A Washington Post arról ír, hogy Donald Trump olyan katonai felvonulást szeretne tartani Washingtonban, mint amilyen a franciáknál van. Amikor ugyanis az amerikai elnök Emanuel Macron francia államfő meghívására Párizsban járt tavaly július 14-én, a francia forradalom évfordulóján, akkor nagyon megtetszett neki az ott látott hagyományos katonai parádé.
A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders is megerősítette a lap információit, miszerint Trump közölte a honvédelmi miniszterrel és a katonai felső vezetőkkel, hogy a franciaországi Bastille Nap alkalmával rendezett katonai felvonuláshoz hasonló ünnepséget szeretne rendezni Washingtonban, még ha ez dollármilliókba kerülne is.
Habár a tervezett felvonulás dátumról biztosat nem tudni, a Washington Post a november 11-i veteránok napjára tippel, amely idén az első világháború végének 100. évfordulójával is egybeesik.
Hacsak nem teljesen gyermeteg az amerikai elnök, akkor esetleg a puccos parádéval arról kísérelheti meg elterelni a figyelmet, hogy meglehetősen nagy pácban van több okból is.
Egyrészt zökkenőkkel tarkított az amerikai kormány finanszírozása: az erről szóló vitát a csütörtök éjféli határidő lejárta előtt kevéssel a kongresszus felsőházában, a szenátusban felfüggesztették a politikusok, így péntektől leállnak a nem alapvető fontosságú kormányzati hivatalok.
Hiába jutott szerdán kompromisszumra a republikánus Mitch McConnell és a demokrata párti Chuck Schumer, a kormányzati munka finanszírozásához szükséges törvényjavaslatot csütörtökön éjfélig meg is kellett volna szavazni. Hogy ez nem történt meg, az egyetlen szenátor, a Kentucky állambeli, republikánus párti Rand Paul szavazatán múlott. Paul szerint azonban a törvényjavaslat tékozló, ezért ragaszkodott az általa javasolt kiegészítés beillesztéséhez, melyben szigorúbb felső határt szabna a kormányzati munkára szánt kiadásoknak.
A szenátusi vezetők viszont ezt nem fogadják el, mivel ez visszatérés volna az előző, kormányzati működéshez szükséges költségvetéshez.
Rand Paul a vita felfüggesztésének lejárta után ismét kifejthette véleményét, de ez már nem befolyásolta a kormányzati munka átmeneti leállását.
Ezenkívül azonban ott van egy még félelmetesebb dolog: Donald Trump május elején elnöki jogaival élve kirúgta az FBI igazgatóját, James Comeyt, aki a Trump-kampány orosz kapcsolatai miatt indított FBI-nyomozást irányította. Ezzel valószínűleg a lehető legnagyobb politikai hibát követte el, hiába hencegett már másnap az orosz külügyminiszternek a Fehér Házban tartott találkozón azzal, hogy az „őrült” FBI-igazgató eltávolításával megszabadult az orosz nyomozás okozta nyomástól.
A republikánus és demokrata oldalon egyaránt hatalmas felzúdulást kiváltott lépés után egy héttel, 2017. május 17-én Robert Mueller kapta a megbízatást, hogy az orosz nyomozás irányítását. A legendás, megvesztegethetetlen bűnüldöző, Robert Mueller különleges ügyész, az FBI nagyon gyorsan és eredményesen dolgozó egykori igazgatója híres arról, hogy semmilyen politikai nyomás nem ingathatja meg, és a törvények védelmében akár az elnökkel is szembeszáll.
A teljesen apolitikus büntetőjogászról köztudomású, hogy független nyomozást folytat majd le. 14 évvel az FBI-tól történt távozása után megkapta élete legnagyobb feladatát, és a közvélemény nagy izgalommal figyeli, mikor derül ki minden, és lepleződik le az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb kémbotránya, és mikor derül ki, meddig lehet még az orosz segítséggel megválasztott Trump az Egyesült Államok elnöke.
Úgy tűnik, a francia mintára szervezett katonai parádé gondjait érdemes volna az (egyelőre még) amerikai elnök Donald Trumpnak félretolnia, és inkább azon elmélkednie, hogyan kerülje el az életfogytig tartó börtönt.
