A választások szabadsága sok mindentől függ, de szabad választásokról csak akkor beszélhetünk, ha a választópolgárok valós, tényszerű és tárgyilagos információk birtokában vannak, s azok alapján tudnak dönteni. Az elmúlt évtizedben a világ arra felé halad, hogy a választásokon nem politikai programok és politikus személyiségek alapján döntenek, hanem a harc a választók megtévesztéséért folyik.
Ha leegyszerűsítjük a kérdést, azt mondhatjuk, hogy a kampányok, amelyek ma már soha nem érnek véget és a ciklusok alatt is tartanak, az információ és a dezinformáció harcát jelentik, s a választásokat az dönti el, hogy a kettő közül melyik kerül ki győztesen. Ezért a szélsőjobboldali pártok hatalomra kerülve mindent megtesznek azért, hogy korlátozzák a sajtó, a tájékoztatás szabadságát, s azt agymosó propagandával helyettesítsék.
A dezinformáció és a manipuláció szerepe, különösen választási időszakokban, egyre növekvő problémát jelent a modern társadalmakban. A politikai propagandától a hamis információk terjesztéséig számos módszer létezik a választások befolyásolására és az emberek megtévesztésére. Ennek sokféle típusa van.
Ezekről is beszéltek az Ethnic Media Services által rendezett sajtóbeszélgetés résztvevői: Gowri Ramachandran, a választási és kormányzati program igazgatóhelyettese, Nora Benavidez, a Free vezető jogtanácsosa és a digitális igazságszolgáltatásért és polgári jogokért felelős igazgatója, William T. Adler, a Bipartisan Policy Center választási projektjének társigazgatója és Sam Gregory, Witness.org ügyvezető igazgatója.
A közösségi média nagyobb részt a dezinformációs hadjáratok legfőbb terepe lett. Trollok és botok felhasználása a közösségi médiában már titkosszolgálati módszerekkel zajlik. Szervezett csoportok vagy állami szereplők létrehoznak hamis profilokat és automatizált botokat a közösségi médiában, amelyek hamis információkat terjesztenek, hangulatkeltést végeznek, és próbálják befolyásolni a közvéleményt. A védekezés az ilyen profilok és botok azonosítására és eltávolítására szinte reménytelen, az emberek felvilágosítására irányuló erőfeszítések eredménytelenek. A közösségi média tulajdonosait hiába bünteik, bevételük jelentős része hamis tartalmakból, dezinformációból, konteókból és uszításokból származik.
A politikai hirdetések és a hamis hírek terjesztése online felületeken a leggyakoribb. Ezek az információk tévesek, elferdítettek, főleg szándékosan manipulatívak. A védekezéshez fontos lenne a felhasználók oktatása, hogy felismerjék a hamis híreket és kritikusan értékeljék az információkat, valamint a közösségi médiaplatformok szigorúbb szabályozása és az átláthatóságuk növelése. De ezek a törekvések messze elmaradnak a dezinformációs kampányokhoz képest.
Az orosz propaganda és a külföldi beavatkozás megnőtt. Bizonyos országok kormányai és hírszolgálatai külföldi választásokat próbálnak befolyásolni különböző módszerekkel, például hamis hírek, dezinformáció és politikai propaganda terjesztésével. Ugyanezek az országok, mint Oroszország, Kína, Törökország és Magyarország erősen védekeznek, hogy saját országukba hiteles információ és felelős tájékoztatás ne kerüljön be.
Az ilyen manipulációk elleni küzdelemben számos intézkedés és módszer létezik, amelyek segíthetnek a dezinformáció kivédésében és az igazság, valós információk előtérbe helyezésében. Mindenek előtt az átlátható és felelős média. Nem véletlen, hogy a szélsőjobboldal a mainstream media, a korrekt tájékoztatást nyújtó sajtó hitelét kérdőjelezi meg, az azokba vetett bizalmat rombolja.
A hiteles és független médiumok fontos szerepet játszanak a hamis információk terjedése elleni küzdelemben, de azok keésbé jutnak el az emberekhez, akik alternatív forrásokból tájékozódnak, és így esnek áldozatul a hamis híreknek és dezinfoirmációknak. Az újságírói integritás, az objektivitás és a tényekre való hivatkozás növeli az olvasók bizalmát és segít a dezinformáció terjedésének megakadályozásában, de a tendencia az, hogy a közösségi média, amely ellenőrizetlen, nagyobb hatást gyakorol az emberekre, mint a valódi sajtó.
A közösségi médiaplatformok felelőssége óriási, viszont a szabályozatlanság miatt szinte lehetetlen a dezinformáció terjesztését ezeken a felületeken korlátozni. Ez csak ők maguk tehetnék meg, de érdekeik ellentétesek ezzel. A közösségi médiaplatformoknak fontos szerepük lenne a hamis információk terjedésének ellenőrzésében és megelőzésében. Az algoritmusok módosítása, a hamis tartalmak azonosítása és eltávolítása, valamint az átláthatóság növelése és a hirdetések ellenőrzése fontos lépések lehetnének, de ilyen komoly lépések nincsenek.
A független tényellenőrző szervezetek fontosak a hamis információk azonosításában és kiszűrésében, s ezek szerepe valóban jelentős. Az ilyen szervezetek feladata a tények alapos ellenőrzése és a hamis állítások felismerése, amelyeket közvetlenül közösségi médiaplatformokra, valamint az újságok és médiumok híreibe is be lehet illeszteni. Ez sokszor még azoknak is segít, akik nem hisizk el a hazugságokat, de nem ismerik a tényeket. A hazugságot az igazsággal lehet legyőzni.
A hamis információk és a propaganda terjesztése szinte korlátlan, törvényesen nehéz védekezni ellene, mert azt azonnal a sajtószabadság és a véleményszabadság sérelmének tekintik. Pedig szabadsága a tények vonatkozásában csak a valós tényállításoknak van. Akik szándékosan és szervezetten terjesztik a dezinformációt, éppen azzal manipulálnak, hogy náluk van az igazság, ők közlik azokat a tényeket, amelyeket az ellenőrzőtt mainstream media „elhallgat” előlük.
Az információ átláthatósága és hitelessége kulcsfontosságú lenne a közéletben és az információs társadalomban, de a megfelelő eszközök és intézkedések hiánya miatt az információ egyre inkább háttérbe szorul a dezinformációval szemben. Így a közösségi média szabályozatlansága nagy mértékben hozzájárul a szélsőséges politikai pártok és diktatárok felemelkedéséhez, a világ fasizálódásához, s a választások befolyásolásához.
Ennek köszönhető, hogy az emberek dezinformációk alapján demokratikusan juttatnak hatalomba olyan politikai erőket, amelyek szándéka a demokrácia felszámolása.
