A megfélemlített török ellenzék vasárnap 100 ezer hívét vitte az utcára Isztambulban jogállamiságot követelve. Felkészül: Budapest? Varsó? Moszkva?
Százezres tömeget vitt az utcára Kemal Kilicdaroglu az ellenzéki Republikánus Néppárt (CHP) elnöke, aki 25 napos gyaloglás után érkezett vasárnap Ankarából Isztambulba. A 68 éves politikus tiltakozó menetével arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Törökországban megszűnt a jogállamiság. A 450 kilométeres politika menetelés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy pártja parlamenti képviselőjét, Enis Berberoglut 25 éves börtönbüntetésre ítélték amiért megírta, hogy Törökország titkos fegyverszállítmányokkal támogatja a szíriai felkelőket.
A tiltakozó menetelésének céljához érkezett Kemal Kilicdaroglut százezren üdvözölték és spontán tömegtüntetés alakult ki, amelynek szónokai arról beszéltek, hogy vasárnap a világ leghosszabb és legtovább tartó politikai tiltakozó menetelése ért véget és torkollott a 2013-óta legnagyobb ellenzéki megmozdulásba Recep Tayyip Erdogan török elnök és rendszere ellen. Erdogan – a tőle már megszokott módon -, Kemal Kilicdaroglut már korábban azzal vádolta, hogy menetével a terroristákat támogatja.
Özgür Özel a CHP parlamenti képviselője arról beszélt az isztambuli tüntetésen, hogy „mára Törökország megszűnt jogállamnak lenni. Az íróink börtönben vannak, a tudósaink a börtönben ülnek, a török értelmiséget, a diákságot bebörtönözték. Közben a tömeg azt skandálta: „Igazság, jog, jogállamiság”. A szónok így folytatta: „nincs hadseregünk, nincs oktatási rendszerünk, képzetlen emberek fogják vezetni az országot. Ezért követeljük a jogállamiság helyreállítását.”
Azért vagyunk itt, hogy a jövő nemzedékei számára jogállamot követeljünk – mondta egy tüntető az AFP francia hírügynökség tudósítójának a helyszínen. A megmozdulást több mint 15 ezer rendőr biztosította, de nem avatkoztak közbe. Míg a kormánysajtó „az árulók menetéről” tudósított, addig a független média azt emelte ki, hogy az ellenzéki CHP vezetőjének ezúttal először sikerül tömegeket pártja oldalára állítani és egy konkrét követeléssel az utcára vinni. Korábban az ellenzék is élesen bírálta Kemal Kilicdaroglut, amiért nem volt képes Erdogannak a török demokrácia, a világi állam és a jogállamiság utolsó maradványainak felszámolására tett lépéseivel határozottan és eredményesen szembeszállni.
A vasárnapi tömegmegmozdulás fontos lépés lehet a fizikai erőszakkal, börtönnel és megfélemlítéssel elhallgattatott török ellenzék feltámadása irányába. A tavalyi elvetélt katonai puccsot Erdogan az ellenzékkel és a világi török állammal való végleges leszámolásra, ellenfelei bebörtönzésére és a tömegek megfélemlítésére, a személyi hatalmát kiterjesztő elnöki rendszer népszavazás útján történő bevezetésére használta ki. Ezt az Erdgant és ezt a török rezsimet tartja Orbán Viktor példaképének, és a magyar kormányfő alig várja – ahogy maga nyilatkozta – hogy találkozhasson a török elnökkel.
Nyilván nem fogja elkerülni a magyar külügyminisztérium figyelmét sem az isztambuli megmozdulás. Arra lehet számítani, hogy – ahogy a katonai puccsot követő tömeges bebörtönzéseket, az újságírók, a független sajtó elleni durva fellépést, zsurnaliszták tucatjainak több éves börtönre ítélését – képes volt a Szijjártó-művek minden további nélkül – Európa és főleg az EU tagállamainak többségével szemben – jogos és Törökország megszilárdítását szolgáló lépésnek minősíteni, ami Magyarország érdeke is, úgy nyilván most elítéli majd a törökök kormányellenes megmozdulását. Vagy csak agyonhallgatja. Nem kizárt, hogy a kormány propaganda gépezete meg fogja találni a török ellenzék fellépése mögött is a Soros finanszírozta NGO-kat, amelyek – ahogy Magyarországon – úgy Törökországban is a terrorizmust és az ország destabilizációját szolgálják.
Zsebesi Zsolt
