Az Egyesült Államok déli államaiban zajló választási körzet-átrajzolások, közismertebb nevükön gerrymandering, alapvetően formálják át az amerikai demokrácia működését. A republikánus vezetésű államokban egyre elterjedtebb az a gyakorlat, amely során úgy rajzolják át a választói körzeteket, hogy az afroamerikai közösségek politikai befolyása gyengüljön. Bár az alkotmány minden állampolgárnak biztosítja a választójogot, ezek az intézkedések gyakran épp ennek az alapelvnek a kijátszását szolgálják.
Erről szólt az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetése, amelynek résztvevői Ashley Shelton, a Power Coalition for Equity & Justice ügyvezető igazgatója, Victoria Wagner, a NAACP Legal Defense and Educational Fund, Inc. jogtanácsosa (LDF), Davante Lewis, közszolgálati biztos, valamint Alanah Odoms, ügyvezető igazgató (American Civil Liberties Union-Louisiana, ACLU-LA) voltak.
A gerrymandering történelmi háttere és mai jelentősége
A kifejezés Elbridge Gerry massachusettsi kormányzó nevéhez kötődik, aki az 1810-es években olyan választási térképet hagyott jóvá, amely pártpolitikai szempontok alapján készült. A gerrymandering ma is ezt a célt szolgálja: politikai erőnyerést biztosítani egyes pártok számára, a szavazók földrajzi elhelyezkedésének manipulálásával.
A déli államokban ez a taktika gyakran faji szempontok szerint történik. Az afroamerikai szavazók, akik döntően a Demokrata Pártot támogatják, olyan körzetekbe kerülnek, ahol politikai súlyuk megoszlik (cracking), vagy épp koncentrálják őket egyetlen körzetbe, hogy más körzetekben ne jelentsenek politikai veszélyt (packing).
Louisiana esete: per a Legfelsőbb Bíróság előtt
Louisiana állam egyharmadát afroamerikaiak alkotják, mégis, a 2020-as népszámlálás utáni körzethatárok csak egyetlen fekete többségű választókerületet tartalmaztak a hatból. Ez az aránytalanság jogi kihívásokat váltott ki, amelyek végül a Legfelsőbb Bíróság elé kerültek. A bíróság ideiglenesen elrendelte egy második fekete többségű körzet létrehozását, ám a republikánus vezetés újabb térképet fogadott el, amelyet ismét megtámadtak a bíróságon.
A kérdés lényege: ha egy közösség lakosságarányosan több képviseletre lenne jogosult, ám a térképek ezt nem tükrözik, akkor a választási rendszer nem szolgálja a választójog egyenlőségét. A döntés kimenetele precedenst teremthet más államok számára is.
További korlátozó intézkedések: hogyan nehezítik meg a szavazást?
A választókörzetek manipulálása csak az egyik eszköz. A republikánus többségű déli államok több módszert is alkalmaznak az afroamerikai és más kisebbségi szavazók elnyomására:
- Szavazóhelyiségek bezárása és áthelyezése: Gyakori taktika, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozó szavazóhelyiségeket távolabbra helyezik, vagy bezárják, így a választási részvétel fizikailag is akadályozott.
- Szigorú azonosítási követelmények: Egyre több állam követeli meg az útlevelet vagy más hivatalos igazolványokat, holott sok alacsony jövedelmű szavazónak nincs ilyen okmánya. Az újabb tervek szerint az amerikai útlevél lenne az egyetlen elfogadott dokumentum – ez súlyos diszkriminációt jelentene.
- Szavazási időpontok manipulálása: A választási időpontokat gyakran munkaidőre teszik, ezzel ellehetetlenítve azok szavazását, akik nem tudnak szabadnapot kivenni.
A Shelby County v. Holder döntés hatása
A 2013-as Legfelsőbb Bírósági döntés a Shelby County v. Holder ügyben drámai hatással volt a választójog érvényesülésére. A döntés eltörölte a Voting Rights Act egyik legfontosabb biztosítékát, amely előírta, hogy az olyan államok, ahol korábban rendszerszintű szavazati jogi diszkrimináció volt, csak szövetségi jóváhagyással változtathatták meg választási törvényeiket. Ennek megszüntetésével megnyílt az út a gerrymandering és más elnyomó módszerek előtt.
A választójog és a képviselet valódi jelentése
A választójog önmagában kevés, ha a rendszer nem biztosítja annak tényleges érvényesülését. A szavazat súlya és hatékonysága ugyanolyan fontos, mint maga a szavazás joga. Ha egy közösség szavazata nem vezethet saját képviselő megválasztásához, akkor az a közösség politikailag láthatatlanná válik.
Ez a helyzet gyakori a déli államokban: az afroamerikai szavazók választójoga ugyan papíron létezik, ám politikai súlyuk csorbát szenved a térképek és a szabályozások manipulációja miatt. A választójog gyakorlati érvényesítése tehát éppoly fontos, mint annak alkotmányos deklarációja.
Következtetés: a demokrácia próbája
A gerrymandering és más szavazat-elnyomási módszerek nem csupán az amerikai afroamerikai közösségeket sújtják, hanem az egész amerikai demokráciát próbára teszik. Egy demokrácia nem működhet igazságosan, ha bizonyos állampolgárok szavazatai nem bírnak ugyanolyan súllyal, mint másokéi. A választások tisztasága, a képviselet egyenlősége és a részvétel akadálymentessége a demokrácia alapkövei.
Ha az Egyesült Államok valóban az egyenlőség hazája kíván lenni, akkor garantálnia kell, hogy minden szavazat számít – és számítani is tud. A gerrymanderinggel szembeni fellépés, valamint a szavazójog valódi védelme nemcsak politikai, hanem erkölcsi kötelesség is.
