Szeretnénk, ha Gyárfás Tamás tudná, hogy a stílus, amelyet képvisel, nemcsak nem európai, hanem maffiastílus. A Magyar Úszó Szövetség nem úgy viselkedik, mint egy szakági szövetség, hanem úgy, mint egy alvilági szervezett bűnözői csoport. Zsarolás, kényszerítés csak maffiában van, ahol a renitens tagot – még kivégzése előtt, amíg szükség van rá, vagy amíg a közvélemény védi – a maffiavezér vagy a szektavezér uralma alá hajtják, ellenállását megtörik, lelki és fizikai szabadságát felszámolják.
A legújabb húzás szerint Hosszú Katinka csak abban az esetben kapja meg a versenyengedélyt a szövetségtől, hogy Austinban úszhasson, ha felhívja előbb Kiss László szövetségi kapitányt. A cél az, hogy az úszónőt tőrbe csalják, gerincét pici apróra törjék, és bejelentsék, hogy „bocsánatot kért Kisstől”. Ha ez nem történik meg, akkor is. A telefonhívást így fogják interpretálni. Ha nem teszi meg, akkor megakadályozzák, hogy versenyezzen, gátolják akár az olimpiai felkészülését is. A szövetség nyilatkozatának lényege, hogy ha megadják az engedélyt, azt jelenti, hogy egy „kiemelkedő versenyző bármit megtehet”. Ezt kell megtanulnia, hogy nem tehet meg bármit, csak amit megengednek neki, ha szót fogad, és engedelmeskedik.
Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon nincsenek megfelelő feltételek a felkészüléshez, erről maga Kiss beszélt néhány hónappal ezelőtt. Hosszú Katinka nem szórakozásból repült Austinba, hanem azért, mert neki ezek a versenyek jelentik a felkészülést, ezekre épül az edzésterve, itt tud felkészülni rendesen. Kiss nem az adminisztráció része, amelynek ki kell adnia az engedélyt, hanem a szakmai stáb vezetője. Semmi köze a kettőnek egymáshoz, hacsak nem az, hogy mint szövetségi kapitánynak elemi érdeke, hogy biztosítsa a versenyző optimális felkészülését, ezért ő maga kérje, hogy az engedélyt adják ki. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a felkészüléshez szükséges versenyen való részvételt az úszómaffia a tőle való bocsánatkéréshez köti, amivel alá rendeli magát a maffia akaratának. Ezzel maguk alá kényszerítik a szabad és független sportolót.
Azon túl, hogy ez aljasság, és ilyet utoljára az orosz maffia szolncevói ágának alvezéreinél láttam utoljára, az eljárás annak ékes bizonyítéka, hogy Gyárfás Tamás, valamint ún. szövetsége fölött eljárt az idő. Vége annak, hogy a szakszövetség tulajdonaként bánik a sportolókkal. Ilyen utoljára a szocializmusban volt, leginkább az NDK-ban. A Magyar Úszó Szövetségen kívül még Észak-Korea dicsekedhet ezzel a mentalitással. Gyárfás Tamásnak kezére játszik, hogy jelenleg még vegyes rendszer működik a sportágban, és az egyes nagy úszóversenyekre (leszámítva a nemzeti induláshoz kötött olimpiát és világbajnokságot) nem az nevez be, aki akar, hanem a versenyző részvétele szövetségi engedélyhez kötött. A jó válasz a zsarolásra az lenne, ha Austinban elérnék, hogy ne kelljen ilyen engedély.
Az világos, hogy a Hosszú Katinka-Shane Tusup páros a jövőt képviseli, amikor az úszó önmagát menedzseli, úszó vállalkozóként mozog a világban, pénzdíjas versenyeken magát tartja el, és világversenyekre meghívják a nemzeti csapatba, ahol nemzeti színekben úszik, de nem úgy, mint a szövetség tulajdona, hanem úgy, mint anyagilag és erkölcsileg is független, szabad ember. Ez a jövő úszósportja, ehhez találtak fel olyan edzésmódszereket, hogy egy úszó nem két évig készül egy versenyre, hanem akár hetente vagy kéthetente versenyez. Hasonlóan a teniszhez. Gyárfás úgy viselkedik, mintha Federert vagy Nadalt leckéztethetné bármilyen adminisztráció, hogy ha nem veti alá magát a sportágat uraló maffiavezér hatalmának, akkor nem indulhat a US Openen.
Normális esetben a Magyar Úszó Szövetségnek semmi köze nincs ahhoz, hogy a sportoló hol versenyez. Ha a jelenlegi átmeneti szabályok, amelyek minden bizonnyal a Hosszú Katinkáék által kitalált modell szerint változnak majd, bármilyen formai engedélyhez kötik a részvételt, akkor az csupán adminisztratív lépés, nem a zsarolás, kényszerítés, betörés és megalázás eszköze. Gyárfás nem hajlandó tudomásul venni, hogy Kiss modortalanul ment oda Hosszú Katinka sajtótájékoztatójára. Ehhez nincs joga, teljesen immorális. Elfogadhatatlan időpontot választott és helyzetet teremtett, amikor a tájékoztató után újságírók gyűrűjében akart „beszélgetést” kieszközölni az úszónőnél. Ez egy edzőtől, pedagógustól, szövetségi kapitánytól teljesen elfogadhatatlan és inkorrekt lépés, amiért Kissnek kellene bocsánatot kérnie Hosszú Katinkától. Nem pedig a versenyengedély megvonásával fenyegetve zsarolni, hogy alázkodjon meg a maffia uralma előtt.
Gyárfás Tamás túlságosan megszokta, hogy bármit elintéz vagy pénzzel vagy hasonló stílusú fenyegetéssel, zsarolással, és nem tűri, hogy valaki ellentmondjon neki, vagy az érdekeit keresztezze. Hogy valaki eltéphet egy általa ajánlott szerződést. Csakhogy tévedésben van, mert ez a sportág nem róla, nem az ő teljhatalmáról, módszereiről és megkérdőjelezhetetlen uralmáról, hanem az úszásról szól, és amíg nem ő úszik világcsúcsot, addig nem ő dirigál. Egy szövetség élére nem azért választanak elnököt, hogy azt a maffiájaként működtesse, hanem azért, hogy kiszolgálja, a keze alá dolgozzon azoknak a sportolóknak, akik versenyeznek. Ez nem egy feudális viszony, a szövetségnek nem tulajdonai a sportolók, akikkel azt csinál, amit akar.
Nagy bajban van, mert találkozott egy szabad emberrel, aki úgy viselkedik, mintha teljesen normális emberek között élne, de Magyarországon ez botránynak számít. S mivel más eszköze nincs a befenyítésre és az uralma alá kényszerítésre, a versenyzőt a legérzékenyebb pontján igyekszik zsarolni és morálisan összetörni: nem engedi versenyezni. Mindenki számára demonstrálni kell, hogy Katinka betört, alárendelte magát neki és a szövetségi maffiának. Ez durva visszaélés a helyzetével, és gondoljuk el, mi mindenre lenne képes ez a társaság, ha nem lenne másik oldalról abban a kényszerhelyzetben, hogy Hosszú Katinkának mégiscsak kellene minimum két olimpiai aranyérmet szereznie, hogy az Orbánnal leboltolt világbajnokság, az azzal járó beruházásokkal és pénzekkel, az elképzelt haszonnal megvalósuljon.
Erre itt van valaki, aki nem engedelmeskedik. Oleg ezt úgy intézte, hogy ilyenkor odaküldött két verőembert a renitens maffiataghoz, akik levágták az illető fülét, és rend lett. Ha Gyárfás itt tart, akkor miért nem csinálja egyenesen? Miért nem küld két úszni tudó verőembert az uszodába, hogy fojtogassák bele Hosszú Katinkát a vízbe, majd ha meggondolta magát, nyomják a kezébe a telefont, hogy hívja fel Kisst, aki ezt az áldatlan szerepet az olimpiai prémiumért eljátssza, és kérjen tűle bocsánatot, míg Katinka férje fejéhez két pisztolyt tartanak. Ez lenne az egyenes és férfias eljárás, nem szarakodni itt versenyengedélyekkel. Aztán mosolyogva kiállni a kamerák elé, és bejelenteni, hogy Katinka meggondolta magát, mégiscsak a mi lányunk, csak az amerikai liberális bankárivadék férje hatása alá került egy időre, ezért fellázadt. De visszatalált az akolba, és mostantól rendes lányként úszik, ott, úgy, annyiért, ahogy mi mondjuk.
Ez a vezetési stílus diktatúrák sajátja, nem véletlenül értik meg egymást olyan jól az ország maffiavezérével, aki odatelefonál a szövetségi kapitánynak, hogy vonja vissza a lemondását. Ebben az országban minden így működik. Ha nem állsz be a sorba, nem engedelmeskedsz, akkor kinyírnak. Ha világbajnok vagy, akkor is. Az nem elég, hogy a szakmádat jól csinálod, rongyembernek is kell lenned, hogy a maffiózókat kiszolgáld. Le kell köpnöd magad, hogy csinálhasd azt, amit szeretnél. Gerincedet el kell dobnod, ha azt akarod, hogy esélyed legyen, vagy ne dögölj éhen. Mocskos játékot űznek veled, és „édes lány” vagy, amíg szó nélkül nekik lapátolsz. De ha kinyitod a szád, ha szabad ember mersz lenni, ha megköveteled a megfelelő körülményeket, ha megkéred annak az árát, ami jár neked, megy a selyemzsinór. És még örülhetsz, hogy nem fojtanak vízbe, mert még szükségük van rád.
Így működik ez az ország. Tízmillió megalázott, megtaposott rabszolga országa, aki szolgálja ezeket a maffiózókat, szerzi nekik a sikereket és a pénzt, mert ők semmi máshoz nem értenek, mint mások kihasználásához és lenyúlásához. Az egyenlő partneri viszonyt nem ismerik, maffiában az nem szokás. Ott hierarchia van, vagy leszámolás. Ezt a lehetőséget adják Hosszú Katinkának, aki csak úszni szeretne, normális viszonyok között. Szabad polgár szeretne maradni, de az egy magyarnak tilos. Nem keresztezheti az orbáni maffiózók érdekeit. Édes Katinkának olyannak kell lennie, mint Édes Annának. Cselédje a világbajnok a szövetségnek, ami az elnök magánszervezete. Láttunk elég maffiafilmet, hogy tudjuk, mi zajlik. Ha Gyárfás békességet akarna, akkor most kellene a legnagyobb gesztust tennie, a versenyengedélyt a leggyorsabban megadnia. Ezzel tenné meg a békülés felé az első lépést. De itt nem erről van szó. Katinka átlépett egy határt, nyíltan szembefordult a maffiával, ellentmondott a maffiavezérnek.
Ennek az országnak a legnyomorúságosabb pillanata az volt, amikor ötven, hetven vagy száz, esetleg ezer magyar edző aláírt egy ostoba és hazug nyilatkozatot Kiss mellett, de valójában Gyárfás parancsára. Mindegyik tudta hogy aki nem ír alá, az röpül. Ha nem most, akkor a percei meg vannak számlálva. Ezek mind állami pénzből, a szövetség kegyeiből élő emberek, függelmi viszonyban a vitás felek egyikétől. Megalázó, hogy egy ilyen mocskos játszmában részt kell venniük, a világ egyik legjobb úszónője ellen kell támadniuk, olyan sikeres edzővel az oldalán, akinek a sikereihez az ő eredményeik nem is mérhetők. Belekényszerítik őket abba, hogy ellene menjenek annak a mentalitásnak, szemléletnek és módszernek, amit a világ úszósportja hamarosan követ. A megélhetés fontosabb mindennél. Ha valaki pedig nem ezért csinálta, hanem képtelen átlátni ezen a helyzeten, az nemcsak aljas, hanem még hülye is.
Szegény Katinka. Nemcsak magára nézve kell választania a szabadság és a maffia, az úszás vagy a szilárd jellem és a polgári szabadság között, hanem egy megalázott ország figyeli, mit lép. Mi lesz ebből? Ha meghunyászkodik, ez a nép még mélyebb depresszióba süllyed, és a maradék reményét is elveszíti. Már olyan sem lesz, aki helyette, a nevében is lázad a terror, az elnyomás, a maffia, a rabszolgaság ellen. Akinek a helyébe képzelheti magát, a saját nyomorúságos sorsát, és legalább képzeletben hős lehet. Ha valaki nem tudná, ma Magyarországon a szabadságért folytatott harc nem a kollaboráns álellenzék és Orbán, hanem Hosszú Katinka és az országot uraló maffia között zajlik, amely most is hatalmas pénzek lenyúlására készül. Ehhez használnának fel zseniket. Ezért foglalkozunk vele ennyit. Az ügy messze túlmutat önmagán. Most lélekben mindenki egy kicsit Katinka, és szeretné, ha helyette is győzne. Szomorú, hogy Gyárfás Tamás, aki annyi jó ügy mellett állt, a másik oldalra keveredett.
Sikerült a kis magyar botrányból világbotrányt csinálni. Az Aréna a magyar úszósport szponzora. Katinka az Aréna egyik arca. Ha ott van, és nem úszhat, nehogy azzal akarják megmagyarázni, hogy ez azért történt, mert nem hívta fel a kapitányt, hogy a kapitány hülyesége miatt ő kérjen elnézést tőle. Helyette.
A döntés Katinkáé. De én a végsőkig elmennék. Akár az olimpiáról is lemaradnék, mert lehet, hogy azt megnyerem, de mit ér, ha minden mást elveszítek, ami fontosabb. A szabadságot, az elveket, a jellemet, a személyiséget, az integritást és a belső erőt. Márpeig bajnok és győztes csak az erős jellemű és erős akaratú emberekből lesz. A simulékony alkalmazkodóké az örök második hely. Lássuk, mit lép az Iron Lady. Reméljük, nem okoz csalódást.