden jogi személy, állami szerv és magánszemély köteles együttműködni, de a hivatal fölött semmiféle ellenőrzést nem gyakorol senki. Csupán egy évben egyszer beszámol a parlamentnek, egyébként önjáró szervezet, amelynek mindenhez joga van, bármit bekérhet, bármit ellenőrizhet, minden adatba betekinthet, senki nem tagadhatja meg az együttműködést, különben természetes személy esetén ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forinttól ötmilliárd forintig (!) terjedő bírsággal sújtható. A hivatal minden céges papírba betekinthet, minden szervezetet vizsgálhat, átvilágíthat, mindent átnézhet. A Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonlóan az Államvédelmi Hatóságra emlékeztető szervezetnek az általános nyomozati és ügyészi jogkörökön kívül főleg három rettegett tevékenysége lesz: 1. a közvagyonvédelmi kockázatértékelés, 2. a közvagyonvédelmi vizsgálat, 3. a közvagyonvédelmi felügyelet. Ez a három lépés egymásra épül. A törvény szövegéből sem világosan meghatározható közvagyonvédelmi kockázatértékelés alapján indítanak közvagyonvédelmi vizsgálatot, ennek eredménye lehet a közvagyonvédelmi felügyelet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hivatal ráteszi a kezét a cégre, és "dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben".

Azt már soha nem tudhatjuk meg, mi történt volna a 4:1-es belga győzelemmel végződött vb-mérkőzésen, ha az amerikai labdarúgó-válogatott nem azzal a lelki teherrel...

Ha a következő két választáson Trump csalásra irányuló kísérletei ellenére elsöprő csapást mérnek a MAGA mozgalomra és a trumpizmusra (s nemcsak gazdasági okok miatt, hanem annak felismerése, beazonosítása okán, hogy mi a trumpizmus), akkor Amerika visszatalálhat önmagához. Ha Trump visszaerősödik és a következő két választás nem mond ítéletet fölötte, akkor Amerika a világ sötét oldalára kerülhet. Ebből láthattak ízelítőt már eddig is az amerikaiak a mostanában leplezett formában működő ICE révén, s abból is olvashattak, ahogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető náci Patriot Front többszáz tagja vonult maszkban zavartalanul Washington utcáin az állam évfordulója napján. Trump ideológiájának gyökereit nem nehéz azonosítani. Nem véletlen, hogy Amerika 250. születésnapjára Trump egy kiterjesztett szárnyú arany sast ábrázoló képet posztolt a saját közösségi platformján. A Fehér Házon ábrázolt sast sokan a náci sashoz (Reichsadler) hasonlították. Mások igyekeztek ezt a párhuzamot és hasonlóságot enyhíteni, de Trump olyan amerikai sast is készíthetett volna, amely azonos az USA Nagy Pecsétjén (Great Seal) és az elnöki pecséten található sassal. A hivatalos pecséteken a 13 csillag eredetileg a 13 gyarmatot jelentette. Trumpnál azonban az arany sas olyan pajzsot tart, amelyen 11 csillag látható, ez pedig a polgárháború déli konföderációs államainak száma. A 250. évfordulón az látható, hogy a szellemi polgárháborúnak nincs vége. Dél elfoglalta a Fehér Házat, és mindent megtesz, hogy a polgárháborúban győztes Észak törvényeit (a felvilágosodásra épülő alkotmányos jogállami demokráciát) megsemmisítse. A tét az, hogy ez sikerül vagy nem. Mit választ az amerikai nép, s elkerüli-e, hogy a polgárháború a fegyverekkel folytatódjon. Erre minden esély megvan, ha Amerika novemberben és 2028-ban úgy választ, hogy csapást mér a trumpizmusra. A 250. évforduló leginkább ennek szükségességére emlékeztetett, mert Amerika a születésének 250. évfordulóján nem önmaga. A 250. évforduló arra irányítja a figyelmet, hogy Amerika identitásválságba jutott, mert a polgárháborúban legyőzött politikai hagyomány tért vissza a Fehér Házba. Nem Észak és Dél között kell újra választani, hanem érvényt kell szerezni az Alkotmánynak. Nem arról van szó, hogy Dél álláspontja is legitim alternatíva lenne, hanem hogy ezt a kérdést a történelem már eldöntötte, és most Dél alkotmányellenesen próbálja felülírni a döntést. Erre a felismerésre kellene eljutni, s ezt az amerikai nép elé tárni. Minden más csupán következmény, a kékre festett víztől a Trump-család korrupcióján át az alkotmányos jogsértésekig, Amerika és az amerikaiak (vele a világ) szenvedéséig bezárólag. Amerika olyan, mintha az ellenség által megszállt ország lenne. Nem azt kell eldönteni, hogy Észak vagy Dél, mert ezt már egyszer eldöntötték. Hanem érvényt szerezni Amerika Alkotmányának és megőrizni az alapító atyák elveit és akaratát. Trumpnak és ennek az ideológiának alkotmányosan be sem lett volna szabad jutnia a Fehér Házba. Az, hogy ez megtörténhetett, a jogrend és a jogalkalmazás felülvizsgálatára szorul. A két pártnak az Alkotmány keretein belül kell működniük. Az nem lehet, hogy valamelyik párt ezeket az alkotmányos kereteket utasítja el és ezek ellen harcol. Akkor sem, ha egy diktátor kezébe kerül, s akkor sem, ha egyesek a kereszténységet hamisan ezzel azonosítják.

A labdarúgó-világbajnokságot a FIFA mindig úgy mutatja be, mint az emberiség legnagyobb békés ünnepét. Olyan eseményként, amely négyévente megállítja a világot, s néhány hétre...

Curtis Chin gyakran viccelődik azzal, hogy amikor a könyvét bemutatja, a legegyszerűbb reklámszöveg így hangzik: „Gyere egy egg rollért, és maradj a rasszizmusról szóló...

Trump azzal fenyegetett, hogy a kőkorszakba bombázza vissza Iránt. Lerombol minden hidat, erőművet, nem lesz több áram. Ez háborús bűncselekmény, amivel Trump nem törődött. Ahogy azzal sem, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül indított háborút, megsértve a nemzetközi jogot is, mert semmiféle konkrét veszély vagy fenyegetés nem érte az Egyesült Államokat, de még Izraelt sem. Minden erre való hivatkozás hazugság. Az egész háború esztelen és törvénytelen öldöklés, amely iszonyú pénzbe került Amerikának és gazdasági káoszba döntötte a világot. Az iráni rezsim pedig érintetlen maradt. Hiába gyilkolták le az ország legfontosabb vezetőit, a rendszer szilárdabb lett, mint valaha. Az iráni ellenzék meggyengült, az egész elképzelés, hogy egy amerikai és izraeli bombákkal hatalomra juttatott új vezetés legitim lehet, hatalmas tévedés. De még ez sem következett be. Annyira előkészítetlen volt a háború, hogy még egy amerikai-izraeli bábkormány felállítását sem szervezték meg. Trump nem mert szárazföldi csapatokat partra küldeni (jól tette), így a levegőből semmi esélye nem volt arra, hogy a rezsimet legyőzze. Mindezt előre tudni lehetett volna. Trump nem tudta térdre kényszeríteni az iráni rezsimet, ehelyett a Hormuzi-szoros lezárásával Irán kényszerítette térdre Trumpot, s megalázta Amerikát. Innen már csak vesztesként lehet visszavonulni, egy győztes teokratikus rezsimet hátrahagyva, amely ettől erőre kapott, és felhatalmazva érzi magát az atombomba létrehozására, terrortámadások szervezésére, Amerika és Izrael elleni harcra. Amit lebombáztak, nem változtat semmit. Akiket meggyilkoltak, azok helyére rosszabbak álltak. Mindent újraépíthetnek, és Amerika maga ellen fordította még azokat is, akik nem voltak ellenségei. Trump megszégyenült. Amerika elveszítette nemzetközi tekintélyét, hitelességét és a nyugati világ vezetőjének szerepét. Trump dühös fenyegetése már azt jelentette, hogy sarokba szorították, és nem tudja megoldani a Hormuzi-szoros problémáját, amelyet ő maga idézett elő. Ha igaz, amit a 10 pontos iráni béketervről írtak, s amit Trump tárgyalási alapnak elfogadott, akkor az iráni rezsim joggal ünnepli a győzelmet. Trump megpróbálja úgy beállítani, mintha az ő fenyegetésére meghátrált volna Irán, de ennek az ellenkezője történt. Ő hátrált meg, mert nem tehetett mást. Trump az iráni civilizáció elpusztítását ígérte, de pusztulás egyelőre az amerikai civilizációt fenyegeti. Sokatmondó, hogy egy kétpárti kezdeményezés indult a Kongresszusban, hogy Trump fenyegetőzései alapján a 25. Alkotmánykiegészítés alapján nyilvánítsák Trumpot mentálisan alkalmatlannak arra, hogy az Egyesült Államok elnöke maradjon. Ebből nyilván nem lesz semmi, de jelzi azt a hangulatot, ahogyan Amerika dermedten nézi ezt a káoszt és pusztítást. A MAGA mozgalom jelentős része is szembefordult Trumppal. Ha dolga végezetlenül tér vissza, elfogadottsága minden bizonnyal mélypontra zuhan.

Az Egyesült Államok közegészségügyi rendszerében az elmúlt évtizedek legnyugtalanítóbb folyamata bontakozik ki az oltások körül. Miközben a modern orvostudomány egyik legnagyobb vívmányának számító vakcinák...

Laszlo Bartus Benjamin Netanyahu is unmatched in fueling anti-Israel sentiment, but few expected that he would even provoke anger among American neo-Protestant evangelical Christian nationalists—who...

A humor a politikai elnyomás ellen az egyik legősibb és legveszélyesebb fegyver. A megfélemlítést hatástalanítja és feloldja a félelmeket. A hatalom azért fél tőle,...

Az Egyesült Államokban hosszú múltra tekint vissza a digitális megfigyelési rendszerek alkalmazása, amelyeket a nemzetbiztonság megerősítése érdekében vezettek be a terrorizmus, a bűnözés, a...