Az Európai Uniós (egyes tagországok külön is) elhatárolódott Orbán grúziai útjától, melyen az EU soros elnöki tisztét betöltő Magyarország miniszterelnökeként, de nem az Európai...

Az egyetlen ember pedig helyre is tette mindjárt a szimpatizánst: ahogy a Tisza párt nincs, úgy pozíció sincs, és ő maga sincs. Magyar világossá tette, hogy rajta kívül mindenki civil, mindenki kívülálló, senki nem képviseli a csupán papíron létező pártot, ezért senki nem is beszélhet a párt nevében, csak ő. Magyar azt is kimondta, hogy a Tisza Szigetek jogi személyiség nélküli civil szerveződések, amelyek szervezetileg nem kapcsolódnak a csak papíron létező Tisza Párthoz. Semmi közük nincs a Tisza Párthoz. Magyar ezzel világosan elhatárolódott tőlük, semmi felelősséget nem vállal értük, és semmiféle jogaik nincsenek a Tisza Párt néven működő Magyar Péterhez. A Tisza Sziget egy nagy átverés, a tagoknak semmi közük a Tisza Párthoz. Ezt most már Magyar is kimondta, amikor nyilvánosan elhatárolódott tőlük. Ez egy álcája annak, hogy Magyar nem szervez pártot, nem vesz fel tagokat, hanem a Tisza Szigetekbe tereli őket, amelyek holtágak: önkéntes társulások, baráti közösségek, mindenféle jogosítvány nélkül.

A nemzeti minimum nem egy ember, hanem bizonyos alapelvek és értékek, melyek minden emberre érvényesek. Még Magyar Péterre is. Aki magát teszi nemzeti minimummá, s nem rendeli alá magát a közösen vallott elveknek és értékeknek, az egy diktátor. Diktátort pedig nem támogatunk, mert nem diktátort akarunk cserélni, hanem rendszert. Csak egy korlátolt, hisztérikus, cinikus és ostoba réteg az, amelyet nem érdekelnek az elvi kérdések, nem érdekelnek a következő lépések, a következmények, akiknek nem számít, hogy mi következik azután, ha Orbánt sikerül megbuktatni. Magyar biankó felhatalmazást kér azzal, hogy önmagát teszi nemzeti minimummá, ő akar lenni a "közös nevező". A közös nevező még csak nem is az, hogy Orbánt meg kell buktatni, mert a közös nevező része az is, hogy miért akarjuk megbuktatni, s mit akarunk helyette. Ezek nélkül Orbán megbuktatása nem közös nevező. Magyar vagy szembenéz azzal, hogy a nemzeti egység megköveteli ezek világos tisztázását és előzetes garanciáit, vagy nem lesz nemzeti egység.

De Trump nem sokkal korában maga is arról beszélt, hogy az illegálisok megfertőzik a fehér amerikaiak vérét. Csakhogy ugyanaz a vér, ami állítólag az amerikai nemzetet megfertőzi, nemcsak illegális bevándorlók, hanem spanyol és színesbőrű amerikaiak ereiben is folyik. A nácikra utaló másik közvetlen kijelentés a deportáló koncentrációs táborokra vonatkozik. Trump a történelem legnagyobb koncentrációs táborait ígérte meg az illegális bevándorlók összegyűjtése és kitoloncolása céljából. Azonban azzal a kijelentésével, hogy az ellenfelei, politikai vetélytársai ellen kész a katonaságot is bevetni, ijesztőek a koncentrációs táborok tervei, mert azokban az illegális bevándorlók mellett helyet kaphatnak a demokraták is. Ezért egyáltalán nem túlzás fasiszta és náci veszélyről beszélni. Inkább azt lehet mondani, hogy az 1939-es nácibarát gyűlés helyszínén tartott Trump kampányzáró az utolsó és nagy figyelmeztetés Amerikának a választás előtt, hogy ez a tét: szabadság és demokrácia vagy fasizmus és nácizmus. Diktatúra koncentrációs táborokkal és Hitler-imádattal.

Az elcsalt grúz választások utáni utazása, legitimációs kísérlete, amelyet beleilleszt a hamis világértelmezésbe, hogy "Brüsszelnek nem tetszik, hogy nem ők állítanak kormányt", a valósággal való frontális ütközés. Brüsszelnek a választási csalás, a puccs nem tetszik, s Orbán hiába reménykedik, hogy ilyen puccsokkal hamis alapokon álló birodalmat építhet. A valóságérzékeléstől való teljes elszakadás jele, hogy az Unió soros elnökeként háborút indít az Unió ellen, amelynek el kell határolódnia tőle, amely háborúban nem nyerhet, és amely háborúnak semmi haszna nem lesz. Ellenben borzasztó károkat okoz, elsősorban az országnak és önmagának. Öngyilkosok viselkednek így. Annyira éles és látható a valóság és Orbán hazugságai között az ellentét, hogy abba csak belebukni lehet. Élete végéig érintetlenül uralkodhatna nyugati pénzeken a diktatúrájában, ha a csalást csalásnak, a háborút háborúnak, az áldozatot áldozatnak nevezné, lehetne ő a diktátor jó fiú, akit nevetnek és megtűrnek. Ehelyett háborút indít a valóság ellen.

A külsőre is gyönyörű könyv nem mindennapi történelmi felfedezőútra hívja olvasóit: a jobb élet reményében vagy a magyarországi üldözések elől Amerikába induló (és esetenként onnan hazatérő) magyar bevándorlók életét követi nyomon. A kötet szívhez szóló elbeszéléseken és családi fotóalbumokból származó fényképeken keresztül örökíti meg az emigráció életét, a kihívásokat, amelyekkel szembe találták magukat. Ezek az elbeszélések személyes és családtörténetek is egyben, amelyek bemutatják az elmúlt csaknem két évszázad magyar történelmét: a forradalmat és szabadságharcot, a kisbirtokosok eladósodását a Kiegyezést követően, az első világháborút, Trianont, a revíziós törekvéseket, a második világháborút, a holokausztot, a kitelepítéseket, a kuláklistákat és a téeszesítést. Az amerikai magyar emigráció történetének külön fejezete az 1956-os forradalom utáni menekülthullám, de újabb kivándorlási hullám kezdődött a rendszerváltozást követően is, amikor már egészen más helyzetben és más motivációkkal érkeztek magyarok az Egyesült Államokba. A kötet történeteinek kovásza a hazaszeretet, a küzdelem egy egészen más világban, megrendítő személyes sorsokban elbeszélve.

Ezért érthető, hogy Amerika demokratikus gondolkodású polgárai (republikánusok és demokraták) nagyon is érzik a veszélyt, nagyobb a pánik, mint Magyarországon. Bármit megtennének, hogy Trumptól megszabaduljanak. Illetve csak majdnem bármit. Semmi olyat, ami a demokratikus, liberális elveikkel, a demokratikus normákkal ellentétes. Senkinek nem jut eszébe például olyan esztelenség, hogy Trump ellen trumpistát indítson, és a demokratákat egy trumpista támogatására szólítson fel, mert "csak neki van esélye legyőzni Trumpot", hiszen rá hallgatnának - ugyebár - a trumpisták. Egy ilyen ostoba és aljas őrültség senkinek nem jut eszébe, még gyalázva is a demokratikus politikusokat. Kamala Harris mindenben Trump ellentéte. Lehet kritizálni, lehetne nála jobb jelölt is, de mindenképpen demokrata, akivel egy demokrata azonosulni tud. A demokraták nem tartják magukat és a jelöltjüket rosszabbnak egy fasiszta szörnyetegnél, és identitásválságukban nem keresnek egy másik fasiszta szörnyeteget, hátha neki nagyobb esélye lenne.

Igazi populistaként le akarja váltani a teljes magyar politikai osztályt, de tisztogatásra kell számítani az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a kulturális, a gazdasági életben. Aki bármit csinált, bármihez értett, bármit elért az elmúlt húsz évben, az óellenzéki lesz és orbánista, aki "Orbán-Gyurcsány korszakot" hozná vissza, akiket mindenhol üldözni kell. Magyar az egyetlen kivétel, önmagán kívül politikai és szakmai "szüzeket" keres, akinek sikerült mindezidáig kívül maradnia a magyar társadalmon, a magyar közéleten, aki titkos tehetség, aki távol tartotta magát a karrier lehetőségétől, de azért egy zseni, viszont nincs semmiféle ambíciója, önkifejezésre való igénye, mert az veszélyezteti Magyar nimbuszát. Tévedni és hibázni csak egy embernek szabad, akinek lelkesen bocsátanak meg rajongói, mert csak az nem botlik meg, akinek négy lába sincs, ellenben "tiszás" jelölt nem hibázhat, nem lehetnek az életében olyan mocskos dolgok, mint Magyarnak, de a töredékének sem. Az ideális "tiszás" jelölt a jövő vezető pozícióira egy önálló akarat nélküli tökéletes robot. A "jövő vezetőinek" láthatatlannak kell lenniük Magyar Péter mellett. Akit észrevesznek, hogy létezik, annak vége. A legjobb jelölt, aki úgy mutatkozik be, hogy nevem: Senki.

Ezzel függ össze, hogy feltételezett győzelme esetére jelentkezőket vár a jövő vezetőire, akikből majd kiválasztja, hogy kik vezessék az országot. Ennél aljasabb és mocskosabb trükköt még nem látott a világ. Aki tudni akarja, hogy ez mit jelent, az nézze meg az ilyen módszerrel kiválogatott "tiszás" EP-képviselőket és fővárosi képviselőket. Ezek az emberek nemcsak Magyar bábjai, de lemondtak az emberi lét minimumáról is, a szájukat nem nyithatják ki. Véleményük nem lehet, Magyar utasításait sem képviselhetik. Beszélő szerszámok, lélektelen Marionett-figurák, akik Magyartól függenek. A legdurvább diktatúra végrehajtóit keresi, akik maguk is a diktatúra elnyomása alatt nyögnek. Ezt ünneplik az agyuktól megszabadított Magyar-hívők, akik nem veszik észre, hogy egy disztópia résztvevői és előkészítői, ami a szemük előtt bontakozik ki. Ilyen bázisdemokrácia nincs, az sem így működik, s ebben az nyilvánul meg, hogy Magyar neki kiszolgáltatott és tőle függő, szakmai és emberi öntudattal nem rendelkező dilettáns lakájokat keres. Olyan rejtett tehetségeket, akikről az elmúlt 30 évben nem derült ki a tehetségük. Vagy olyan kezdőket, mint amilyen Rogán és Szijjártó volt Orbánnak, akik mindent megtettek, bármit kértek tőlük. De még Orbán is nagyobb szabadságot adott nekik, mint Magyar az ő bábjainak. Ilyen szintre Orbán sem süllyedt, hogy apróhirdetésben keres minisztereket.

A Mi Hazánk nevű náci párt, a Fidesz legújabb antiszemita szatellitpártja, a Turul-szobornál elevenítette fel az 1956-os forradalom antiszemita narratíváját. A náci csürhe rre...

Magyar Péter használta már a nárcisztikus önmutogatásához, modellkedéséhez háttérként, divatfotózáshoz a lebombázott kijevi gyermekkórházat, a lepusztított kórházakat, a MÁV ezeréves vonatait és a harmadik...

Ráadásul a geopolitikai helyzet miatt először a történelemben esélye lenne egy magyar forradalomnak a győzelemre. A magyar nép szégyene, hogy 1956 évfordulóján egy orosz bábkormányt nem söpör el, hanem egy szélhámos, hamiskártyás, ráadásul szintén orosz érdekeket védő másik fideszes kalandor slimfit nadrágja mögé bújik el. Orbán most nyílt harcot hirdetett Magyar ellen, aki egy fideszes belháborút indított, amihez a hazugságaival ellenzéki érzelmű embereket használ fel. Orbán a beszéde szerint nem adja meg magát, nem adja át a Fideszt, a Karmelitát és az orosz bábkormányát a belső lázadónak, akit teljesen alaptalanul Brüsszel emberének nevezett. Magyar a legkevésbé sem Brüsszel embere, hanem az övé, tökéletesen olyan, mint ő, csak rosszul kezelte, mert elvette tőle a pénzét, ezért fellázadt ellene és áruló lett. Áruló lett a hazaárulók között. Orbán most kinyilvánította, hogy leszámol vele. Ha komolyan gondolta, akkor így is lesz. Kár reménykedni, mert Moszkva feltehetően még mindig mögötte áll. Magyar hiába dörgölőzik Moszkvához, hiába rugdossa Brüsszelt, az orosz titkosszolgálat a személyisége miatt nem tartja alkalmasnak arra, hogy Orbán helyébe lépjen. Ezt tudtuk meg az 1956-os forradalom évfordulóján Budapesten.

A Honvédelmi Minisztérium szűkszavú közleményben jelentette be, hogy a csádi katonai és titkosszolgálati misszióban szolgálatot teljesítő, N'Djamenába akkreditált magyar katonai attasé, Vékás-Kovács Imre alezredes...

Az 1956-os forradalmat (is) az oroszok verték le. Magyar Péter pedig az 56-os forradalom évfordulójának előestéjén az oroszok mellett szavazott az ukrán "56-osokkal" szemben. Az ukránok elleni szavazatával bemocskolta 1956 szellemiségét és 1956 hőseinek emlékét is. Mindez többet jelent annál, mint aminek látszik. Magyar korábban kifejtette a Klubrádió műsorában, hogy szerinte Amerika és a Nyugat felel a háborúért. Amerika és az ukránok robbantották ki a háborút, nem az oroszok. Magyar döbbenetes gyűlöletbeszédet adott elő. Magyar hazudik és leplezi a valódi gondolatait, de a nyilatkozataiból kirajzolódott egységes világnézete, amely tökéletesen megfelel Orbán és a Fidesz ideológiájának. Magyar gyűlöli Amerikát, gyűlöli a liberális demokratikus Európát, az orosz propagandával ért egyet.