Aki ismeri Orbánt, s aki ismeri a módszereit, az tisztában lehet azzal, hogy ha nem tudja az ellenzék népszerű polgármesterét lejáratni, megbuktatni és legyőzni, s nem segít az sem, hogy bünteti Budapestet, kifosztja és megpróbálja tönkretenni, akkor keres egy árulót az ellenzékben, akivel állít egy rivális főpolgármester-jelöltet, akivel megosztja az ellenzéket és az ellenzéki szavazatokat. Erre pedig kiválóan alkalmas a függetlennek látszó fideszes Vitézy Dávid, aki fideszes csúcskáder, közvetve még rokona is Orbánnak. Orbán mindig előre gondolkodik és szervez, a főváros visszaszerzése fontos terve, ezért a szokásához híven több vasat tart a tűzben. Vitézy beépítése és felépítése, mint lehetséges "ellenzéki" ellenjelölt, egy hónapok óta felépített akció, ha úgy tetszik, titkosszolgálatinak is nevezhető játszma, amelyet még arra is felhasznált, hogy égesse és savazza Lázárt, akinek soha nem bocsátott meg (egy diktátor soha nem bocsát meg senkinek), aki azért miniszter, hogy a legnépszerűtlenebb tárcával lejárassa, kontroll alatt tartsa, s elvitesse vele a balhét. Ungár felhasználásában semmi meglepő nincs, az ellenzéki sajtóval kapcsolatban azonban súlyos kérdések merülnek fel, hogy a szakíróikon vagy más behatolás útján hogyan váltak egy fideszes játszma eszközeivé. Ez nagyon könnyen előfordulhat, ilyen jelenségekkel még Orbán államcsínye előtt is találkozni lehetett a szabad sajtóban, demokraikus jogállamban is. Az egyes területekkel foglalkozó újságírók nagy kísértéseknek vannak kitéve, illetve a híréhség és a hírverseny tudtukon kívül egyes informátorok eszközeivé teheti őket.