A svéd NATO-csatlakozásról szóló döntést nem Kövér, s nem a 135 gyáva ember hozza meg, hanem egyedül Orbán, aki Magyarországon mindenről egyszemélyben dönti. Ezt nevezik diktatúrának. Kövér szövege az uszítás, a gyűlöletkeltés és a propaganda része. Ennek ellenére, jogosan felmerül a kérdés, hogy Magyarország megakadályozhatja-e a svéd NATO-csatlakozást végleg. A válaszunk az, hogy nem. Ezt igazolja a legutóbbi NATO-csúcs, ahova kardcsörtetve rontott be Orbán, aztán amikor Erdogan kiegyezett az amerikaiakkal, azonnal hízelkedő üzemmódba váltott.

Használjuk ki a Demográfiai Csúcs nevű világrengető szélsőjobboldali propagandarendezvényt, s idézzük fel Lázár János Horthy-imádó miniszter kijelentését, miszerint "aggodalommal tölt el a gyerekek jövőjét...

A kínai kommunista államról még el lehet hitetni, hogy bármi köze van a való élethez, s a nemzetközi élet legitim része, ugyanez azonban már nem mondható el a Kína felügyelete alatt működő Észak-Koreáról. A Kínához fűződő magyar kapcsolatok is elvezetnek Észak-Koreához, de Kim Dzsongun moszkvai tárgyalása, hadi segítségnyújtása és az orosz állam által felvállalt kapcsolat után Észak-Korea már nem a hátsó szobában eldugott szégyellt rokon, hanem a Kreml körül szerveződő illiberális világszövetség teljes jogú és legitim tagja, s mint ilyen, Orbán szövetségese is.

Ezért a sajtószabadságról és az oknyomozásról nem kellene éppen a Mandiner hasábjain szónokolni, főleg nem az Orbán-csicska Szöllősi kapcsán, akitől nem azért tagadták meg a diplomatáknak járó vízumot, mert újságíró, hanem azért, mert nem diplomataként mutatott be egy diplomataútlevelet, ami egy csalás. Akár le is tartóztathatták volna, mert be akarta csapni az Egyesült Államok hivatalos képviselőit. Szöllősi különben sem oknyomozni ment a Fidesz által kisajátított Árpád-Kupára, amelynek résztvevőit sportolónak nevezni súlyos sértés a helyi sörbárokra nézve.