Kimmel nem mondott semmi olyat, ami ne fért volna az amerikai közélet hagyományaiba. Nem uszított, nem gyalázott, nem buzdított erőszakra. Szatirikus, kritikus megjegyzést tett, azt csinálta, ami a dolga, ami a humorista műfajának lényege. Az ABC döntése, hogy Trump kedvéért mégis eltávolítják, a szólásszabadság elárulása. Trump cinikusan azt mondta, hogy Kimmelt azért rúgták ki, mert "nem volt tehetséges". Ha Trumpot dicsőítené, akkor zseni lenne. Normális helyzetben nem a politikai hatalom mondja meg, ki tehetséges, ki nem, hanem a piac és a közönség. A politikai hatalom pedig nem távolíthatja el, ha neki nem tetsző kritikát fogalmaz meg. Mert az diktatúra. Kimmelt azért rúgták ki, mert kritizálni merte Trumpot és a MAGA-tábort. Ahol ez megtörténhet, ott nincs többé szólásszabadság. Ez az eset világos jelzés: a hatalom nem a gyűlöletkeltést, a hazugságot és az erőszakra buzdítást tekinti problémának, hanem a kritikát. A diktatúrák mindig így kezdődnek. Előbb a humoristákat hallgattatják el, aztán az újságírókat, majd mindenkit, aki nem hajlandó a vezért dicsőíteni. Akik ebben segítik, azok árulók és felelősök. Trump módszere egyszerű: megsértődésnek álcázott fenyegetéssel kényszeríti térdre a médiát. Aki enged, az nem újságíró, hanem áruló. A szólásszabadságot nem a humoristák veszélyeztetik, hanem azok, akik készségesen behódolnak a diktátornak. Ami az amerikai értékektől távol áll, az nem Kimmel szövege, hanem az, hogy kirúgták miatta. Amerika most veszíti el legfontosabb értékeit, amelyek naggyá tették.

Elsőre azt lehetne hinni, hogy a nem létező "Antifa" elleni támadás értelmetlen, mert tagjai nincsenek. De Trump második ciklusában ez már mást jelent: ha nincsenek tagjai, akkor Trump világában bárki lehet a tagja. Mostantól Trump mondja meg, ki tagja az Antifa "terrorszervezetnek", amit nem lehet egy taglistával cáfolni, mert az nincs. Ennek alapján Trump azt nevez "Antifa terroristának", akit akar. S mivel mögé állította a Kirk-gyilkosságot, nem lehet senkit megvédeni, mert akkor azt olyan látszatba csomagolja, mintha a Kirk-gyilkosság támogatója lenne az, aki egy alaptalanul megvádolt vagy üldözött személyt a védelmébe vesz. Ezzel pedig szélesedik az "Antifa-terroristák" köre. Az "Antifa" tagja az, akit Trump annak mond. Az "antifasizmus" szitokszóvá válik, mert Trump egy nemlétező szervezettel és az erőszakkal azonosítja. Nem lehet a fasizmust sem fasizmusnak nevezni. A fasizmust tisztára mossák. S ha emögé a Kirk-gyilkosságot állítja, akkor a mindenki által elítélt gyilkosságot politikai célokra használja fel. Nem az erőszak itt az ellenség, hanem a kritika. Trump, akitől nem áll messze az erőszak, erőszakká nyilvánítja a kritikát, és el akar némítani mindenkit. A politikai ellenfeleit, sajtót, civil mozgalmakat, mindenkit, aki kritizálni merészeli. Az erőszak az, ahogyan megfélemlít mindenkit, aki nem ért vele egyet, aki kritizálja, aki bírálni merészeli. A történelemben minek nevezték az ilyen törekvéseket? Megmondjuk. A történelemben az ilyen törekvéseket fasizmusnak nevezték.