Rendkívül nehéz bizonyítani a gyűlöletbűncselekmények esetében a rasszista indítékot. Az amerikai ügyészségek bajban vannak, mert a gyűlöletbűncselekmények nem azonosak a garázdasággal, és nem nyújtanak megnyugvást a köztörvényes cselekményekért járó ítéletek. A közösségeket sérti, hogy nem védik meg őket a rasszista indítékok esetén. Tavaly 1970 gyűlölet-bűncselekményt azonosítottak a kaliforniai rendfenntartók, de mindössze 5 került bíróság elé.
2021-ben az állam az ázsiai amerikaiak elleni erőszakos támadások hullámát élte át: abban az évben mindössze egyetlen gyűlölet-ügy került bíróság elé. Ráadásul a kaliforniai bírák egyre gyakrabban alkalmaznak elterelő büntetés-végrehajtást – viselkedésmódosítási osztályokat, tanácsadást vagy kárpótlást az áldozatoknak –, aminek következtében előfordulhat, hogy nem kerül börtönbe vagy börtönbüntetésre.
Igazából azt sem lehet tudni, hogy valóban azzal van a baj, hogy nem lehet bizonyítani a rasszista indítékot és gyűlöletet, vagy az ügyészek kerülik, hogy gyűlöletbűncselekmény miatt emeljenek vádat. Ez viszont beteggé teszi a sértett áldozatokat és a kisebbségi csoportokat, s bátorítja az elkövetőket. Az igazságszolgáltatás rendszerében is lehet okokat találni, amelyek nehezítik a megfelelő ítélkezést.
Erről tartott sajtóbeszélgetést az Ethnic Media Services, amelynek résztvevői Erin West, Santa Clara megyei helyettes kerületi ügyész, Manjusha Kulkarni, a Stop AAPI Hate társalapítója, Monthanus Ratanapakdee, akinek az apját gyűlöletbűncselekményben megölték, és Kunni, egy csapos, akit paprika spray-vel lefújtak, amikor támadói azt kiabálták, hogy „menjen vissza az országába.”
A Santa Clara megyei helyettes kerületi ügyész, Erin West azt mondta, amikor olyan ügy érkezik az irodájába, amely gyűlöletbűncselekményre utalhat, vagy ha az áldozat gyűlöletbűncselekménynek véli, két ügyész vizsgálja felül az ügyet, annak meghatározásához, hogy lehet-e gyűlöletbűncselekmény ügyében vádat emelni. „Nagyon komolyan vesszük ezeket az eseteket, és nagyon komolyan értékeljük” – mondta.
A rasszista elfogultságnak jelentős és bizonyítható tényezőnek kell lennie ahhoz, hogy gyűlöletbűncselekmény miatt vádoljanak meg valakit, sok ilyen esetben nem az elfogultság a bűncselekmény motiváló tényezője. A Marsy törvénye megköveteli az ügyészektől, hogy értesítsék az áldozatokat az ügyükben történtekről. A törvény előírja továbbá, hogy az áldozatokat tájékoztatni kell a vádalkukról vagy az óvadékról szóló tárgyalásokról.
Az üldözendő gyűlöletbűncselekmények számáról szóló adatok pontatlanok, a bizonyítékok összegyűjtése és az ügyek bíróság elé állítása némi időt vesz igénybe. A gyűlöletbűncselekményeket nem feltétlenül abban az évben tárgyalják, amikor feljelentést tettek, ami az alacsony adatszámban tükröződik.
Kunni, egy fiatal thaiföldi amerikai csapos, úgy véli, kétszer esett áldozatul: egyszer a támadás során, majd újra a San Francisco-i kerületi ügyészségnél, amely megtagadta a vádemelést gyűlöletbűncselekményként. Kunninak, az áldozatnak van egy videója az esetről, amely egy késő esti műszakban történt a bárban, ahol dolgozik San Francisco Tenderloin kerületében. Bemutatta az ügyészeknek a videót, valamint a tanúvallomásokat, amelyek faji indíttatású támadásra utalnak.
Az ügyészek azonban mindkettőt figyelmen kívül hagyták, mondván, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a gyűlöletbűncselekmény vádjához. Kunni esküdtszéki tárgyalást kért, de elmondása szerint a kerületi ügyészség ettől is elvette a kedvét. Támadóját letartóztatták, de kimentették, és most vádemelés nélkül szabadlábra helyezték. A környéken lakik, ahol Kunni lakik a lányával, de távoltartási tilalmat nem adtak ki. „Még mindig van pánikrohamom. Minden szerdán megyek pszichiáterhez, hogy kezeljem a tüneteimet. Ez nagyon igazságtalan számomra. Az ügyész nem akarta hallani a történetemet” – mondta Kunni.
Monthanus Ratanapakdee hasonló történetet osztott meg néhai apjáról, Vicháról. 2021. január 30-án a 84 éves nagypapa napi sétát tett San Francisco környékén. A gyanúsított Antoine Watson halálosan a földre lökte, majd elhagyta a helyszínt. Watsont két nappal később letartóztatták, és óvadék nélkül továbbra is börtönben van. Vádat emeltek ellene gyilkossági kísérlet miatt, de gyűlöletbűncselekmény vádjával nem emeltek vádat, annak ellenére, hogy az erőszakos támadásról készült videó bizonyíték.
Három és fél évvel később még nem tűzték ki a tárgyalás időpontját. Ratanapakdee megalapította a Justice for Vicha-t, hogy tisztelje apját és támogassa a gyűlöletbűncselekmények áldozatait. Az apja késedelmes igazságszolgáltatása és a bűnüldözéssel szembeni bizalmatlanság azt eredményezi, hogy sokan nem tesznek jelentést gyűlöletbűncselekményekről vagy incidensekről. „Mind az áldozatnak, mind a vádlottnak joga van a tisztességes és gyors eljáráshoz. Apám esetében ez nem történt meg” – mondta Ratanapakdee.
„Az áldozatok és a túlélők úgy érzik, nem mindig kapják meg azt az igazságot, amit keresnek, és amit megérdemelnek” – mondta Manjusha Kulkarni, a Stop AAPI Hate társalapítója és az AAPI Equity Alliance ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet a kaliforniai állam könyvvizsgálóinak közelmúltbeli jelentésére, amely megállapította, hogy a bűnüldöző szervek gyakran nem azonosítják megfelelően gyűlöletbűncselekményként a bűncselekményeket, és nem jelentik azokat az igazságügyi minisztériumnak. A tisztek nem megfelelően képzettek a gyűlöletbűncselekmények azonosítására – mondta.
„A rendfenntartó tisztek vonakodnak gyűlöletbűncselekménynek tekinteni a dolgokat, mert nem akarják elhinni, hogy városuk vagy régiójuk gyűlöletkeltő” – mondta Kulkarni. Azt is megjegyezte, hogy az ázsiai amerikaiakkal és a csendes-óceáni szigetlakó áldozatokkal kapcsolatos gyűlöletet nem feltétlenül fogadják el általánosan gyűlöletként, ugyanúgy, mint egy keresztégető vagy horogkeresztes graffitit.
A gyógyulás megtörténhet a tárgyalótermen kívül is, mondta, megjegyezve, hogy a Kalifornia kontra gyűlölet kezdeményezés számos forrást biztosíthat az áldozatoknak a gyógyulás elősegítésére, beleértve a mentális egészségügyi szolgáltatásokat is. „Nem elég egyszerűen üldözni az olyan eseteket, amikor gyűlölet történik. Valójában meg kell akadályoznunk, hogy ez megtörténjen az egyik legsokszínűbb államban.”
