Trump saját közösségi médiaplatformján jelentette be, hogy belföldi terrorszervezetté nyilvánítja az Antifa mozgalmat. Mivel Amerikában belföldi terrorizmus elleni törvény sincs (ami alapján például Trumpot és társait el lehetett volna ítélni a Capitolium elleni támadás miatt), nem teljesen világos, Trump mi alapján minősít belföldi terrorszervezetté bármit.
Jogállamban erről a bíróság dönt, mert ott a törvények uralkodnak, nem az elnök. De ennél is furcsább, hogyan minősíthet Trump terrorszervezetté egy nem is létező szervezetet? Az „Antifa” ugyanis nem egy bejegyzett és létező szervezet. Nincsenek vezetői, struktúrája, nincsenek tagjai, nincsenek számlái.
A mozgalom, amely így nevezi magát, önkéntes antifasiszta aktivisták laza hálózata. Nem világos, hogy Trump mi ellen intézkedik, ha nincs vezetőség, nincs hierarchia, nincsenek irodák, munkatársak, nincs költségvetés, semmiféle szervezet. Trump egy nem is létező szervezetet nyilvánított terrorszervezetté, s tett bűnbakká a Kirk-gyilkosság miatt.
Kirk gyilkosa ráadásul semmilyen formában nem kapcsolódott az antifasiszta mozgalom bármilyen irányzatához vagy csoportosulásához. Minden jel szerint, s erre utal a halálos ítélettel fenyegető vádirat is, a tettes személyes érintettség okán az áldozat melegellenes és transzellenes kijelentései miatt követte el az elfogadhatatlan gyilkosságot.
De ez teljesen mindegy, mert Trump nyilvánvalóan az „antifasizmus” fogalmát akarja kiiktatni és kriminalizálni a nem létező „Antifa” betiltásával. Ennek oka pedig az, hogy autokratikus törekvéseit és diktatórikus kormányzását demokratikus alapon gyakran nevezték fasiszta veszélynek, s Trump ezt a kifejezést akarja kitörölni a nyilvánosságból.
Trump ezzel a szólásszabadságot korlátozza, amit az első alkotmánykiegészítés véd, mert ahogy Charlie Kirk-nek joga volt melegellenes és transzgenderellenes véleményét kifejezni, úgy az amerikai polgároknak is joguk van a kormányzat diktatórikus törekvéseit minősíteni, s akár fasisztának is nevezni. Ez a szólásszabadságba tartozik.
Mivel „Antifa” néven olyan antifasiszta aktivisták jelentek meg az utcákon, akiknek célja a szélsőjobboldal (például a Proud Boys) utcai terrorját akár erőszakkal is ellensúlyozni, Trump az antifasizmust az erőszakkal akarja összemosni. Pedig nem minden antifasiszta fogadja el az erőszakot, az Antifáét sem, az antifasiszmus lényege az erőszakellenesség.
Trump soha nem ítélte el a szélsőjobboldali erőszakot, például a Proud Boys-t, amely egy létező szervezet, hanem összekacsintott velük. Ez egy valós, bejegyzett, erőszakos szervezet, amelynek tagjai többször követtek el bűncselekményeket. Ha egyenlőségjelet teszünk, még akkor is igaz: ha betiltják az egyiket, akkor tiltsák be a másikat is.
A Proud Boys létező szervezet, az Antifa nem az. Ha nincs a Proud Boys által elkövetett erőszak és terror, az antifa mozgalom sem lenne. Az Antifa válasz a Proud Boys-ra. Mégis az utóbbit bélyegzi terroristának Trump, míg az előbbit mentegeti és bátorítja.
De ez a két mozgalom nem azonos, nem lehet még egyenlőségjelet sem húzni közéjük. De ez azt jelenti, hogy Trump politikai alapon tesz különbséget erőszak és erőszak között, ahogy az áldozatok között is. A demokrata és antifasiszta áldozatokat soha nem védte meg, hanem gúnyolódott rajtuk.
Elsőre azt lehetne hinni, hogy a nem létező „Antifa” elleni támadás értelmetlen, mert tagjai nincsenek. De Trump második ciklusában ez már mást jelent: ha nincsenek tagjai, akkor Trump világában bárki lehet a tagja. Mostantól Trump mondja meg, ki tagja az Antifa „terrorszervezetnek”, amit nem lehet egy taglistával cáfolni, mert az nincs.
Ennek alapján Trump azt nevez „Antifa terroristának”, akit akar. S mivel mögé állította a Kirk-gyilkosságot, nem lehet senkit megvédeni, mert akkor azt olyan látszatba csomagolja, mintha a Kirk-gyilkosság támogatója lenne az, aki egy alaptalanul megvádolt vagy üldözött személyt a védelmébe vesz. Ezzel pedig szélesedik az „Antifa-terroristák” köre.
Az „Antifa” tagja az, akit Trump annak mond. Az „antifasizmus” szitokszóvá válik, mert Trump egy nemlétező szervezettel és az erőszakkal azonosítja. Nem lehet a fasizmust sem fasizmusnak nevezni. A fasizmust tisztára mossák. S ha emögé a Kirk-gyilkosságot állítja, akkor a mindenki által elítélt gyilkosságot politikai célokra használja fel.
Nem az erőszak itt az ellenség, hanem a kritika. Trump, akitől nem áll messze az erőszak, erőszakká nyilvánítja a kritikát, és el akar némítani mindenkit. A politikai ellenfeleit, sajtót, civil mozgalmakat, mindenkit, aki kritizálni merészeli. Az erőszak az, ahogyan megfélemlít mindenkit, aki nem ért vele egyet, aki kritizálja, aki bírálni merészeli.
A történelemben minek nevezték az ilyen törekvéseket? Megmondjuk. A történelemben az ilyen törekvéseket fasizmusnak nevezték.
