Az amerikai elnöknek ismét kényelmetlen kérdéseket kell megválaszolni, valójában milyen szálak is fűzik Oroszországhoz azt követően, hogy kiderült, az adminisztráció legbelső köréhez tartozó tisztviselő kapcsolatban állt az oroszokkal. Az amerikai titkosszolgálat CNN által megszerzett jelentése szerint, a washingtoni orosz nagykövet kém.
Az amerikai legfőbb ügyész, aki egyben a Trump-adminisztráció igazságügy-minisztere is, Jeff Sessions cáfolta azokat a vádakat, hogy rendszeresen megbeszélést folytatott Sergey Kislyak Oroszország washingtoni nagykövetével. A kongresszusi meghallgatáson Sessions azt állította, hogy semmiféle kapcsolata nem volt orosz tisztségviselőkkel a választási kampányban. Mint kiderült, ennek pont a fordítottja az igaz.
Jeff Session a legújabb Trumphoz közeli ember, akinek magyarázkodnia kell oroszországi kapcsolatai miatt. Oroszország ellen továbbra is az a gyanú, hogy beavatkozott az amerikai elnökválasztásba. Trump eleddig rendszeresen kitért az egyenes válaszok elől, helyette ódákat zengett Putyin elnökről.
Időrendbe szedve olvashatók az Oroszországgal és Trump elnökkel kapcsolatos vizsgálat főbb állomásai.
2016. július 22.: A Demokrata Párt több mint 19.000 e-mailje szivárgott ki, majd látott napvilágot a Wikileaks-en nem sokkal a párt elnökjelölt-választó konvenciója előtt. Az FBI már egy évvel korábban arra figyelmeztette a demokratákat, hogy nagy valószínűséggel orosz hackerek támadták meg a párt számítógépes rendszerét.
2016. július 27.: Az akkor még elnökjelölt Trump egy Miamiban tartott sajtótájékoztatóján arra szólította fel Oroszországot, hogy ők kutakodjanak Hillary Clinton magánhasználatú e-mail szervere után. Trump akkor úgy fogalmazott, „Oroszország, ha most hallasz bennünket, ugye megtalálod majd a hiányzó 30 ezer e-mailt. Az amerikai sajtó majd nyilván bőségesen meghálálja ezt.”
2016. augusztus 14.: Lemond Paul Manafort, Trump kampányfőnöke. A New York Times előzőleg arról számolt be, hogy Manafort 12,7 millió dollárt kapott egy Oroszországhoz köthető ukrajnai párttól. Manafort tagadta a vádakat.
2016. szeptember 26.: Az első elnökjelölti vitán Trump kétségeit hangoztatja azzal kapcsolatban, vajon ki törte fel Hillary Clinton e-mail szervert: „Hillary Clinton azt állítja, talán Oroszország volt az. Fogalmam sincs. Talán az volt. Pontosabban, akár Oroszország is lehetett, vagy talán Kína. Vagy ezen kívül még egy csomó ember. Sőt, akár az ágyán ücsörögve egy kétszáz kilós pasas is megtehette ezt, nemde?”
2016. október 7.: A Belbiztonsági Minisztérium és a választások tisztasága felett őrködő nemzetbiztonsági hivatal közös nyilatkozatban állítja, úgy vélik, az orosz kormány rendelte el a szerver feltörését. „Meggyőződésünk, hogy csakis magas beosztású orosz tisztségviselők engedélyezhettek ilyen tevékenységet.” – fogalmazott a közlemény.
2016. október 20.: A harmadik elnökjelölti vitán Clinton és Trump heves szóváltásba keveredik. Trump azzal vádolja Hillary Clintont, hogy egy percig sem tartja tiszteletben Oroszországot, amire Clinton azzal vág vissza, Oroszország inkább egy bábot látna szívesen az USA elnökeként. „Teljesen világos, hogy Trumpnak esze ágában sincs bevallania, Oroszország kíbertámadást intézett az Egyesült Államok ellen. Nem másról van szó, minthogy Trump kémtevékenységben vesz részt az amerikai emberek ellen. Arra is képes, hogy Putyin kívánságlistájára feliratkozva segítsen felbomlasztani a NATO-t, és hajlandó bármit megtenni, amit Putyin megkövetel tőle. Cserébe további támogatást kap tőle, hiszen nyilvánvaló, Putyinnak ki a favoritja a választásokon.” – fogalmazott Hillary Clinton.
(Rick Wilking/Reuters)
2016. december 11.: Trump cáfolja azokat az állításokat, hogy Oroszország segítségével nyerte meg a választásokat. Obama elnök vizsgálatot rendel el kíbertámadás miatt.
2016. december 16.: Obama elnök azt nyilatkozza, hogy Putyin tudott a kíbertámadásról. „Putyin tudta nélkül szinte semmi sem történhet Oroszországban” – jelentette ki. Ugyanaznap az FBI megerősíti, hogy Oroszország beavatkozott a választásokba Trump oldalán.
2016. december 29.: Washington újabb, Oroszország-elleni szankciókat jelent be és 35 orosz diplomatát utasít ki azt követően, hogy az amerikai titkosszolgálatok jelentése szerint az oroszok állnak a Demokrata Párt szerverének feltörése mögött. Egy nappal később Trump azért magasztalta Putyint, hogy ellenlépésként Oroszország nem utasított ki amerikai diplomatákat.
2017. január 6.: A CIA, az FBI és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vizsgálata arra a következtetésre jut, hogy Putyin megpróbálta lejáratni Hillary Clintont, hogy elősegítse Trump győzelmét. Trump erre csak annyit válaszolt, hogy a kíbertámadás nem befolyásolta a választások eredményét.
2017. január 11.: A már megválasztott elnök, Trump első sajtótájékoztatóján szembesül azokkal a kérdésekkel, melyek szerint titkosszolgálati jelentések szólnak Trump állítólagos személyes és pénzügyi érintettségéről. A jelentések azt állítja, hogy Oroszország kompromittáló adatokat gyűjtött Trumpról, amelyek elégségesek arra, hogy az elnököt megzsarolják. Trump cáfolja az állításokat, azokat egyszerűen kitalált híreknek nevezi.
(Seth Wenig/Associated Press)
2017. január 20.: Trump egy sajtótájékoztatók kijelenti, reméli, hogy az USA és Oroszország kapcsolata fantasztikus távlatok elé néz. „Ami Putyint és Oroszországot illeti, nem mondok rá semmit, sem jót, sem rosszat, vagy azt, hogy közömbös a számomra. Egyszerűen nem ismerem a Putyin nevű úriembert. Abban bízok, hogy a kapcsolatunk fantasztikus lesz. Ez igenis lehetséges, meg az is elképzelhető, hogy nem. Majd meglátjuk, hogy mi történik.” – fogalmazott Trump.
2017. február 5.: A Fox televízóban, Bill O’Reilly műsorában Trump azzal védi Putyint, hogy igenis tiszteli őt. „Sok embert becsülök, ám ez nem azt jelenti, hogy jóban is vagyunk. Ő a saját országának a vezetője. Inkább azt mondom, jobb jóba lenni vele, mint sem. Amennyiben Oroszország segít nekünk az ISIS és az iszlám terrorizmus elleni harcban szerte a világon, ez mindenképpen jó dolog.”
(Richard Drew/Associated Press)
2017. február 13.: Lemond Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn azokat a vádakat követően, hogy megengedhetetlen kapcsolata volt Oroszországgal és félrevezette Mike Pence alelnököt. Flynn elismerte, hogy december végén valóban megbeszélést folytatott Sergey Kislyak washingtoni orosz nagykövettel, ugyanakkor tagadta azokat a vádakat, hogy a találkozón az Oroszország elleni szankciókról volt szó. A Washington Post arról ír, hogy a még hivatalban lévő államügyész, Sally Yates már korábban figyelmeztette a Fehér Házat, Flynn ténykedése összeegyeztethetetlen várható nemzetbiztonsági tanácsadói munkakörével jelezve, hogy Flynn zsarolható.
(Win McNamee/Getty Images)
2017. február 15.: A CNN arról számol be, hogy Paul Manafort, Trump elnök már tavaly nyáron lemondott kampányfőnöke rendszeres kapcsolatban állt vezető orosz tisztségviselőkkel a választási kampányban. Manafort tagadja a vádakat mondván, „Egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha is beszéltem volna orosz tisztségviselőkkel.”
2017. március 1.: A Washington Post tudomása szerint az amerikai legfőbb ügyész, Jeff Sessions még tavaly, legalább kétszer találkozott az orosz nagykövettel. Sessions a kongresszusi meghallgatásán az állította, a választási kampányban soha sem találkozott az orosz nagykövettel, a Washington Post írása pedig egyszerű kitaláció.
2017. március 2.: Jeff Sessions legfőbb ügyész, egyben Trump igazságügy-minisztere felmentését kéri az orosz titkosszolgálati kapcsolatokat vizsgáló FBI nyomozás felügyelete alól. Azt azonban nem erősítette meg, hogy valóban nyomozás folyik-e. Sessions ugyanakkor tagadta, hogy a kongresszusi meghallgatásakor félrevezette volna a törvényhozást. Szerinte nem mint kampányfőnök, hanem akkor mint szenátor találkozott az orosz nagykövettel. Márpedig az hivatali kötelezettsége volt.
(Yuri Gripas/Reuters)
