A koalíciós tárgyalásokon Angela Merkel CDU-ja és a bajor CSU évi 200 ezer menekült befogadásánál húzta meg a felső határt.
Kevesebb mint 15 ezer új menedéket kérőt regisztráltak szeptemberben Németországban. Ez mintegy 1600-zal kevesebb, mint augusztusban volt, amikor a legtöbben érkeztek. Az év kilenc hónapjában 139 ezer menedéket kereső lépte át a német határt. A legtöbben Szíriából (35 383) Irakból (15 425) Afganisztánból (9503), majd Eritreából (7365), Iránból (5864) és Törökországból (5447) jöttek.
Jelentősen kevesebb a döntésre, feldolgozásra váró menekültkérelem, mint bármikor korábban. Szeptemberben 99 334 személy kérelme várt elbírálásra, ami augusztusban még 114 202 volt, egy évvel korábban viszont 576 500. A német külügyminisztérium adatai szerint az év első felében 60 ezer családegyesítési kérelmet bíráltak el pozitívan. Ez tavaly még 100 ezer, 2015-ben 70 ezer volt. Jelenleg a német külképviseleteken mintegy 70 ezer családegyesítési kérelemről tudnak szír és iraki menekültek esetében.
Az eddigi adatokból arra lehet következtetni, hogy idén nem ismétlődik meg a két évvel ezelőtti és a tavalyi eset, amikor menekültek százezrei érkeztek Németországba. Az egész évre készült prognózis szerint a Németországban idén év végéig menedéket kérők száma jóval 200 ezer alatt marad. Ennek érdekessége, hogy ezzel alacsonyabb lesz, mint amennyiben a választások utáni koalíciós tárgyalások alkalmával a CDU és a CSU megállapodott, akik évi 200 ezerben húzták meg a Németországba befogadható menekültek számának felső határát.
Miközben Németország és Európa más országai is lelkiismeretesen elvégzik a rájuk háruló humanitárius házi feladatukat, addig néhány kelet-európai ország, köztük Magyarország és Lengyelország faji és vallási kérdést faragott a menekültválságból, egyfajta propaganda háborút folytat a menekültek és az azokat befogadó országok ellen, akiket Varsó és Budapest azzal vádol, hogy merényletet követnek el Európa történelmileg kialakult etnikai összetétele ellen. A vádakat a statisztikák nem támasztják alá, de a két ország viselkedése, a szolidaritás teljes hiánya a menekültekkel és a befogadó országokkal kitörölhetetlen szégyenfoltja marad a történelmüknek.
Zsebesi Zsolt