Heves tiltakozást váltott ki a francia politikai jobboldalon a tavaszi elnökválasztáson függetlenként induló Emmanuel Macron előző nap Algériában tett kijelentése, miszerint Franciaország emberiesség elleni bűntettet követett el a gyarmatosítással, amiért bocsánatot kellene kérnie. Macron e nyilatkozatával viszont azt bizonyította, hogy nagyszerű ember és kiváló demokrata. A nacionalisták pedig mindenhol ugyanolyanok.

A felmérések szerint az elnökválasztáson jelenleg legesélyesebbek számító centrista jelölt a két ország közötti megbékélés jegyében utazott el a volt francia gyarmatra, Algériába. Az Echorouk News helyi televíziónak adott interjúban Macron a gyarmatosítást “bűntettnek” nevezte. “Álláspontom szerint elfogadhatatlan a gyarmatosítás dicsőítése. Egyesek így tettek még tíz évvel ezelőtt is Franciaországban. Ma már soha nem hallani ilyen kijelentést. Én mindig is barbár cselekményként elítéltem a gyarmatosítást” – mondta. Hozzátette: “A gyarmatosítás a francia történelem része. Bűntett. Emberiesség elleni bűntett. Valódi barbarizmus és a múltunk része, amellyel szembe kell néznünk és elnézést kell kérnünk mindazoktól, akik ellen elkövettük.”

A francia gyarmatosítás 1830-ban kezdődött Algériában, s nyolc évig tartó háború után 1962-ben az észak-afrikai ország függetlenné válásával ért véget, ami még mindig rányomja a bélyegét a két ország közötti kapcsolatokra.

Emmanuel Macron szerint “ugyanakkor nem szabad a teljes múltat kisöpörni. Van egy okos mondás, amely érvényes Algériára is, miszerint Franciaország az emberi jogokat vitte el Algériába, csak éppen elfelejtette elolvasni azokat. Ez nagyon jó mondás, mert szörnyű bűntettek voltak, kínzás, barbarizmus, ugyanakkor nem szeretném, ha ennek a bűntettnek az elismerésével a bűntudat kultuszába esnénk, abból ugyanis nem lehet építkezni” – fogalmazott Macron.

A francia közösségi oldalakra felkerült felvételt Francois Fillon jobboldali jelölt táborából többen is bírálták. Bruno Retailleau jobboldali szenátor a Twitteren azt írta, hogy Franciaországot külföldről emberiesség bűntett elkövetésével vádolva Emmanuel Macron politikai hibát követett el. Egy másik jobboldali képviselő, a Nicolas Sarkozy volt államfőhöz közelálló Gérald Darmanin szégyennek nevezte, hogy Macron “elfogadhatatlanul leköpte” a hazájukért meghalt hősök sírját. Eric Ciotti szerint pedig Macron “súlyos történelmi és politikai hibát követett el”.

Joffrey Bollée, a radikális jobboldali Nemzeti Front egyik alelnökének kabinetfőnöke azt írta a Twitteren: “Először a népét, aztán a nyelvét és most a történelmét is. Macron nem egyszerűen megveti Franciaországot, hanem utálja. Szörnyű guru.” Wallerand de Saint-Just, a párt pénztárnoka szerint pedig a centrista politikus “hátba lőtte Franciaországot”.

 


Nem ez az első alkalom, hogy a gyarmatosítás hirtelen az elnökválasztási kampány témájává válik. Augusztusban Francois Fillon azon kijelentése váltott ki heves vitát, amely szerint “Franciaország nem bűnös azért, mert meg akarta osztani a kultúráját Afrika népeivel”. Sajátos módon, tehetnénk hozzá.

A francia elnökválasztáson tehát a múltjukhoz való viszonyról is szavaznak a franciák. A nacionalisták képtelenek szembenézni Franciaországban is a múlt bűneivel. Ha túl sokan vannak, visszafizethetnek Macronnak az igazságért, amivel a hazugságaikat eloszlatta. Ez a gesztus mégis történelmi jelentőségű elégtétel volt az algériaiaknak, és igazi francia hazafi inkább erre a gesztusra lehetne büszke.

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)