Fotó: Amerikai zászló (ualogostics)
The Washington Post – Megközelítőleg az amerikaiak egy harmadának az a véleménye, hogy igazi amerikai csak az lehet, aki keresztény. Mindez annak ellenére a meggyőződésük, hogy a vallási pluralizmus Amerika történetében szinte egyidős a nemzet születésével.
Köztudomású, hogy néhány nappal ezelőtt az amerikai kormány felfüggesztette hét, többségében muzulmán vallású országból a bevándorlás és a beutazás lehetőségét az Egyesült Államokba. A Pew Kutatási Központ mindeközben eltérő nemzetiségű embereket kérdezett arról, hogy mi alapján határozzák meg a saját nemzeti identitásukat. Az amerikai válaszadók közül számottevően nagy különbséggel, többen választották a vallást nemzeti identitásuk meghatározójaként.
A megkérdezett amerikaiak harminckét százaléka nyilatkozta, hogy aki valóban amerikai az mindenképpen keresztény. Ezzel szemben a közvéleménykutatásban résztvevő ausztrálok tizenhárom-, a kanadaiak tizenöt- és az Európaiak szintén tizenöt százaléka volt ezzel egyhangú véleményen a saját hazájuk kapcsán.
A kutatásban résztvevő amerikaiak ugyancsak harminckét százaléka nevezte kulcsfontosságúnak az Egyesült Államokbeli születési helyet. Ennél valamivel többen, negyvenöt százalékuk vélte létfontosságúnak az amerikai nemzeti szokások és tradíciók követését. Még ennél is nagyobb gyakorisággal, hetven százalékuk vallotta azt, hogy aki amerikai az angolul beszél.
Voltaképpen a vallás volt az egyetlen olyan kérdés, amiben az amerikaiak szembetűnő módon eltértek a többi, más nemzetiségű válaszadóktól. A születési helyről, a szokásokról és a nyelvről alkotott véleményük azonban egybehangzó volt a többi, jóléti társadalomból megszólaltatott résztvevőével.
Vallási kisebbségek csaknem mindvégig éltek az Egyesült Államok területén, már az amerikai szabadságharcot megelőzően is. Thomas Jefferson síkraszállt a muzulmán vallásúak jogaiért, George Washington pedig híres levelében garantálta a vallásszabadságot a Rhode Island-i zsidók számára. Ennek ellenére napjaink keresztény vallási vezetői és a politikusai rendszerint keresztény nemzetként definiálják az Egyesült Államokat.
A megszólaltatott republikánusok – akik önmaguk is többségében keresztények – negyvenhárom százaléka volt azon az állásponton, hogy amerikai csak keresztény vallású lehet. Ezzel szemben a válaszadó demokraták huszonkilenc- és a függetlenek huszonhat százalékának volt ezzel megegyező nézőpontja.
A közvéleménykutatásban résztvevők válaszát jelentősen befolyásolta vallási hovatartozásuk. A fehér neoprotenstánsok ötvenhét százalékának volt fontos a keresztény háttér az amerikai nemzeti identitás meghatározásában. Ugyanekkor ez a protestánsok huszonkilenc-, a katolikusok huszonhét- és a valláshoz szorosan nem kötődők kilenc százalékát jellemezte csak.
Ez a vélemény kétségkívül egyre kevésbé népszerű a fiatalabb amerikai generáció körében, ugyanis ők már egyre kevésbé vallásosak, mint szüleik. Az ötven év feletti felnőttek negyvennégy százaléka jelölte meg az amerikai identitás alapjaként a keresztény vallást, amíg a harmincöt évnél fiatalabbak közül már csak tizennyolc százalékuk volt ugyanezen az állásponton.
Ezzel szemben Svédországban, ahol a lakosság hetvenhárom százaléka protestáns, de a vallást mégsem tekintik meghatározónak az életükben, csak hét százalékuk tartotta fontosnak, hogy a valódi svéd identitású személy az keresztény legyen. Más európai országokban is hasonlóan alacsony számok keletkeztek: nyolc százalék Hollandiában, kilenc százalék Spanyolországban, tíz százalék Franciaországban és tizenegy százalék Németországban.
