Menczer pokróc stílusa véget vetett annak a gyomorforgató képmutatásnak, ahogy Magyar politikai tevékenységnek, közéleti szereplésnek álcázza a fideszes bandaháborút. Politikus álcáját vette magára egy bűnöző, akit a maffia kidobott, elvette a pénzét, ő pedig emiatt bosszúhadjáratot folytat. Ebbe a mocsokságba keveri bele a gyerekvédelmet, az oktatást és a kórházakat, az egész ellenzéket, a magyar demokrácia ügyét. Mocsokság az egész. Menczer végre helyiértékén kezelte Magyart is, a helyzetet is, a fideszes maffia belharcát is. Ha elvonatkoztatunk a hazug és hamis jelmezektől, díszletektől, akkor úgy fordíthatjuk le, ami "Tisza Párt" és "Fidesz" konfliktusának látszik, hogy "a Geci meg a Köcsög vitatkozik egymással a pénzen". De adhatunk más neveket is, "Tuskólábú meg a Faszmutogató verik egymást". Ez az igazi kép arról, ami történik. Menczer végre lerántotta róla a hazug leplet. Ez az igazi hangja ennek a konfliktusnak és a szereplőknek. Gyönyörűség volt látni, ahogy a diákhiteles tolvaj Köcsög hebeg és habog, amikor a Geci verőlegénye közölte a tényeket, a lényeget. Méghozzá azon a hagon, amit Magyar és az egész fellépése megérdemel. Ennek a jelenetnek januárban kellett volna lezajlania, még jobb lett volna, ha nem egy fideszes, hanem az ellenzékiek küldik el a képmutató Magyart a tisztességes emberek társaságából.