Rabláncon vezették be a Sándor Palotánál őrizetbe vett Gulyás Mártont és társát, s ezzel megkezdődött a koncepciós per tárgyalása a Budai Központi Kerületi Bíróságon. A tárgyalás koncepciós jellegét az adja, hogy a vádként megnevezett garázdaság büntetőjogi tényállás fontos eleme, hogy a cselekedetnek riadalmat és megbotránkozást kell keltenie a jelenlevő polgárokban.

Amikor az ügyész erre hivatkozott, a teremben nevetés tört ki, hiszen a jelenlevők maguk is tiltakozni mentek a Sándor Palotához és nagyon is helyeselték Gulyás Márton bemutatott performanszát. A politikai véleménynyilvánítás legitim módjáról van szó, amely nem okozott sem riadalmat, sem megbotránkozást, személyi sérülést vagy vagyoni kárt sem.

Gulyás Márton elmondta, hogy szándékosan figyelt arra, hogy embert ne érjen a sárga festék sem a műanyag palack, amelyet megpróbált az épülethez dobni. Szándékosan lemosható festéket használt, hogy ne okozzon anyagi kárt. Tettével azt akarta jelezni, hogy az államelnök nem a magyar népet, nem a jogot, hanem a narancspártot szolgálja.

Gulyás Márton mindvégig bátran beszélt és nem engedte, hogy az álhíreket terjesztő és hazug lakájmédia felvételeket készítsen róla. A helyzete annyiban nem könnyű, hogy van egy felfüggesztett büntetése hasonló tiltakozó akció miatt, amely szintén egy koncepciós perben született, hiszen ott sem garázdaság történt, csupán a politikai vélemény látványos és közérthető formában történt megjelenítése. Ha ebben a perben elítélik, “visszaesőként” akár letöltendő szabadságvesztést is kaphat.

Ehhez képest Gulyás Márton elmondta, hogy ezeket a polgári jogi akcióit nem tekinti garázdaságnak, hanem egy elnyomó hatalom elleni jogos tiltakozásnak. A koncepciós per első fele politikai deklaráció és a szabadság hitvallása lett. Az igazán nagy kérdés az, hogy a perben eljáró bíró a bírói kar azon tagjai közül való, akik megőrizték függetlenségüket, vagy azok közül, akik megrendelésre hoznak ítéletet és a vádirat helyett majdnem az ítéletet olvassák fel a per kezdetén.

Ha Gulyás Mártont a rezsim akár összbüntetésként vagy az előző felfüggesztett büntetését érvényesítve letöltendő szabadságvesztésre ítéli, akkor megvan az első politikai fogoly a NER gyalázatos történetében. Akkor ez a politikai vélemény korlátozása és a rendszer elleni tiltakozás elfojtása, a rendszer ellen fellépők megfélemlítése lesz.

Azonban nemcsak törvénytelen, hanem súlyos politikai hiba. Olaj a tűzre, amely csak erősíteni fogja az Orbán diktatúrájával szembeni gyűlöletet és ellenállást.

Az alábbiakban közöljük Gulyás Márton védőbeszédét:

“Sajnálatos módon a Köztársaság Elnöki Hivatal, ami egy rendkívül fontos intézménye lenne a magyar népnek abban a tekintetben, hogy garanciáját adja a szabadságjogok érvényesítésének, ezt a funkcióját megszüntette, felmondta.  Egy az egyben kinevezőinek a szolgálatába állította ezt a hivatalt és annak működését. Nem most, ezt elismerem. Jóval régebb óta, de azt gondolom, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Én a cselekedetemet azért hajtottam végre – nem véletlenül narancssárga festékkel, ami nyilvánvalóan a kormánypártok színére utal – hogy nyilvánvalóvá tegyem, hogy ez nem egy független állami intézmény, hanem egy fideszes intézmény.
Ilyen tekintetben nem tekinthető annak, aminek hazudja saját magát. Ne is kezelje annak a magyar nép, aminek hazudja magát, hanem kezelje annak, aminek minősül: egy fideszes pártintézménynek.
Ha van valami, amit őszintén sajnálok, és amiért bocsánatkéréssel tartozom, úgy a bíróság, úgy az ügyész urak és az ügyészség intézménye irányába, úgy a megjelent polgártársak, a sajtó képviselői és általában a magyar nép irányába, az az, hogy miért vártam ennyi ideig.
És hogy miért csak a Köztársasági Elnöki Hivatal épületét kezdtem el festékkel megdobálni, miközben nyilvánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Bank épülete ugyanígy ezért kiált, a Főügyészség épülete ugyanezért kiált, sőt gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a parlament épülete is ugyanezért kiált.
Nem beszélve a Választási Bizottság épületéről, a Nemzeti Választási Iroda épületéről. Mentségemre szóljon, enyhítő körülményként vegye figyelembe a bíróság, hogy legalább a Nemzeti Választási Irodával szemben valamiféle korrekciós eljárásra tavaly már kísérletet tettem, nem az én szégyenem, hogy az sajnos csak eddig jutott el.
Azt szeretném még a védelmemben elmondani, hogy amennyiben innen kiszabadulok, ami az előzetes fogva tartás után fog megtörténni, vagy most a tárgyalást követően, én csak arról tudom biztosítani a tisztelt bíróságot, és általa mindenkit, akit az előbb megszólítottam, hogy nyilvánvalóan nem fogom visszafogni magamat a további hasonló cselekedetektől,  hanem egészen addig, amíg ez a rezsim meg nem bukik, és a magyar nép vissza nem veszi az önrendelkezését ezektől az elnyomóktól, addig én és nyilvánvalóan további polgártársaim ezeket a cselekedeteket folytatni fogjuk. Egészen egyszerűen azért, mert nem hagyott nekünk más lehetőséget erre a kormánypárt.
És zárásként csak annyit szeretnék idézni, hogy a jelenleg regnáló miniszterelnök a rendszerváltás előtt egy hasonló tárgyalásra igyekezvén és hasonló tárgyalás után azt a nyilatkozatot tette az akkori Fekete Doboz kameráinak, hogy az a hatalom, amely nem képes a civilizáltan megformálódó társadalmi erőkkel párbeszédbe bocsátkozni, az a hatalom csak magának tehet szemrehányást, – és most nem őt fogom idézni, hanem saját magamat – csak magának tehet szemrehányást akkor, amikor ez a nép majd ellene fog fordulni. Én továbbra is békésen és erőszakmentesen fogom folytatni a saját cselekedeteimet, ahogy tettem ezt eddig is. Ezt nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni. Emberéletben kárt soha nem kívántam tenni, soha nem is fogok kívánni tenni. Viszont abban nem ígérhetek semmifajta visszalépést, hogy a magyar nép számára elősegítsem azt a helyzetet, hogy az elnyomói ellen végre valódi,  hathatós eszközökkel fel tudjon lépni, hangsúlyozom: az erőszakmentesség talaján állva továbbra is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.”



1 HOZZÁSZÓLÁS