Donald Trump a hírek szerint már Davosban elfogadásra ajánlja a napokban felröppent „Béketanács” tervének és alapítóokiratának elfogadását. A sajtóban megjelent hírek még inkább hasonlítanak a kiszivárogtatásokhoz, bár azokról olyan orgánumok számoltak be, amelyek a közlések szerint látták az alapítóokirat és a szabályzat tervezetét.
A nem hivatalos közlések miatt egyes részleteket fenntartásokkal kell kezelni, ám ennek ellenére Trump „Béketanácsának” működése leginkább az alvilági szindikátusnak felel meg, amelyet a legerősebb maffia vezetője hoz létre, hogy „békét” teremtsen a különféle alvilági csoportok között, és megfelelő környezetet alakítson ki az általa felosztott piac számára.
A szisztéma a vadkapitalizmus kezdeteire és az üzleti életbe bekapcsolódott maffiabűnözés módszereire hasonlít, ahol különféle bandák harcolnak üzletekért és felségterületekért, ami az erőviszonyok és nem a törvények alapján alakul. Aki a legerősebb, az osztja fel az üzleti lehetőségeket és fennhatóságokat. Ez a szemlélet alvilágnak tekinti az egész világot.
Akik Trump Béketanácsába belépnek, azok kimondatlanul elfogadják ezt a szerepet, Trump világnézetét és „üzleti” szemléletét a világ új rendjeként, és vállalják, hogy alvilági stílust és módszereket kell követni a világban. Ennél sötétebb tervet még nem láttunk, amelyben formálisan is intézményesítik az erőszak kultuszát és a maffiamódszereket.
A „maffia szindikátus” hasonlata nem túlzó, ha figyelembe vesszük, hogy Trump zsarolással és fenyegetéssel igyekszik rávenni olyan országokat és vezetőket a csatlakozásra, amelyek a megfelelő elvek és jogi szabályozás mellett működő ENSZ kétes célú konkurenciájának látják, amelynek az előzetes hírek szerint Trump lenne az örökös elnöke és irányítója.
Ennek tipikus példája, hogy Macron francia elnök vonakodására Trump úgy reagált, hogy akkor kivet 200 százalékos vámot a francia borokra és pezsgőkre, mire Macron nem tehet mást, hanem csatlakozik. Ez konkrétan az alvilág „üzleti” stílusa. Trump Amerikában is így intézi az ügyeket, a bíróságok a játékszerei, ezt terjesztené ki az egész világra.
Ez a diplomáciai nyelvben is nyílt gazdasági zsarolásként értelmezhető. Ez alvilági stílus. Trumpot a venezuelai elnök sikeres elrablása bátorította fel, hogy a maffiamódszereket hivatalosan kiterjessze a világra. Azt gondolja, ez hatékonyabb, mint a demokratikus világrend. Maduro elrablása stílusában tipikus maffialeszámolás volt az olajért.
Ez a szerveződés nemcsak felépítésében és stílusában jelentené az üzleti stílusú világrend bevezetését az elveken és szabályokon alapuló világgal szemben, hanem az egyéni döntést meghagyná a világ legerősebb katonai hatalmának, egészen pontosan, jelenlegi elnökének kezében. Trump nemcsak formális tisztséggel rendelkezne, hanem vétójoggal is.
Trump gyakorlatilag maga alá akarja gyűrni a világot, Amerikát a The Trump Organization képviseletének, mutációjának és kiterjesztésének tekinti. A politikai hatalom és magánüzlet összemosódik. A hatalom és katonai erő az üzletet hivatott segíteni, a politológia fogalmait az üzleti életet alvilági módszerekkel irányító szervezett bűnözés fogalmaival váltja fel.
Ha lecsupaszítjuk a struktúrát a látszatoktól, akkor ez a működés arra emlékeztet, mintha Al Capone ült volna az amerikai elnöki székbe, s az alvilági módszereit ültetné át a politikai életbe, majd annak megfelelően szervezné át a világpolitikát. A maffia szindikátus Atlantic Cityben alakult meg, Johnny Torrio, Lucky Luciano és Al Capone vezetésével.
Formailag Trump politikai stílusa és a „Béketanács” terve nem jogi-normatív rend, hanem a 20. századi maffiaszindikátusi logika globális szintre emelése. Ez 1929 Atlantic City világa, ahol a legerősebb vezető felosztja a piacot és létrehozza egy időre a maffiabékét. Ez kívül áll a jogállamiságon. Régen ezt a gyülekezést a rendőrség próbálta lehallgatni, feloszlatni.
A Béketanács ötlete ennek analógiájának látszik. A cél és a stílus hasonló. A szindikátusi párhuzam felhívja a figyelmet arra, hogy ennek az új világrendnek a legnagyobb ellensége a jogállam és a demokrácia. A Béketanács a világ újrafelosztása közben nem feledkezik el arról, hogy azokat lerombolja és szélsőjobboldali „szuverénekre” cserélje. Igazi maffiákra.
Egyes információk szerint a Béketanács, amelyet a gázai rendezés ürügyén hoznának létre, globális feladatokkal és megbízással rendelkezne a világ minden pontján a konfliktusok rendezésére, s az eddigiekből következően Trump stílusában. Ez pedig nem a nemzetközi szabályokon és normákon, hanem Trump személyes döntésein és fenyegetésein alapulna.
A legriasztóbb feltételezés szerint Trump nem amerikai elnökként vezetné a Béketanácsot, hanem saját jogán: azt követően is, ha már nem lesz elnöke az Egyesült Államoknak. Ez azt jelenti, hogy mandátuma lejárta után Trump az amerikai elnökséget nem kevesebbre, mint világuralomra cserélné. A „Béketanács” a hírek szerint ezt a szerepet töltené be.
Trump a „Béketanács” létrehozásával formalizálná azt a politikát, amelyet elnökként folytat, amely jobban hasonlít a las vegas-i maffia és Atlantic City kaszinóvilágának működésére, mint alkotmányos államra, amely a nemzetközi szabályok és rend keretei között működik. Nagy kérdés, hogy a „meghívott” államok közül ki meri megemlíteni Lucky Luciano-t.
Ha továbbra is abban a tévedésben él a világ, hogy jobb Trumpnak engedni és hízelegni, akkor egy idő után azt vehetik észre, hogy Trump felosztja a világot, mint a brooklyni és a chicago-i maffia, megosztva a felügyeletet Miamival, mindenkinek valamilyen „fegyvert” tartanak a homlokához, és így zajlanak a „Béketanács” szindikátusi ülései.
A demokratikus világ vezetői közül valakinek ki kell mondania, hogy „a király (maffiafőnök) meztelen”. Ez egyszerűen nevetséges. Félni nem kellene, mert a fenyegetés és a vámok Amerikának többet ártanak, ha viszonozzák. Amerikában az életszínvonal, megfizethetőség romlik. Trump nem tudja beváltani a fenyegetéseit.
Nevén kell nevezni azt, ami zajlik, és fel kell hívnia a világot arra, hogy ennek álljon ellen, s védelmezze meg a szabad és demokratikus világ rendjét, a NATO és az ENSZ intézményét. Grönland után dominóhatás indulhatna el. Trump „Béketanácsra” épülő új „világrendje” a maffiauralom, ami káoszba és erőszakba döntené a világot. Olyan lenne, mint az alvilág.
Az elnökségben állandó tagságot 1 milliárd dollárért lehet megvenni. Ez önmagában is mindent elmond arról, hogy mi ez a „Béketanács”. Ha a világ elfogadja Trumpot a világ urának, működési elvnek a „Béketanácsot”, akkor ne feledkezzen el arról, hogy ezek a szindikátusok egy idő után leszámolásokhoz vezetnek.
Mert a világ békéjét a jogrend fenntartotta, de az erőszakon alapuló rendszer képtelen fenntartani, mert a feleket semmi nem tartja vissza. Ha a „Béketanács” tagjai gyanakvásra épülő kapcsolata egyszer felborul, akkor az nem olyan leszámolást jelent, mint New York bárjaiban a szesztilalom idején, hanem világháborút. A Béketanács ennek az előszele.
