Illusztráció: The Daily Beast/‘MY GOAL’
Trump kormányzati főstratégája, Steve Bannon, aki egyben az amerikai nemzetbiztonsági tanács állandó tagja is, évek óta háborút vizionál és olyan nyilatkozatokat tesz, amivel rendre azt az érzést kelti az emberben, hogy csak idő kérdése, mikor válik valósággá a lázálma. Ez nem más, mint egy apokaliptikus válság és háborúk sorozata, ami meggyőződése szerint elkerülhetetlenné vált az Egyesült Államok részéről. Trump révén Bannon most már a Fehér Házban, hatalommal a kezében ügyködhet a horror – vagy ahogy ő nevezi – az „új világrend” mielőbbi megvalósításán.
Ronald Radosh, amerikai író és történész professzor, a Hudson Intézet munkatársa személyesen is találkozott Steve Bannonal, méghozzá Bannon washingtoni, Capitol Hill városrészben található villájában, egy könyv kiadása alkalmából rendezett fogadáson, amire 2013 november 12-én került sor. Visszaemlékezése szerint éppen egy kép mellett álldogáltak, amin Bannon lánya volt látható, aki egyébként a West Point katonai akadémián végzett (az amerikai hadsereg katonai tisztképző oktatási intézménye az USA-ban). Bannon lánya akkoriban az amerikai hadsereg 101-es légi szállítású hadosztályának volt a hadnagya és Irakban volt bevetésen. A kép egyébként nagyon kifejező volt, ugyanis Bannon lánya Szaddam Huszein egykori arany trónján ült ölében egy gépfegyverrel. „Nagyon büszke vagyok rá” – mondta Bannon.
Ezt követően hosszan beszélgettek politikai nézeteikről. Radosh szerint Bannon egyszer sem nevezte magát populistának vagy nemzeti érzelműnek, ahogy ma sokan gondolnák róla. Egyszerűen csak azt állította magáról, hogy leninista. Radosh meglepődött Bannon definícióján és megkérte, hogy ezt fejtse ki részletesebben is.
„Lenin le akarta rombolni az államot, és az én célkitűzésem is ugyanez. Én is azt akarom, hogy minden összeomoljon, a jelenlegi intézményrendszer pedig teljes egészében megsemmisüljön” – magyarázta Bannon. Mindezekből úgy tűnik, hogy Bannon Lenin pusztító stratégiáját akarná alkalmazni az amerikai populista Tea Party mozgalom céljaival összehangolva. Leninista szemlélete nem politikai szintű, mintsem inkább eljárásszintű megközelítés. Elgondolásába minden pártot beleértett. A demokrata és a republikánus pártot is, de még a hagyományos konzervatív sajtót is fel akarta számolni. Ugyan ezeket az állításait napjainkban mind inkább letagadja, reméljük, nem katonai célkitűzései megvalósításának érdekében.
Julia Jones hollywoodi forgatókönyvíró és Bannon közeli barátja, így beszélt Bannonról: „Steve kifejezetten militarista, imádja a háborút, ami már szinte költészet számára. Tele van az otthona háborús könyvekkel. Az ókori Görögországtól és Rómától kezdve tanulmányozta a háborúkat. Megtanulta belőlük, hogy soha ne hátráljon meg, soha ne kérjen elnézést, és soha ne mutasson gyengeséget.” Hasonló véleménnyel volt róla egy korábbi munkatársa a Breitbart-tól is: „Mindig katonai kifejezéseket használt, katonai kifejezésekkel nevezte meg azokat is, akik neki dolgoztak, például gyalogos katonáknak hívta őket.”
A háborúkhoz eszelősen vonzódó főstratéga 2016 márciusában így nyilatkozott egy rádióadásban, amit az alternatív jobboldal (szélsőjobb) hírportálja, a Breitbart közvetített: „Kétség sem fér hozzá, hogy az Egyesült Államok és Kína hamarosan, 10 éven belül háborúzni fog a dél-kínai tenger szigeteinél.” Mindezek mellett Bannon kedvenc könyve a Háború művészete Szun-ce-től. „Háború van, háború van. Amerika minden nap háborúban áll” – mondta egy korábbi, 2015-ös rádióműsorában. Ezek után nem meglepő az sem, hogy Trumpról pedig a Vanity Fair újságírójának Ken Sternnek, 2016 nyarán azt mondta, hogy „Trump egy eszköz számunkra. Nem biztos, hogy ezt ő pontosan érti”.
A „számunkra” kifejezés arra enged következtetni, hogy Bannon egy nacionalista, populista mozgalmat akar építeni. Bannon ugyanis nem igazán republikánus, sokkal inkább az európai szélsőjobboldali pártok ideológiáihoz hasonlítanak az elképzelései, és alapvetően ezekhez igazodva szeretné átformálni az amerikai jobboldalt is.
[video_embed name=”bannon 2″]
Ahogy Steve Bannon látja a világot (Vox)
Trump stábján belül Steve Bannonnak kivételes befolyása van. Hiszen, bekerült az amerikai nemzetbiztonsági tanácsba állandó tagnak, holott bizonyos híradások szerint maga az amerikai elnök sem értette igazán, milyen pozícióba nevezte ki. A hírhedt beutazási tilalom mögött is Bannont sejthettük, aki a korlátozást és a szigorítást ki akarta terjeszteni olyanokra is, akik zöldkártyával (állandó letelepedési engedéllyel) rendelkeznek. Ráadásul mindezt úgy, hogy hivatalosan nem is ő Trump első számú bizalmasa, hanem a republikánus Reince Priebus.
Bannon világképében a befektetési bankárok, a liberálisok és a bevándorlók, különböző irányokból ugyan, de mind az amerikai társadalom alapjait gyengítik. Szerinte az amerikai kapitalizmust, amit ideális formájában Bannon „felvilágosult kapitalizmusnak” nevez, a hatvanas évek hippi kultúrája tette tönkre. A bevándorlást meg azért kell korlátozni szerinte, hogy ne legyenek túl sokan azok, akik nem vallják az amerikai értékeket. Az Amerikába érkező bevándorlókról azt állította: „Ők nem jeffersoni demokraták. Nincs a DNS-ükben ezer év demokrácia.” Ugyan azt elfelejti, hogy senkinek sem lehet ezer évnyi demokrácia a DNS-ében, de véleményét – támogatói szerint praktikusan – kiterjeszti nem csak a muszlimokra és a latin-amerikai katolikusokra, de a legális, ugyan az Egyesült Államok területén kívül született, akár magasan képzett bevándorlókra is.
Bannon egyébként ír-katolikus családból származik. A fenti tények ismeretében az sem meglepő, hogy korábban tengerésztiszt, később pedig Goldman Sachs bankár és filmipari vállalkozó lett belőle. Példaképének Ronald Reagant tekintette, akiről 2004-ben egy dokumentumfilmet is készített. Ennek a bemutatóján találkozott először Andrew Breitbarttal, akivel azonnal szót értettek egymással. Breitbart 2012-es halálát követően, pedig Bannon állt a Breitbart média élére. Vezetése alatt a lapból politikai fegyvert kovácsolt, miután pedig Trump bejelentette indulását, Bannon a szolgálatába állította a Breitbartot.
„Bannon Trump-Pravdát csinált a lapból”, mondta Ben Shapiro, a lap meghatározó szerzője, amikor 2016 tavaszán távozott. S bár Breitbart és Bannon szerint az oldal épp a korrupt politika-média kapcsolat leleplezésére jött létre, mégis minden ellentmondásával együtt mind a két fél elégedettségét hozta a választási kampányban. A Breitbart olvasottsága kimagaslóan megugrott, Steve Bannon pedig előbb kampányfőnök, majd elnöki főtanácsadó lett. Trump pedig a kampányban olyannyira számíthatott a lapra, hogy végül annak ellenére is amerikai elnökké válhatott, hogy szinte minden más média ellene fordult. Nem kevés tanulsággal szolgálva, arról, hogy a bal oldal helytelenül alul becsülte és homogén csoportként, elsősorban alul képzett tömegnek képzelte Trump támogatóit.
Bannon szerint a sikeres társadalmak nem olyan absztrakt fogalmakra épülnek, mint az emberi jogok, az egyenlőség vagy a társadalmi igazságosság, hanem régóta bevált, generációról generációra szálló hagyományokra. A baby boomer generációt pontosan azzal hibáztatja, hogy a hatvanas években szembe ment az amerikai hagyományokkal, majd ezeket lecserélte a pluralizmus, a szexuális szabadság, a szekularizmus, vagy az egalitarizmus tiszteletére. Magyarázata szerint az évtizedek során pedig az általa gyűlölt és megvetett generáció tagjaiból a globális, liberális elit tagjai lettek. Bannon, aki maga is dolgozott a Goldman Sachsnél, utólag egyértelműen elítélően beszél erről a közegről. Egy idő után kifejezetten demonstratív céllal jelent meg oldalzsebes nadrágban és borostásan a jól öltözött, nyakkendős miliőben. E módon kívánta kifejezésre juttatni a megvetését és nem tetszését irányukba. Elgondolkodtató, hogy ezen szokásán a Fehér Házban sem mindig változtat.
Bannonra nagy hatást gyakorolt Neil Howe és William Strauss munkája, akik körülbelül nyolcvanéves ciklusokra osztották fel az amerikai történelmet. Elméletük alapján először az amerikai függetlenségi háború és az alkotmány megszületése (1774-1794), majd a polgárháború (1860-1868), aztán a nagy gazdasági válság és a második világháború (1929-1945) szabják meg a ciklushatárokat. Ennek alapján pedig a 2010-es évekre várták a következő nagy fordulópontot, amit Bannon is beépített a jócskán tesztoszteron alapú, rögeszmés elméletébe.
A ciklusokon belül mindig négy periódust különböztettek meg. Minden korszak a csúcsidőszakkal kezdődik, ami a béke és a fellendülés időszaka. Bannon szerint a jelenlegi ciklusban ez a második világháborútól a hatvanas évekig terjedő időszak volt. Amit aztán a második szakasz, az ébredés követ. Bannon elméletében ez a hatvanas évekkel kezdődik, innen számítható a nyugtalanság ideje. Majd jön a harmadik szakasz, a felbomlás, amikor a közös értékrend elkezd szétesni és megszűnni. Bannon ezt az időszakot a nyolcvanas-kilencvenes években jelölte meg. Ezt követi a lesújtó erejű válság, ami végül tetőzi és egyben lezárja az egész ciklust, így fordulópontot hozva. Ami általában erőszakos cselekmények sorozata, nagy valószínűséggel háború, és vélhetően egyre nagyobb pusztítással is jár. Ennek logikája szerint a függetlenségi háborúnál nagyobb volt a polgárháború, s majd ezt is felülmúlta a második világháború. Az elmélet szerint most valami ennél is pusztítóbb várható.
David Kaiser történész, aki szintén foglalkozott a fentiekben felvázolt ciklusokkal, és szerepelt Bannon „Generation Zero” című dokumentumfilmjében is, azt állítja, Bannon vele szerette volna a filmben elmagyaráztatni, hogy a fordulópontnak mindenképpen erőszakos, háborús eseménynek kell lennie, Kaiser viszont ezt nem vállalta ilyen direkt módon.
Bannon világképe alapján a nagy válságot, amit a legújabb fordulópontnak tekintett, korábban úgy tűnt, hogy a 2008-as gazdasági összeomlással azonosítja. Amit a „Generation Zero” dokumentumfilm is megerősített. Mégis az elmúlt évek során változtatott nézőpontján és 2014 óta egy globális és egzisztenciális háborúról beszél, amit az iszlám fasizmus elleni globális háború kezdetének nevezett. Nyilatkozataiban már nem különbözteti meg egyértelműen a radikális iszlám mozgalmakat, magától az iszlám vallástól, amit a legradikálisabb vallásként nevez meg.
Aggasztó látni, hogy Bannon esetleg azon mesterkedik, hogy a rábízott hatalmánál és háború imádatánál fogva egy soha sem látott pusztítást hozzon a világra. Bannonnak Trump a lekötelezettje, valószínűleg így sem ő, sem más Trump kormányából nem lesz képes megállítani vagy adott esetben kontrollálni a főtanácsadót. Bannon megállításának érdekében addig kell tenni valamit, amíg ez lehetséges. Kétségtelen, hogy határozott elképzelései vannak és szent meggyőződésévé vált, Amerika számára tisztulást csak egy elmaradhatatlan háború és annak mindent elsöprő pusztítása hozhat.
