A szélsőjobb erősödése, a jobb- és baloldali néppártok gyengülése sem volt elég, hogy ne Angela Merkel legyen – immár negyedszer – Németország kancellárja.
A német választók 53 százaléka, tehát a többség az elmúlt négy évben regnáló koalíció pártjaira adta a szavazatát, azokra, akik Németországra és Európára „szabadították” a II. világháború utáni legnagyobb menekülthullámot. Angela Merkel menekültbarát és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ezt támogató politikája a választóik egy részét elfordította a jobboldal és a baloldal történelmi néppártjaitól, a CDU-CSU választási koalíciótól és az SPD-től.
Az urnák lezárását követő választási becslések szerint az SPD történelmének legrosszabb választási eredményét érte el a 20 százalék körüli választói támogatással és Angela Merkelék is érzékeny veszteségeket könyvelhettek el a maguk 32 százalékával, ami 8 százalékponttal marad el a 2013-as eredménytől és 1949 óta a legkisebb támogatást jelenti. Ugyancsak történelminek lehet minősíteni, hogy a múlt század 50-es évei óta először került a német parlamentbe két számjegyű választói támogatással szélsőjobboldali, nacionalista párt az Alternatíva Németországnak (AfD), amely azonnal a parlament 3. legerősebb frakciója lett.
Ugyancsak 50 éve nem fordult elő, hogy a német parlamentbe 6 párt kerüljön. Azzal, hogy a Szabad Demokraták (FDP) 4 év után ismét megugrották a bejutási küszöböt, mégpedig – a maguk közel 10 százalékával – biztosan, a Zöldekkel (Grüne 9 százalék) azonnal kormányalakító tényezővé léptek elő, mivel az SPD nem kívánja a CDU-CSU-val folytatni a nagykoalíciós kormányzást. A Linke (Baloldal) ugyancsak 9 százalék körüli eredménye ebben a konstellációban – és mivel a párttal senki nem kíván együttműködni -, nem oszt nem szoroz.
A győztes uniópártok csak egy CDU-CSU-FDP, Grüne vagyis az uniópártok, a szabad demokraták és a zöldek koalíciójával tud kormányt alakítani. A CDU már be is jelentette, hogy Németország legerősebb pártjaként kész a kormányzásra, megerősítve, hogy a párt vezette koalíciós kormány kancellárja Angela Merkel lesz. Merkel pártjának 8 százalékos visszaesésével az AfD több mint 8 százalékos erősödése áll szemben az előző választáshoz képest, az SDP 5 százalékos visszaesését az FDP 5 százalékos előretörése ellenpontozza.
Angela Merkel 4. kancellári megbízatása jó hír Németországnak és Európának. A francia választások után ezzel véglegessé vált, hogy Európában nem következett be az erőviszonyok olyan mértékű eltolódása a szélsőjobb irányába, ami elégséges lett volna a kormányzás átvételéhez. Nem teljesült Orbán Viktor próféciája arról, hogy jobboldali forradalom fogja átszabni Európa politikai térképét az idén. A magyar fülkeforradalom az EU vezető országaiban elmaradt.
Franciaországban és Németországban, Európa két vezető nagyhatalmánál egyaránt olyan politikai opció került hatalomra, amely elkötelezett az európai értékek, az Európai Unió és annak további erősítése mellett. Emmanuel Macron és Angela Merkel személye garancia arra, hogy az EU-t nem csak nem sikerült letéríteni a mélyebb integráció felé vezető útról, de az Európai Egyesült Államok létrehozásának esélye nőtt a nemzetállamok szövetségét támogató európai törekvésekkel szemben.
Ez még nem zárja ki azt, hogy Párizs és Berlin együttműködésében nem lesznek komoly nehézségek, amelyek elsősorban az EU reformjával kapcsolatos nézetkülönbségekre vezethetők vissza. Míg Macron a nagyszabású és az alapokat is érintő intézményes átalakítást preferál, addig Merkel a lépcsőzetes, minél kisebb változásokkal járó fokozatos megújítás híve.
Magyarország számára kedvező a német választási eredmény. Nem kedvező azonban a magyar kormány számára. Orbán nyilván igyekezni fog azt a látszatot kelteni, mintha a CDU-CSU-FDP-Güre koalíció előnyösebb lenne a Fidesz-kormány érdekeinek (amit Orbán a nemzet érdekeinek állít be) a CDU-CSU-SPD nagykoalíció folytatódásánál.
A valóság azonban az, hogy – az AfD győzelmét kivéve – mákszemnyi esély sem volt egy Orbánnak kedvező választási eredményre Németországban. Azzal, hogy a francia elnöki és a német kancellári székben az Európát irányító politikai tengely élére egyaránt a demokrácia, az európai értékek és az EU mellett elkötelezett politikus került, a Fidesz észkombájnjainak sürgősen újra kell koreografálniuk Orbán pávatáncát.
Zsebesi Zsolt
