Nina Hruscsovtól az orosz nemzetiségű, szovjet politikus, Nyikita Szergejevics Hruscsov unokájától nem idegenek az ellentmondásos politikai vezetők. Hiszen nagyapja is egy volt ezek közül, de közeli kapcsolatba került a kubai rakétaválság idején Fidel Castroval is.
Nem meglepő, hogy Nina Hruscsov kritikus szemmel követi nyomon Putyin, de Trump politikai karrierjét is. Hruscsov unokája egyébként a Manhattan-ben található, The New School kutatóegyetem professzora, korábban pedig a Columbia Egyetemen is dolgozott.
Nina Hruscsov szerint „Donald Trump amerikai elnökként úgy viselkedik, mintha nem is Amerikát képviselné és ez rendkívüli mértékben aláássa az amerikai demokráciát, jobban mint bármi más” – nyilatkozta a Salon Média egyik műsorában.
Mindezzel egyidejűleg, ő maga is beszélt a sokakban felmerülő lehetséges orosz befolyás hatásairól és arról, hogy Putyin minden bizonnyal nem hagyná ki az ilyen módon felkínálkozó lehetőségeket, hogy beavatkozzon a nyugati politikába. Ám véleménye szerint Donald Trumpnak is kulcsfontosságú szerepe van az amerikai demokráciát fenyegető problémák megjelenésében.
Szerinte sajnálatos módon az amerikai demokrácia is felelős azért, hogy egy olyan környezetnek kedvezett, amiből Trump, mint vezető kiemelkedhetett. A videót itt lehet megtekinteni:
[video_embed name=”Nina Hruscsov”]
Nina Hruscsov Trumpról beszél (Forrás: Salon Media)
A professzor asszony egy másik interjúban Trumpról és az alternatív valóságok kapcsán az igazság érzékeléséről és a jelenlegi, valamint a jövőbeni amerikai és orosz kapcsolatokról beszélget nemzetközi újságírókkal. Trumpot, mint amerikai elnököt, olyan illiberális, populista vezetőkhöz hasonlítja, mint például Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin, vagy a török Erdogán.
Megjegyzi azt is, hogy az amerikaiak számára egy demokratikusan választott, de populista elveket valló vezető jelenléte újszerű fejlemény, még ha az elmúlt évtizedben már volt is erre több példa a nagyvilágban. Ugyanis is sokáig ez az amerikaiak számára egy távoli, Amerikán kívüli jelenségnek tűnhetett, ami mára megváltozott és az amerikai valóság részévé vált.
Ezt követően a szabad, független sajtót ért rendszeres támadásokról beszélgetnek, aminek kapcsán megállapítják, hogy napjainkra ez már háborúvá nőtte ki magát. Nina Hruscsov érdekességként megjegyzi, hogy ezt a trendet annak ellenére, hogy sokan Putyintól eredeztetik, valójában Dick Cheney alelnökig (Cheney George W. Bush idején volt alelnökként hivatalban) lehet visszavezetni.
Egyebek között beszélnek Putyin parallel világáról is, amit az orosz politikus azért kezdett el felépíteni, mert a nyugati liberális demokratikus országok szankciókkal és elutasítóan viszonyultak hozzá. Majd megvitatják azt is, hogy milyen módon használja ezt a birodalmát Putyin saját előnyére, illetve arra, hogy a nyugati világ demokratikus berendezkedését aláaknázza.
(Forrás: Project Syndicate)
Végül a Trump vezette Amerika és annak az Oroszországgal való lehetséges kapcsolatairól beszél. Szóba kerül többek között, hogy Trump révén Putyinnal szemben elfogadóbbá, megengedőbbé válik Amerika, ami így közvetve ugyan, de veszélybe sodorhatja az USA több szövetséges országát (elsősorban azokat, amelyek valaha a nagy Szovjetunió részét képezték), mint például a balti államok.
