Nem a mesterséges intelligencia lesz az emberiség végzete, hanem a tömegek elbutulása és a gátlástalan politikusok ellenőrizetlen túlhatalma.
Elon Musk amerikai milliárdos, az elektromos autóiról híres Tesla tulajdonosa, aki rakétákat indít a világűrbe, majd visszahozza őket a földre, hogy ismét kilőhetők legyenek, azt mondja, hogy a világra leselkedő legnagyobb veszélyt ma a mesterséges intelligencia, (Artificial Intelligence, rövidítése AI) vagyis a gondolkodó gépek, még konkrétabban a harci robotok jelentik. Ezt arra alapozza, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, azt találta mondani, hogy aki a mesterséges intelligenciát uralni lesz képes, az a világ fölött is megszerzi a hatalmat. Mivel Musk szerint úgy az oroszok, mint a kínaiak élen járnak a komputertechnikában, a harci robotok elterjedésével elháríthatatlan lesz a III. Világháború kitörése.
Elon Musk okos ember. Nyilván tudja, hogy mit, miért mond. Abban azonban téved, hogy a tényből, miszerint az oroszok és a kínaiak jók a kibernetikában a III. Világháború kitörésének veszélye rejlik. Annak veszélye ugyanis mindettől függetlenül fennáll, mégpedig az unintelligens politikusok és néptömegek, de nem a mesterséges intelligencia miatt. A II. Világháború idején, amikor az atomfegyver birtoklása látszott a világ feletti hatalom eszközének, ugyanezt fogalmazták meg a hozzáértők.
Akinek atomfegyvere lesz, azé lehet a hegemónia a földön. Az oroszok és az amerikaiak is ebből indultak ki. Sokan még ma is hisznek ebben. Az egyik leggroteszkebb atombomba-hívő az észak-koreai elnök, aki szorgalmasan robbantgatja az atombombáit és lövöldözi a levegőégbe a rakétáit, mintha ettől Észak-Korea egy mákszemnyivel is jobb országgá válna, ne adj isten, a világ urává, de legalább az Egyesült Államok kihívójává léphetne elő.
A múlt század közepe táján két atomhatalom létezett. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Rövid ideig az atombombát először létrehozó és bevető USA érezhette magát a világ urának. Ma 9 országot tartunk nyilván, akik atomfegyverrel rendelkeznek. És nehéz nem észrevenni, hogy – bár értelemszerűen köztük vannak a nagyhatalmak – mégis számos kakukktojás található a listán. Mindjárt Észak-Korea, Pakisztán, Izrael vagy India. Tehát sem nem a legfejlettebb, sem nem a legerősebb, nagyhatalomnak egyáltalán nem nevezhető országok. Az, hogy az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína atomhatalom, nem meglepő.
Az atomfegyverek birtokában 9 ország rendelkezik a világon a zsarolásnak ezzel a hatékony eszközével. Kilenc olyan állam van, amely – ha elvesztené a fejét – képes lenne méretéhez képest aránytalanul nagy pusztítást véghez vinni az ellenségein, de – az atom jellege folytán – az egész glóbuszon. Mégsem tette ezt meg eddig senki, mert az emberiség, a forró fejű és erkölcstelen politikusok minden hőzöngése ellenére, meg tudta ezt akadályozni. Az elmeháborodott észak-koreai kedves vezető igyekszik erre cáfolatul szolgálni, de alighanem neki sem fog sikerülni.
Mindezt azért említem, mert a mesterséges intelligenciát, mint fegyvert, pont úgy nem fogja tudni senki a világon egyedüliként birtokolni, mint ahogy az atomfegyver előállításának és bevetésének képességét sem. Annál is inkább, mivel a harci robotok kifejlesztése, vagy a kifejlesztett harci robotok titkának megszerzése sokkal könnyebb lesz, mint volt ugyanez az atomfegyver esetében.
Bárki, bármikor birtokába juthat ezeknek a harci eszközöknek, nincs szükség az atomtöltet előállításához mérhető, nagyszabású beruházásokra. Elég a tudás, a programok megszerzése, amit egy néhány centis adathordozón keresztbe-kasul lehet utaztatni a világon. Bár legalább olyan komplex tudásról van szó, mint az atomfegyver esetében, de a részmegoldások bárhol a világon létrejöhetnek és beszerezhetők lesznek.
Az intelligens harci robotok annyiban fogna különbözni a jelenleg használt bonyolult és nagy pusztító erővel rendelkező fegyverektől és fegyverrendszerektől, hogy irányításuk egy részét maga a fegyver, az intelligens eszköz fogja ellátni, emberi beavatkozás nélkül. Egy intelligens harci repülőgép vagy bármilyen mozgásra képes fegyver ember nélkül fog a célra repülni, vagy oda gyalogolni és a helyszínen fog dönteni, mikor és milyen pusztító erő bevetésével támadjon az ellenségre. Ezeknek a fegyvereknek, a harci robotoknak az összecsapása során keletkező veszteségek sokkal könnyebben lesznek pótolhatók, mint az emberveszteség.
Nem lesz szükség nagy energiákat a sebesültek mozgatására és ellátására fordítani, ami a mai hadseregek erejének jelentős részét köti le. Nem beszélve arról, hogy a harci robotok nem fáradnak el, ha energiaellátásuk folyamatosan biztosítva van, az idők végtelenségéig képesek lesznek ölni, nem kérnek eltávozást és nem kell őket kuplerájba se vinni. Akármilyen intelligensek is lesznek, azzal sem kell számolni, hogy erkölcsi megfontolások akadályoznák őket a parancsok végrehajtásában, esetleg pszichésen összeomlanak vagy felőrlődnek és így válnak használhatatlanná. Ezt ugyanis gondosan nem fogják beléjük programozni.
A katonákban a humánus gátlások szinte születésüktől megvannak, szocializációjuk folytán beépülnek. Oly annyira, hogy a hadsereg minden ezt kiégetni igyekvő erőfeszítése ellenére nagy többségük nem alakítható harci robottá, végig ember marad. Esetleges sikeres „elembertelenítésükért” nagy árat fizet a társadalom a háborúkból visszatért lelki toprongyok utókezelésekor. Egy szó, mint száz, a harci robotok valóban megkönnyítik a háborúskodást, kiiktatva minden emberi tevékenység legnagyobb kockázattal bíró tényezőjét, magát az embert. (Ez valósul meg ma az orrunk előtt az autonóm, vagyis az automata vezérlésű autók megjelenésével is, ahol a balesetek döntő többségét okozó emberi tényező kiiktatása fogja lényegesen megnövelni a közúti közlekedés biztonságát.)
Elon Musk néhány dolgot alaposan félreért. Az első tévedése az, hogy – mint minden nagy vállalkozó és Putyin szerű diktátor – abból indul ki, hogy valaki – mondjuk ő és cége, a Tesla, vagy Putyin esetében Oroszország – valamiben a világon egyedülálló lehet. Mert nem lehet. A másik nagy tévedése, hogy bármilyen fegyver megjelenése a földön, így például az intelligens robotok, vagy a harci robotok bármiben is változtatnának azon, miért törtnek ki a háborúk, köztük a világháborúk. Az indítékok ezer évek óta ugyanazok, jottányit sem változtak. Az emberek egyébként – mert intelligensek – úgy vannak szerkesztve, hogy minden, ami a kezük ügyébe kerül, azt képesek fegyverként használni. Legyen az egy kő a földről felemelve, vagy egy vastag ág egy fáról letörve. Az ember mindennel képes gyilkolni. Mint tudjuk, még szavakkal is.
A világ ma a birtoklás, a szerzés bűvöletében él és ennek rendel alá mindent. Ha Marx lennék, akkor azt mondanám, hogy érdekek vezérlik nem csak az embereket, de az országokat is. Vagyis, teljesen mindegy, hogy milyen technikai eszközök birtokában leszünk 5 vagy 10, esetleg 50 év múlva, a háborúkat ugyanazok fogják, ugyanazokkal az indokokkal kirobbantani a harci robotok korszakában is, mint amikor kőbaltával és doronggal estünk egymásnak.
Ebből következik Elon Musk igazi tévedése: nem a mesterséges intelligencia megjelenése a legnagyobb veszély az emberiségre, hanem az eddig megszerzett intelligenciánk fokozatos elvesztése. Durvábban fogalmazva: az emberiségre a tömegek elhülyülése nagyobb veszélyt jelent, mint akárhány millió intelligens harci robot hadrendbe állítása. Vagy kevésbé sarkosan ugyanez: az emberiségre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy tömegei nem tudnak lépést tartani az óriási tempóban növekvő tudásunkkal.
A harc ma két tábor között folyik a világ feletti végső hatalomért. Az egyik tábor szerint – és ők vannak sajnos többen – az emberiség feletti hatalmat megszerezni és megtartani csak úgy lehet, ha az emberek tömegeit sikerül félrevezetni, tudatlanságban tartani, fanatizálni és csoportjait egymás ellen kijátszani. (Erre használják a képviseleti demokráciát is, ahol az emberek önként adják át egy kis rétegnek a hatalmat, mégpedig látszólag a saját akaratukból és még választhatnak is, hogy kinek.)
A másik tábor tagjai – ők kevesen és egyre kevesebben vannak – úgy gondolják, hogy az emberiség felett úgy lehet okos hatalmat gyakorolni, illetve az emberiség úgy lehet a saját ura, ha a tömegek egyre nagyobb tudásra tesznek szert és egyre kevésbé manipulálhatóak, egyre nehezebben lehet őket eszközként használni kisebbségek önző céljai szolgálatában. Sorsukról maguk döntenek és döntéseik következményeit szolidárisan viselik.
De nem e két tábor harcol egymással. A való világban ma is nemzetállamok és gazdasági- katonai szövetségek feszülnek egymásnak. Harcukban – ilyen olyan hangsúlyeltérésekkel – a tömegek félrevezetése, tudatlanságban tartása és egyes csoportok, népek, nemzetek egymás ellen uszítása játssza a fő szerepet. Semmi jelentősége, hogy használnak-e harci robotokat és mennyire támaszkodnak mesterséges intelligenciára. Ma a leghatékonyabb fegyver minden kis- közép és nagyhatalom kezében az unintelligens, tudatlan, manipulálható embertömeg. Sokkal többet ér, mint bármilyen mesterséges intelligencia, vagy harci robot.
Nagy erők dolgoznak azon – nem kis sikerrel – hogy a tömegek intelligencia szintje mesterségesen a lehető legalacsonyabb szinten maradjon. Ez folytatódni fog akkor is, amikor már a fegyverek nem az unintelligens tömegek, hanem a mesterséges intelligenciával felruházott robotok kezében lesznek, amelyek ugyanazok érdekében fognak a háborúk következtében a roncstelepekre kerülni, mint amiért az emberek milliói a katonai temetőkbe és a tömegsírokba. Másképpen csak akkor lesz, ha a mesterséges intelligencia tényleg önálló életre kel, mert intelligensebb lesz, mint akik kiagyalták és fellázad a teremtője ellene. Hacsak az emberek, olyanok, mint Elon Musk meg nem előzik e téren a gépeket.
Zsebesi Zsolt
