Trump négyéves elnöksége alatt megerősödött az amerikai szélsőjobboldal, a neonáci csoportok virágkorukat élték, elszaporodtak a gyűlöletcsoportok, a faji, vallási alapú tömegmészárlások és rendszerszintű lett a rasszizmus. Mi sem bizonyítja jobban a rasszizmus erősödését, mint az, hogy kizárólag a színesbőrű Obama és a szintén fekete Kamala Harris esetében merült fel, hogy nem született amerikaiak, ezért nem lehet Obama elnök vagy Harris alelnök Amerikában. Mert az ember alapvetően fehér, ugyebár. Ha amerikai, akkor pláne. Akinek fekete bőrszíne van, az alacsonyabbrendű ember, nem igazi amerikai. Ez Trump „great” Amerikájának lényege. Trumpot szemrebbenés nélkül nevezik a független médiában rasszistának, aki nem véletlenül állt az Obama születési helyét megkérdőjelező mozgalom élén is. Most Kamala Harrisról terjeszt hasonló hazugságokat. Ezzel azt üzeni: fekete, tehát idegen, és nem egyenjogú ember.
A fehér felsőbbrendűség ideológiájának terjedése a rendőrség tevékenységében látszott meg leginkább, mert a rendőrök kerülnek olyan helyzetbe feketékkel szemben, ahol fizikai erőszakot lehet alkalmazni. George Floyd halála régi időkre emlékeztető fekete polgárjogi mozgalmat indított el. A rasszisták oldalán állók kriminalizálhatják és látványos felvételekkel garázdasággal azonosíthatják az amerikai antirasszista tüntetéshullámot, de az nem azonos ezzel. Van szélsőség, vannak kriminális cselekmények, de a Trump által támogatott, felszínre hozott, rendszerszintű rasszizmus létezik, és elfogadhatatlan méreteket öltött. Bűncselekmények vannak, de azokra nem válasz a rendőrök rasszista indítékú gyilkossága. Trump alatt a hatvanas évek szellemisége tért vissza. Mindezt a fehér „kereszténység” hazugságába csomagolva. Nem véletlenül mutogatta a Bibliáját a BLM tüntetőkkel szemben, a feketék ősére mondott átokra célozgatott. Ez olyan szintű aljasság (ráadásul a Biblia meghamisítása, mert Jézus Krisztus eltörölt minden átkot), hogy nincs mit csodálkozni a gyújtogatáson. Feketék még nem értek el másképp célt Amerikában.
Trump nőkre mondott minősíthetetlen jelzői, a nők elleni erőszak leplezetlen hirdetése és helyeslése hozzájárult a #metoo mozgalom elindulásához. Megelégelték a nők, hogy tárgynak tekintsék őket, élvezeti eszköznek, az emberi méltóságukat pedig semmibe vegyék. Ebben is voltak szélsőséges megnyilvánulások, mint minden polgári jogi mozgalomban, de a mozgalom lényegi mondanivalója és a probléma, amire rámutat, igaz. Ugyanígy van a Black Lives Matter mozgalommal is, és a radikális baloldali reakciókat mindig a radikális jobboldali támadások váltják ki. Trump országlása és tündöklése létrehozta a Demokrata Párt radikális balszárnyát és minden túlzó szélsőségre van egy radikális válasz. A republikánusoknak és az őket elvek nélkül támogató korrupt „keresztény” tévéprédikátoroknak azt kellene megérteniük, hogy ha szélsőjobboldali fasisztákat támogatnak, azzal szélsőbaloldali választ provokálnak ki.
De Joe Biden és alelnökjelöltje, Kamala Harris a centrumhoz tartozik, nem a radikális baloldalhoz. Ám kaphattak volna a republikánusok egy olyan szocialista jelöltet is, aki nagyon sok hasznos reform mellett osztályharcot hirdetett. A szélsőségek mindig szélsőséges válaszokat hívnak elő. A republikánusok és Amerika szerencséje, hogy a meglehetősen szürke és unalmas Biden mellett egy életre való fekete nő az alelnökjelölt, aki nem radikális, nem szélsőséges, viszont ízig-vérig demokrata, nem egy fasiszta, mint Trump. A nőgyűlölő és rasszista Trumpra nem lehet más válasz, mint egy fekete női alelnök, aki akár elnökjelölt is lehetett volna, de az amerikai társadalom még nem kész egy női elnökre. Amerikának szüksége van arra, hogy a Trump által felizzított konföderációs rasszista szellemiség elfojtására egy fekete nő kerüljön a Fehér Házba.
Kamala Harris indiai anya és jamaikai apa gyermeke, az anyja rákkutató volt, az apja egyetemi tanár, kiválóan reprezentálva, hogy a fekete és ázsiai bevándorlók közül sokan gazdagítják Amerikát. Ehhez képest Trumpnak van egy olyan televíziós hirdetése, amelyen egy indiai nő táblákat mutat fel, amelyek azokat a veszélyeket sorolják fel, amelyek Amerikára várnak, ha Bident választják meg. Az egyik tábla a bevándorlókkal riogat, egy olyan nő kezében, akin látszik, hogy maga is bevándorló, és talán azért mutatja és nem mondja, hogy a bevándorlás veszélyt jelent, mert talán nem tud hozzá eléggé angolul sem. Ilyen ellentmondásos hazugságok állnak a másik oldalon, Kalifornia fekete volt államügyésze a másik oldalon, akit még szenátornak is megválasztottak.
A szélsőjobb az elmúlt tíz évben előretört, a perifériáról kormányszintre jutottak a képviselői, illetve a mainstream politikai térbe jutottak. Néhány évvel ezelőtt komoly veszély fenyegetett, hogy pillanatok alatt elfoglalják a világot. Az a veszély fenyegetett, hogy az Európai Unió nagy nyugat-európai országai is elesnek. Egy időre ez a veszély elmúlt, és ha most Trump megbukik, és nem robbant ki polgárháborút a veresége esetén, a világ kap egy kis haladékot, hogy a világdiktatúra ne azonnal következzen be. Ehhez nagyszerű ajándék lenne a világnak egy fekete női amerikai alelnök, aki cáfolata minden hamis, hazug rasszista és fasiszta előítéletnek.
