Az 2024 a történelem legnagyobb választási éve lesz, amikor több mint 70 ország és több mint négy milliárd ember küldi állampolgárait a szavazóurnákhoz. ezeken a választásokon nemcsak egy-egy ország kormányzása dől el, hanem az egész világ sorsa: az autokráciák és a liberális demokráciák harca ez, amelyben a II. világháború óta nem került hasonló támadás alá a demokrácia és a szabadság.
Ebben a kontextusban a diaszpóra közösségek szerepe kritikusabb, mint valaha. Legtöbb országban szavazhatnak a diaszpórában élők, de az ehhez való jogukat sok helyen korlátozzák, manipulálják, illetve álhírekkel, dezinformációval próbálják befolyásolni őket. Míg máshol az a diszkrimináció, hogy nem is szavazhatnak a diaszpórában élők, vagy haza kell menniük szavazni saját országukba.
Az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetésének meghívott résztvevői erről tájékoztattak, bemutatták, hogyan fognak részt venni a választásokon Mexikó, India és Tajvan polgárai, akik nem saját hazájukban, hanem diaszpórában élnek. Amerikában ez fontos kérdés, mert nagyon sok ország legnagyobb diaszpórája Amerikában él. A diaszpóra szavazási joga az egyik fő követelése a diaszpóra közösségeknek – mondta Kathleen Newland, a Migration Policy Institute társalapítója.
A tapastalat szerint azonban a legtöbb országban nem úgy tekintenek a diaszpóra jogaira, hogy azok nekik járnak, haem minden politikai irányzat szeretné felhasználni őket arra, hogy a választási esélyeiket a diaszpóra szavazataival növeljék. A távolban élőkről úgyis azt feltételezik, hogy mivel nincsenek napi tapasztalataik, könnyebben manipulálhatók. Ezért nem a tájékoztatás, hanem a dezinformálás, a manipuláció és a félrevezetés motiválja a hazai pártokat és politikusokat.
A diaszpórában élők szavazati joga ezért is bővült, nem annyira a jogokra való nyitottság okán. 1980-ban még csak 21 ország adott szavazati jogot a külföldön élő állampolgárainak, míg 2020-ra ez a szám 141-re emelkedett, a világ országainak majdnem háromnegyedét érinti. A szavazati jog nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindeki onnan adhatja le a voksát, ahol él, mert például Indiában és Tajvanon, a választóknak személyesen kell visszatérniük a hazájukba, ha szavazni akarnak.
Amerikában a külföldi szavazás megoldott, de az államnak nincs kapcsolata a diaszpórával, az embereknek maguknak kell kideríteniük, hogyan regisztrálhatnak és szavazhatnak. De ennek előnye az, hogy nem is próbálja senki manipulálni őket. A szavazatuk pedig egyenlő és egyforma, ugyanolyan levélszavazatot adnak le, mint az Amerikában élők. A választás eredményét nemcsak attól függően befolyásolják a diaszpórában élők, hogy hányan élnek más roszágban a diaszpóra részeként. A szavazatuk értéke is változó lehet.
Az sem mindegy, hogy hányan akarnak éni a szavazati jogukkal, illetve milyen akadályai vannak, hogy szavazhassanak. A magyar diaszpóra például nem szavazhat ugyanúgy. Ha valaki a határon túli magyar kategóriába tartozik, és olyan helyen él, amely korábban Magyarországhoz tartozott, csak elcsatolták, az minden támogatást és segítséget megkap a nacionalista magyar kormánytól. A nyugati emigráció és diaszpóra pedig ellenkezőleg.
Ennek oka az, hogy a határon túli magyarok nagy többsége a nacionalista kormánypártra szavaz, míg a nyugati diaszpórában élők inkább az ellenzékre. Ezért az ő szavazásukat a kormánypártok által hozott törvények nehezítik, ahogyan tudják. Az Amerikában élőkre ez éppen úgy vonatkozik. Ha valaki szavazni akar, el kell utaznia valamelyik magyar külképviseletre, és ott adhatja le a szavazatát, levélben nem szavazhat. Az európai országokban élők szintén, ezért a legtöbben nem is mennek el szavazni.
Ezzel szemben a határon túliak szavazhatnak levélben is, de segítséget kapnak ahhoz, hogy a szavazatuk eljusson az urnákba. Ez a megkülönböztetés mintegy 700 ezer nem kormánypárti szavazó mintegy kétharmadát „zárja ki” a szavazásból, akik pedig el is dönthetnék akár a választást. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kormánymédia a magyarországi propagandát kiterjesztette a határon túlra is, manipulálja és becsapja a szavazókat.
Amerikában érdekes a helyzet, mert itt a magyarságukhoz ragaszkodó diaszpóra jelentős része orbánista, mivel az amerikai szélsőjobboldal mindig kirekesztette a baloldali és a liberális gondolkodású magyarokat a helyi magyar közéletből. Orbán Viktor rendszere pedig sok pénzt ad nekik, politikai alapon válogatva, s ezért elvárja, hogy a kormánypártokat támogassák, illetve propagandát fejtsenek ki az amerikai magyarok körében.
A külföldről származó téves információk néhány választásnál ugyanolyan hatásosak lehetnek, mint a külföldről származó szavazatok – mondta Dr. Rohit Chopra, a Santa Clara Egyetem Kommunikációs Tanszékének docense. A választások kontextusában a téves információ nemcsak hamis állítást helyez a nyilvános diskurzusba, hanem elhomályosítja a különbséget a hamis és az igazi között, olyan témákban, mint a „mély állam” vagy a COVID összeesküvés.
Ez pedig rámutat a lényegre, hogy a szélsőjobboldali támadások legfontosabb fegyvere a hamis propaganda, és az általuk terjesztett összeesküvéselméletek. Ezekkel szemben a diaszpórában élők egy jelentős része (is) tehetetlen és védtelen. A titkosszolgálatok az egyes diaszpórákat kifejezetten célba veszik, és hamis hírekkel, konteókkal bombázzák. Az orosz titkosszolgálat ezt az egész világra kiterjedően teszi. Ezek közvetítői a közösségi média platformok, amelyek nem szűrik ki megfelelően ezeket.
Ez a növekedés egybeesik a globalizált növekedéssel és összefügg a média legitimitásának válságával, amelyet szándékosan is gerjesztenek. Az indiai választás idén messze a legnagyobb, mintegy 900 millió ember regisztrált, hogy április és május között válasszon 543 parlamenti képviselőt, több mint 50 párt között, mondta Dr. Arvind Panagariya, az Columbia Egyetem indiai politikai gazdaság professzora. Ennek ellenére ez a parlamenti választás nagymértékben egy elnökválasztás, ahol Narendra Modi miniszterelnök vezeti a hindu nacionalista BJP pártot, 76%-os támogatottsággal a legutóbbi közvéleménykutatások szerint.
Ennek a népszerűségnek az oka, hogy India a tizedikről a világ ötödik legnagyobb és leggyorsabban növekvő gazdaságává vált, alacsony inflációval és munkanélküliséggel, valamint jelentősen hatékonyabb szociális rendszerrel, Modi kilenc évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta. Mivel ebben az időszakban Modi egy tech folyosót fejlesztett ki Indiában, az indiai diaszpóra érdekei között kiemelt helyen áll a tech fejlesztés, ami kapcsolódik a hazájukhoz, és gazdaságilag összefonódnak vele.
2024-ben Mexikóban sok forog kockán, amikor a választók újabb hat évre elnököt, az összes 500 képviselőház-tagot és az összes 128 szenátusi tagot választanak meg. Bár a mexikói diaszpóra, ellentétben az indiaival, külföldön is szavazhat, csak 70,000 regisztrált szavazó volt júniusban, ami nagyon alacsony szám, figyelembe véve, hogy 30-40 millió első, második és harmadik generációs mexikói (mindannyian regisztrálhatnak) él külföldön.
Példaként, Mexikóban 98 millióan regisztráltak szavazásra, és az Egyesült Államokban 11 millió első generációs mexikói él. Ezért a mexikói diaszpóra elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a választási eredményeket, a legnagyobb kihívás az, hogy növeljék a részvételüket. Az amerikai mexikóiak simán eldönthetnék a mexikói szavazást.
De a világ diaszpórája sokat tehetne mindenhol a jogállam védelme érdekében, ami felveti a határokon átívelő tárgyilagos média szerepét és a közösségi média felelősségét. Ezzel kapcsolatban sok illúziónk nem lehet, különösen az X esetében, amit Elon Musk kifejezetten azzal a céllal vásárolt meg, hogy a szélsőjobboldali politikai irányzatokat, benne Trumpot segítse.
