Csütörtökön járt le a dokumentumok titkosítása, és vette kezdetét a nyilvánosságra hozatalának lehetősége. Trump szerdán este Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy „a JFK-dokumentumok régóta várt közzétételére holnap kerül sor. Annyira érdekes!”
Donald J. Trump on Twitter
The long anticipated release of the #JFKFiles will take place tomorrow. So interesting!
Ezt a bejegyzést mindenki úgy értelmezte, hogy a híres elnökgyilkosság valamennyi részlete feltárul. Ez azonban csak részben valósul meg, másrészt tévednek, akik azt hiszik, hogy valamilyen eltitlkolt tény vagy végeredmény tárul eléjük a titkosítás feloldása után. Azokat az iratokat és információkat ismehetik meg, amelyek alapján a nyomozások nem jutottak az eddig ismerthez képest más eredményre.
A titkosítás oka nem az volt, hogy az „igazságot” elzárják a nyilvánosság elől, hanem az, hogy a CIA nyomozásának, belső kódrendszerének, embereinek biztonságát védjék. Ezért egymásnak is ellentmondó összeesküvés-elméletek születtek, időnként ugyanazoktól az emberektől. Ezek némelyike Johnson alelnököt, mások a CIA-t, megint másik oroszokat, a legvadabbak a „titkos társaságokat”, és még ki tudja, kiket gyanúsítottak az elkövetéssel.
A Fehér Ház ugyanis csütörtök este azt közölte, hogy az Országos Levéltár helyi idő szerint csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hoz 2800 dokumentumot, azonban körülbelül 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad. Ezeknek valóban nemzetbiztonsági okai vannak, amelyek amerikai titkosszolgálati információkat tartalmaznak, és amelyek nem kerülhetnek idegen kezekbe. Van nemzetbiztonsági érdek.
Trump kijelentette, hogy a csütörtöki nappal elrendeli a fátyol fellebbentését, azonban mivel minisztériumok és szervezetek azt javasolták, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni, nincs más választása, mint ezt elfogadni. Nem akar ugyanis visszafordíthatatlan károkat okozni a nemzet biztonságának. Még szerencse, hogy azt felfogja, nem lehet átadni az oroszoknak és másoknak az amerikai titkosszolgálat volt kódjait és a CIA titkos és fedett embereinek kilétét.
Amerikai sajtóhírek szerint Trumpra elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) gyakorolt e téren nyomást. A The Hill című lap úgy tudja, az elnök elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat, és valószínűleg csak ezután lesznek hozzáférhetőek.
A The Washington Post viszont azt közölte a honlapján, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál bizonyos dokumentumok átmeneti visszatartásáért. Ezt Roger Stone politikai tanácsadóra alapozzák, aki könyvet írt a Kennedy-gyilkosságról, és ebben felmerül hogy Kennedyt Lyndon B. Johnson alelnök, Kennedy utódja gyilkoltatta meg. De az iratokat nem azért kell visszatartani, hogy ez „nehogy kiderüljön”, ezek mind spekulációk. Szivárogtatás korábban is volt, az iratokból semmi új dolog nem fog ezután sem kiderülni, ahogy a többször újraindult nyomozás sem tárt fel ezekből semmit.
A nyilvánosságnak a további találgatások miatt és az átláthatóság miatt van jelentősége. A korrekt kutatók legfeljebb azzal szembesülhetnek, hogy teóriáikba milyen láncszemek nem illeszkednek bele. A konteó-gyártók azonban, akik mindig az összeesküvés-elméleteikhez válogatnak az információk között, és figyelmen kívül hagynak mindent, ami cáfolhatja azokat, most dúskálhatnak, mert hozzájutnak sok eddig nem ismert részlethez, amelyeket felhasználhatnak és beilleszthetnek a teóriájukba. Néhányan meggazdagodhatnak, hogy írhatnak gyorsan újabb könyveket, amit megvesznek majd az emberek, mert azt hiszik, hogy a most nyilvánosságra került adatokból valami új dolog kiderült.
Vannak történészek és elemzők úgy vélik, a nyilvánosságra hozandó dokumentumokból kiderülhet, hogy a Kennedy elnök eddigi és egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald merre utazgatott és milyen kapcsolatrendszere volt, illetve a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóban tett látogatásának részletei mennyire fontosak – itt kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott. De ha az oroszok állnak a háttérben, akkor nem a CIA és nem Johnson, hacsak nem tartozott mindenki össze, akiket a konteó-gyárosok eddig összehordtak.
Komoly történészek arra ugyan nem számítanak, hogy bármelyik dokumentum alapjaiban változtatná meg eddigi ismereteinket, míg a szenzációvadászok szerint ennek ellentmond, hogy ennyire nehezen érhető el a teljes nyilvánosságra hozatal. Aki egy kicsit is felfogja, hogy a nyomozás titkosított iratai milyen belső amerikai titkosszolgálati információkat, az természetesnek tartja, hogy ahol lehet, azokat ki kell takarni vagy vissza kell tartani. Ezek nem az elkövetők és megbízók kilétére vonatkozó információk, hanem a CIA módszerei, kódjai, titkos ügynökei, amelyek amerikai nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetnek.
A lejárt titkosítás meg nem hosszabbítása csak egy olyan ostoba és felelőtlen embernek juthat eszébe, mint Trump. Nem azért, mert a nyilvánosság vagy az igazság kutatása miatt tartja ezt fontosnak, hanem azért, mert szaftos pletykákra éhes és összeesküvés-elméletek híve, mint számos elmebeteg. A CIA akkori titkos ügynökeinek nevét, kódjait, módszereit, telefonszámait, csak hülyék akarják nyilvánosságra hozni. Azok még ma is veszélyesek, ha Amerika ellenségei kezébe kerülnek.
Egyébként nyomozati anyagokat még Magyarországon sem hoznak nyilvánosságra, mert azokban annyi manipulált vallomás, le nem ellenőrzött vad mese, hamis információ van, ami életveszély laikusok és konteó-elmebetegek kezében. De a magyar állambiztonsági iratokat is csak kitakarva lehet megkapni, pedig a III/III volt ügynökei jogutód híján kikerültek a szervezetből. A CIA titkos ügynökei azonban ma is élnek. A nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető adatokat, neveket, telefonszámokat ki kell takarni vagy nem lehet törvényesen kiadni.
