Szegény Jakab apostol eléggé elmaradott tanokat hirdet a Bibliában. Jakab szerint „Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.”
Kedves Jakab, nagyra értékeljük az eddigi tevékenységet, de efölött eljárt az idő. Vannak nálad nagyobb keresztények, hogy ne menjünk messzire, itt van Magyarország keresztény miniszterelnöke, aki egy kicsit megreformálta már ezeket az ósdi bibliai tanításokat.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor épp a reformáció 500. évfordulóján hirdette meg az új reformáció alapdogmáit. Például ezt: „Mi olyan jövőt akarunk, amiben a munka minden formája Isten nagyobb dicsőségét szolgálja, az utcasepréstől, a kormányzásig. Igazi istentisztelet és emberszolgálat.”
Nem mondhatta, hogy igaz istentisztelet a nyomorultak, árvák, özvegyek meglátogatása, mert a nyomorultaktól elvették a kedvezményeiket, még egy padra se ülhet le a nyomorult, ha lakása sincs, enni egy évben egyszer kap a Hiltonban az árva, ha Balog páter meghívja. Az özvegyek rég meghaltak a működésképtelen kórházban, mert kellett a pénz valamelyik falu stadionjára.
Meglátogatni valamelyik futballcsapatot, benézni az öltözőbe, az már igen, az istentisztelet a javából. Vagy meglátogatni az özvegy disznóját, Röfit, az is valami. A menekültek között is túl sok az özvegy és az árva, de azok meg muszlimok, azt pedig tudjuk, személyválogató az Isten, gyűlöli az embert, ha nem kulturális nemzeti keresztény. Jézus az igazakért halt meg, nem a bűnösökért.
A reformáció 500. évfordulóján helye van az olyan beszédnek, amely alapjaiban írja át az egész Bibliát. Mikor, ha nem most? Azt is mondta Orbán, hogy „valljuk, és vállaljuk, hogy Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista kormányzás után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szükség”.
Eddig a kereszténység internacionalista volt, a megtérő ember Isten országa polgára lett, a nemzeti identitása másodlagossá vált. A kereszténység a nemzetek fölött áll, a nemzetből hívja ki Isten az embereket, hogy az Isten országának, Jézus Krisztus szellemi egyházának legyenek tagjai, amelyben feloldódnak a nemzeti határok és nemzeti különbségek. Ha van a kereszténységnek bármi üzenete a „nemzetről”, akkor az a nemzeti jelleg elvesztése.
De ez semmi, hanem a korábbi liberális keresztényellenes, internacionalista kormányzás idején szabadon és a felekezeti egyenjogúság nevében működhettek szabadon keresztény gyülekezetek, amelyek a kereszténység bibliai normáit követték, amikor nem szerveztek pápaságot, hierarchikus, piramis felépítésű nagy egyházakat, helyettesítve Isten uralmát. Jézus halászokat hívott el, akik hálót szőnek, nem piramisépítőket.
Orbán „keresztény értékeket követni igyekvő kormánya” ezeket megszüntette, egyházi rangjukat elvette, a támogatásukat megszüntette (ez mondjuk bibliai lenne), egyesületté degradálta őket, megnehezítve a működésüket. Az intézményeik után járó pénzeket még az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság ellenére is visszatartotta, és a vagyonukat próbálta einstandolni. Ez a skála a lopástól a rablásig tart, az irgalmas szamaritánust leütik.
Jakab apostol szerint az igazi istentisztelet „szeplő nélkül megtartani magát e világtól”, de Jakab nem értett a kereszténységhez, így nem is voltak százmilliárdjai a gázszerelőjének a nevére írva. Nem is állt a saját lábán egy gyereke sem. Jakab apostol nem készíttetett menekültellenes táblákat, mert emlékezett, hogy Jézus éppen az ellenkezőjét tanította. Fel tudnánk-e sorolni a szeplő nélkül valókat Rogántól, Kósán, Szijjártón át Habonyig, Orbánig?
De Jézus mit értett a kereszténységhez? Nem véletlen, hogy keresztre is feszítették, amit megérdemelt, mert élhetetlen volt. Pilátussal is, Heródessel is, leginkább a főpapokkal is meg kellett volna egyeznie. Jézus képes lenne Putyinnal nem szóba állni, képes lenne sok menekültet befogadni, a pénzt a szegényeknek, s nem a vejének meg Mészáros Lőrincnek adni. Az ilyennek kereszten a helye.
Jézus egy lúzer, vele szemben Orbán egy győztes: „Isten segítségét látjuk abban is, hogy bár súlyos erők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állunk a lábunkon.” Vélhetően nagy meghasonlás lehet a mennyben, mert azok a „súlyos erők”, amelyekkel szemben áll a saját lábán a mi Orbánunk, csupa olyat kérnek számon, amit Jézus tanított. Szolidaritást, a szegények, árvák, özvegyek, elnyomottak segítését, emberi jogokat, szabadságot, és nem gyűlöletet, hanem szeretetet. Orbán szerint Jézussal szemben támogatja őket az Atya.
Ezt abból látja, hogy két választási győzelmet arattak, és szerencsére Isten segítette őket ebben: egy alkotmánybírósági csalással, amely lehetővé tette a népszavazást, Isten abban is megsegítette őket, hogy felgyújtsák Budapestet, majd Isten eltörölte a jogot, igazságot, felszámolta az egyenlő esélyeket, Orbán embereit ültette mindenhova, átalakította úgy az egész választási rendszert, hogy Orbánt demokratikusan ne lehessen leváltani.
Mondhatjuk, hogy Isten a rómaiak oldalára állt, akik megfeszítették Jézust. Erről számolt be Orbán Viktor, és elárulta, hogy a kereszténység ma lopást, rablást, klientúrarendszert, korrupciót jelent, az unokatestvérek feltőkésítését a nemzeti bankból, a sajtó elfoglalását, közpénzen posztereken folytatott hazudozást, uszítást, gyűlöletkeltést, antiszemitizmust.
Orbán bemutatta azt a finom változást, ami a mennybe végbement: Jézus elveszítette a hatalmát, a tanait lecserélték. Az istentisztelet nem a nyomorultak meglátogatása, segítése és ápolása, hanem a munka. Ahol rangsor is van: az utcaseprés a munka alja, kormányzás a munka legfelső foka. A munka szabaddá tesz. A fáraónál az egyiptomi fogságban volt így.
Mindezt körülveszi a futballstadionok sokasága, mert Isten ezt szereti, és nagy ívban szarja le az éhezőket, a rongyos gyerekeket, a betegeket, a tudásra szomjas ifjakat, akiknek az oktatására nincs pénz, a kórházban orvos és ápoló nélkül, gyógyítás nélkül meghaló beteg embereket, öregeket. A meghatározás, hogy „az Isten szeretet”, úgy változott, hogy „Isten futballszeretet”. Ez olyan cirkusz, amelyben nincsenek se akrobaták, se oroszlánok.
Természetesen, tudjuk, miért áll minden ellentétben azzal, amit a Bibliából ismerünk, amit Isten önmagáról mondott. Azt elfelejtettük mondani, hogy Orbán nem „Ábrahám, Izsák és Jákob Istenéről, a mi urunk Jézus Krisztus atyjáról”, hanem evilág istenéről, az ő istenéről beszélt, aki az ő képére és hasonlatosságára formálta őt: a Sátánról. „Sátán” a neve annak az istennek, akiről Orbán beszélt, aki az ő ura, parancsolója, akit ő szolgál, aki az ő atyja.
Jézus azt mondta, ha láttatok engem, láttátok az Atyát. Ahogy Orbán is elmondhatja, ha láttatok engem, láttátok az én atyámat: az én istenemet, a Sátánt, akit én szolgálok. Az természetes, hogy mindezt „kereszténységnek” nevezik. „Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává”, mondja Pál apostol.
Jézus azt mondta, hogy gyümölcséről lehet megismerni a fát. A jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa rossz gyümölcsöt. Ha Orbán és a munkája a Sátánra hasonlít, és nem a szeretet Istenére, akkor ő nem egy megtért, újjászületett keresztény, hanem egy sátánfajzat. És ez azt is jelenti, hogy Magyarország rajta keresztül a Sátán kezében van. És nagyot tévednek azok a keresztények, akik azt hiszik, hogy a „nemzet” és a „vallás” jelszavát kell követniük. Ez nem az Istentől van. Soha nem is tőle volt. Nem ez ment meg az Antikrisztustól. Aki ezt hiszi, az Istentől elszakadt. Ahogy az is, aki az állammal való összefonódástól vár bármit.
A liberalizmus védi a világot a jog uralmával a Sátántól. Megengedi az erkölcstelenséget is, ahogy Isten is megengedi, mert egyetlen ember se tud bűn nélkül élni. A világ legnagyobb baja nem is az erkölcstelenség, hanem a törvénytaposás. Az Antikrisztus a törvénytaposó, akinek ereje a hazugságban van. A liberalizmus pedig a jog uralma, amely visszatartja a Sátánt. Bizony, kedves hívő elvtársak.
Ezért a liberalizmus Isten eszköze a gonosz visszatartására, az illiberalizmus pedig a Sátán műve. A reformáció éppen azért indult el egykor, hogy a kereszténységről szóló hazugságot leleplezze, eredeti jelentésébe visszahelyezze. Amikor a Sátán ünnepli a reformációt, s úgy, hogy annak minden gyenge próbálkozását is visszafordítja, akkor az a reformáció bukás. A reformáció egy álkereszténység ellen indult, de az „ellenség” oda is bevetette a konkolyt.
Az egyiptomi fogság volt a munkaalapú társadalom. Az a szolgaság földje volt, nem a tejjel és mézzel folyó Kánaán. Ezt dicsőítette, ezt ígérte a magyaroknak a Sátán és az ő szolgája, Orbán Viktor. Aki azt hiszi, hogy ennek az embernek nincs „ideológiája” s hite, nincs istene, az nagyot téved. Aki ezt most sem látja, az még vak is. Az ne vezesse a világtalanokat.
De Jézus meggyógyította a vakok szemeit is, hogy lássanak. Salamon szerint a bölcsnek szemei vannak a fejében, a bolond pedig sötétben jár. A bolondok azok, akik Orbánnak tapsolnak, a bolondok azok, akik neki engedelmeskednek, és ők azok, akik azt hiszik, hogy ez az ember csak hatalomtechnikus, akit csak a hatalom érdekel, és nem hisz semmiben.
Ezt az embert megkísértette a Sátán, ahogy Jézust megkísértette a pusztában, és ahogy minden embert megkísért. Orbán az ördög minden kísértésére igent mondott, és ezért a Sátán támogatását élvezi. Pontosan úgy, ahogy mondja. De a Sátán ellenfele nagyobb, ha az emberek az igazságot követik. Ha vannak elveik, és ha kiállnak azok mellett. Az győz, még akkor is, ha nem látja, hogyan. Ehhez kell a hit, a tudás, hogy az igazság győz.
Aki például a 2018-as választáson, akár pártként, akár szavazóként részt vesz, az nem az igazságot követi, hanem a hazugságnak engedelmeskedik. A Sátán akarata és parancsa szerint cselekszik, ha úgy tetszik. Mert az Orbán „demokráciája” ugyanolyan csalás, mint az Orbán „kereszténysége”. Éppen az ellenkezőjét jelenti. Aki ebben résztvesz, bekapcsolódik, az a Sátán királyságát építi. Önti bele a betont, adja meg a felhatalmazást az ördögnek.
S lehet ezen röhögni, lehet ezen viccelődni és gúnyolódni, de abban biztosak lehetnek a magyarok, hogy amíg ezt nem értik meg, addig szabadok soha nem lesznek. A Sátán nem azért foglalta el ezt az országot, és állította maga mellé a „keresztény” egyházakat a római katolikusoktól a Hit Gyülekezetéig, de sok be nem jegyzett kisegyházat is, hogy szabaddá tegye ezt a népet. Hanem azért, hogy innen indítson támadást a szabad világ ellen.
Nagy szégyen, hogy a magyarok méltókká és alkalmassá tétettek erre. Nagy lesz az ára ennek. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás. „Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket. Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.” Ez az Isten Igéje, elvtársak.
