Orbán Viktor illiberális rendszerének nincs igazi antitézise, nincs egyetlen liberális politikai erő sem Magyarországon, amely az illiberalizmus igazi ellenfele lenne. Akadémikus vita az, hogy van-e létjogosultsága liberális pártnak, ha liberális demokráciában minden politikai irányzat elfogadja a liberális alapelveket.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az alapelvek a felvilágosodás óta állandó támadás alatt vannak, és a világban zajló küzdelem a szabadság ellen és a szabadság védelmében zajlik. Különösen posztkommunista országokban, ahol a liberális demokrácia hagyományai gyengék, szükség lenne olyan politikai erőre, amely a liberális demokrácia éber őre.

Azt tartaná küldetésének, hogy a törvényhozásban a liberális alapelvek érvényesüljenek, és a jogállami normák ne sérüljenek. Ehhez pedig leginkább arra lenne szükség, hogy olyan liberális párt legyen, amely ezeket nem sérti. Ezért egy liberális párt esetében kizárt az a fajta pragmatizmus, amit esetleg más párt megengedhet magának.

A liberalizmus lényege ugyanis az elvszerűség, s kizárólag az elvszerűség képes megvédeni a liberális jogállamot. Ha egy liberális párt nem elvszerű, vagy megszűnik liberálisnak lenni, vagy maga a párt szűnik meg. Meghasonlik önmagával. A liberalizmus ugyanis nem más, mint a szabadságelvek összessége. Az elvek uralma.

Orbán rendszerének azért nincs igazi ellenfele, mert nincs egyetlen elvszerű párt sem, amely a demokratikus jogállam, a felvilágosodás szabadságelvei mentén állna, elvszerűen politizálna. Az illiberalizmus maga az elvek nélküliség, az elvek elvetése, az elvtelenség. Az olyan ellenzék, amely hasonlóan elvtelen, nem ellentéte és nem ellenfele az illiberális rendszernek.

Ezért is mondhatta Orbán, hogy neki a magyar ellenzéki pártok nem ellenfelei. Túl azon, hogy az éves állami párttámogatás és parlamenti kedvezmények miatt meg is vette őket, de ez is az elvszerűséghez vezethető vissza. Mert egy elvszerű párttal ezt nem tehetné meg. Elvszerű párt az elvekhez, az eltörölt Alkotmányhoz, nem a pénzhez ragaszkodna.

Orbánnak nemcsak azért lett Soros György a legfőbb ellensége, mert a menekültellenes propagandába jól illeszkedik, miután menekültek jogait is védő emberi jogi szervezeteket is támogat. Ez szerencsés hozadék, mert a támogatottsága a menekültek migránssá alakítása révén, az idegengyűlölet felkorbácsolására épül.

De Orbánnak azért legfőbb ellenfele Soros és az általa támogatott civilek, mert a rendszer igazi ellenfelei, ellentétei azok a civilszervezetek, amelyek liberális demokratikus jogokat és elveket védenek. A jogvédelem a liberalizmus, a jogelvek, a szabadságelvek védelmét jelenti. Ezek a civilszervezetek képviselik az elvszerűséget, az elvtelen ellenzéki pártokkal szemben.

Soros főbűne pedig ezek támogatása. Ők a NER antitézisei, nem a hivatalos ellenzék. Ha lenne egy elvszerű párt, amilyen kezdetben az SZDSZ volt (minden hibájával együtt), ha lenne egy elvszerű, hiteles liberális párt, akkor Orbánnak nem lenne szüksége Sorosra, és nem kellene az antiszemitákat kizárólag Sorosra uszítani. Akkor ezt a pártot zsidóznák.

De ha lenne, ha lett volna, egy elvszerű liberális párt, akkor Orbán rendszere nem is jött volna létre. De semmiképpen nem konszolidálódott volna, elfelejtve, hogy a NER illegális képződmény, amelynek a fülkeforradalom és a NENYI a jogi alapja, ami egy törvénytelen helyzet, csalás. Ezt egy elvszerű párt soha nem fogadhatta volna el.

Az “elvszerű liberális párt” fogalma éppen olyan tautológia, mint a liberális demokrácia. Egy iberális párt is csak elvszerű lehet, ahogy demokrácia csak liberális lehet. Az a demokrácia, amely nem liberális, az nem demokrácia. Az a párt, mely nem elvszerű, nem a szabadság- és a jogelvek vezetik, az nem liberális.

Liberális demokráciában minden pártnak liberálisnak, vagyis elvszerűnek kellene lennie, tiszteletben tartva liberális alapelveket és az arra épülő jogot. De ahol a pártok egy része antiliberális, ideológiája a liberális elveket sérti és támdaja, ott lennie kell liberális pártnak, amely ezeket az elveket és a liberális állam kereteit megőrzi.

Azok a pártok, amelyek egy deklaráltan illiberális rendszerbe beilleszkednek, azok nem a liberális demokrácia elvszerű képviselői, hanem azok árulói. Elég összehasonlítani azokat a civilszervezeteket, a Helsinki Bizottságot, a TASZ-t (amelyek jogi védelmet nyújtanak a kisebbségeknek, az üldözötteknek és a menekülteknek) a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP menekültpolitikájával, s máris látható, ki az igazi “ellenzék”.

Orbán 1994-től egyenes utat futott be a “keresztény demokrata” fordulattól az illiberális diktatúráig. Antitézise már akkor is az SZDSZ volt, és annyit ért el, amennyit az SZDSZ létezése és elvszerűsége engedett. Ahogy az SZDSZ gyengült és korrumpálódott, Orbán úgy erősödött, egészen a liberális párt megszűnéséig és az illiberális rendszer létrejöttéig.

Ez a legfőbb baj, hogy Orbánnak azóta még politikai ellenfele, ellentéte sincs. Ezért kell Sorost támadnia, aki támogatja az ország egyetlen elvszerű, következetes, jogállami és liberális szegmensét, a jogvédő civilszervezeteket. S amíg nem lesz egy elvszerű liberális párt, amely természetesen azonnal a rendszer alapjait megkérdőjelező bojkottot hirdet, addig Orbán és az illiberális rendszere élni és virágozni fog.

Legfeljebb magától összeomlik, vagy anyagilag roppan össze, de akkor sincs remény, ha egyetlen elvszerű párt sincs a közéletben. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes, de bizonyos alapelveket nem ad fel, nem alkuszik, és nem köt elvtelen kompromisszumokat. Azt már nem is említjük, hogy természetesen nem korrupt.







1 hozzászólás

  1. … Viszont az a jo a Soros frontban is, ami a Simicskaban, a lehetoseg, hogy a provokalt fel egyszercsak eloveszi mindazt, amit orban tolvaj ciganyrol tud, es megvan hozza a penze, hogy ezt egesz Europa megtudja 🙂 Es akkor a retkes geci orban tobbet a labat nem teheti az orszagon kivulre, minden civlizalt orszagban levo vagyona – ahogy a rezsim kretenjeinek is – zarolasra kerul, es akkor nez majd meglepetten a retek, hogy miert rangatjak ki es gyujtjak fel a Cinege utcaban a morcos kozmunkasok :)))