Tekintettel arra, hogy két évvel idősebb vagyok, mint Orbán, így én is éltem a szocializmus alatt. De nem emlékszem olyanra, amikor Orbánt „fiatal korában letartóztatták és börtönbe vetették az oroszok által támogatott rendőrök, amiért megpróbálta felszabadítani az országot.” Márpedig ezt állította Tucker Carlson bukott amerikai tévés személyiség, akit a Trump által elveszített választás elcsalásáról szóló hazugságai miatt kirúgtak a Fox News-tól, amely egy szélsőjobboldali propagandacsatorna, de Carlson már nekik is sok volt.
A bebörtönzés azt jelenti, hogy valakit elítélnek és hosszabb időre börtönbe csuknak. Ilyen eseményre, amikor Orbánt „oroszok által támogatott” rendőrök börtönbe vetettek, nem emlékszem. Még arra sem emlékszem, hogy az oroszoknak sok köze lett volna azokhoz a magyar rendőrökhöz, akik március 15-én és október 23-án a demokratikus ellenzék (a későbbi SZDSZ) tagjai ellen sok éven át felléptek, s akikhez Orbán már a rendszer legvégén csatlakozott. Orbánt legfeljebb bevitték egyszer, azt is számításból kiprovokálta, mert minden tét nélkül hepciáskodott velük.
De ez nem „bebörtönzés”. Akkor bebörtönzésnek nevezhetnénk azt is, amikor valakit ittas vezetés miatt egy-két órára előállítanak.
Arra sem emlékszem, hogy egy Orbán Viktor nevű fiatalember fel akarta volna szabadítani az országot. Ez az Orbán Viktor nevű fiatalember 1987-ben az ELTE jogi karán diplomázott, ahova a rendszer kritikusai be sem kerülhettek, de ha történetesen fel akarták volna ténylegesen „szabadítani” az országot, akkor még a diploma előtt kirúgtak volna őket (kivéve, ha ehelyett beállnak besúgónak). Pedig Tucker szerint ez a „bebörtönzés” hitelesíti, hogy Orbán ismeri az oroszokat, ezért ő a legautentikusabb személy az orosz-ukrán háború megítélésében.
Orbán egy felülről vezényelt hatalomváltásba kapcsolódott be, amikor annak már semmiféle veszélye nem volt. Hogy „megpróbálta felszabadítani” az országot, azt jelentette volna, hogy nekiment az oroszoknak, a megszálló szovjet hadseregnek. Carlson arra utalt, mintha Orbánt ezért bebörtönözték volna. Elég lett volna megnézni a Wikipedia szócikkét, amely szerint 1988-ban alakult meg a Fidesz, egy év múlva már a hatalmon levő kommunista párt szervezett ellenzéki kerekasztalt a hatalom békés átadására. Orbán pedig sokáig hitt kommunizmusban, KISZ-titkárként kezdte.
Orbán Nagy Imre újratemetésén hívta fel magára a figyelmet, amikor eljátszotta, mintha ő zavarná el a távozó orosz csapatokat. Még szerencse, hogy a pökhendi beszéde után nem fordultak vissza. Orbán Chuck Norrisnak „utcai harcosnak” nevezte magát, ami a legkevésbé sem illik rá. Nem volt ez igaz a rendszerváltás előtt sem, a rendszerváltás után sem. Egyszer szabadította rá az országra „utcai harcosokat” (inkább szélsőjobboldali csőcseléket) 2006-ban, de ő maga elmenekült az utcai harc elől, miután nagygyűlése résztvevőit odalökte a csőcselék és a rendőri oszlatás közepébe.
Eredetileg az „utcai harcos” szöveg arra vonatkozott, hogy ő „nem az elitből jött”. Ez is hazugság, mert Orbán a rendszerváltó politikai elit tagja volt, az establishment, az intézményes vezető réteg egyik vezető személyisége. Ezért hamis, ahogy Trumphoz próbálja hasonlítani magát, mintha ő is kívülről jött volna a politikába. De e tekintetben Orbán maga a „lecsapolandó mocsár”. Annyiban került kívülre a mainstream politikai életből, hogy felrúgta a demokratikus minimumot, szembefordult az alkotmányos demokratikus rendszerekkel, s egy fasiszta államot és önkényuralmat épít.
Ő nem kívülről jött, de kívülre került a nyugati demokratikus országok közözzégében. Az ő „elitellenességnek” nevezett retorikája demokráciaellenességet jelent, ami nem ugyanaz. Az „eliten kívüli” hamis képről ezt írta az egykori Index: „Tekintve, hogy a miniszterelnök apja már a rendszerváltás előtt volt TSZ-vezető, üzemvezető, kutatómérnök Líbiában, a jelenlegi kormányfő Soros-ösztöndíjjal tanult Oxfordban, nehéz lenne azt mondani, hogy a nép egyszerű gyermeke lenne.” Ezt próbálja eljátszani, ám a bunkóságot és a műparaszt leereszkedést ne tévesszük össze ezzel.
Az „utcai harcos” képe egyre inkább valamiféle forradalmárt és hőst sejtet a mára hatalmasra nőtt pocak mögött, és Orbán kezdi maga is elhinni, hogy ő valami nagy ellenálló volt. Ezért neki kijár a megkülönböztetett tisztelet. Mint „utcai harcos” különleges tekintélyt és elismerést érdemel, akinek szavait hitelesíti az „utcai harcos” forradalmár múltja, aki legyőzte a kommunista diktatúrát, és megmentette a Európát. Ma már a „keresztény Európát”, mert most éppen kereszténynek mondja magát, s ezen az alapon különleges jogokat követel magának. Mindenki legyen neki hálás.
A legkevesebb, amit erről mondhatunk, hogy ez hazugság az első szótól az utolsóig. Helytelenül teszik a magyarországi demokraták, hogy ez ellen a hamis és hazug kép ellen nem szólalnak fel. Az új generációk nem tudnak semmit, elhiszik ezeket a képtelen hazugságokat. Orbán egy történelmi lehetőséget lovagolt meg, amikor a Szovjetunió magától összeomlott. De ő a rendszerváltásnak sem volt a vezéralakja, bár igyekezett mindenhova odatolakodni. Utána ezt a rendszerváltást rombolta le, elfoglalva a magyar jobboldalt és szétverve az egész pártstruktúrát. Diktátor lett belőle.
Tucker Carlson a „bebörtönzésről” szóló hazugságot nyilván nem magától találta ki, neki ezt mondták. Jó szokása szerint ezen még „lódíthatott” egyet, hogy még hatásosabb legyen, de Orbánnak vagy a környezetének ezt korrigálnia kellett volna. De nem hallottuk senkitől, hogy helyreigazították volna ezt a hamis állítást. Orbán nem egy hős, nem egy bebörtönzött antikommunista ellenzéki. Orbán nem egy Lech Wałęsa, akinek különben is megváltozott a véleménye volt liberális Orbánról: „a populizmus meg a demagógia sokaknak tetszik, de felelős ember nem így viselkedik”.
Mindebből annyi a lényeg, hogy egyesek elfelejtik: mi még láttuk Lenint Orbánt, pontosan tudjuk, hogy kicsoda. Orbán megpróbál magáról egy hamis képet rajzolni, amelyben ő valamiféle „utcai harcos”, nagy forradalmár, bebörtönzött polgárjogi harcos, aki a két kezével ment neki a szovjet hadseregnek, hogy felszabadítsa Magyarországot, de ebből egy szó nem igaz. Jókor volt jó helyen, és megérezte a változás szelét, azt befogta a vitorlájába, hogy a kezdetektől benne levő hatalomvágyát kielégítse. Minden lépését ez irányította, soha nem állt ki semmiféle értékek és elvek mellett.
Ezt kiválóan mutatja, hogy a nagy „utcai harcos” az 1956-os forradalmat leverő oroszok pártján áll. Tucker Carlsonnak is az oroszokat dicsőíti, mint akiket nem lehet legyőzni, ezért a legjobb az, ha mindenki megadja magát nekik. Majd az oroszok elhozzák a világbékét. Ha mindenki így gondolkodna, soha nem lett volna 1956, nem lettek volna pesti srácok, nem lettek volna „utcai harcosok”, akik valóban azok voltak, és ők tényleg szembeszálltak a Szovjetunióval, míg Orbán csak a hátukat látta. Előtte pedig stratégiai nyugalomban tűrte az orosz megszállást, addig is elvégezte a jogot.
Orbán az emberiség megmentőjének nevezte Donald Trumpot, mert az zseninek nevezte Putyint. Ha újra elnök lenne, azonnali fegyverletételre kényszerítené az ukránokat, és átengedné az orosz megszállóknak az ukrán területeket. Orbán olyan embert nevez az emberiség megmentőjének, aki összeesküvést szervezett saját államának alkotmánya, törvényhozása ellen, megrohamoztatta a Capitoliumot. A támadás egyik szervezője, a Proud Boys Trump-hívő vezetőjét most ítélték 17 év börtönre érte. Trump a duplját érdemelné.
Az amerikai független igazságszolgáltatást, amely egy volt elnököt is vád alá helyez, ha megsérti a törvényt, a volt Szovjetunióhoz és a kommunista diktatúrához hasonlítja. De azt az Oroszországot, amelynek elnöke (Orbán szövetségese) felrobbantja az ellenlábasa és kritikusa repülőjét, a politikai ellenzékét bebörtönzi, Szibériába száműzi, másokat lelövet vagy az ablakon hajítanak ki, szóra se méltatja az „utcai harcos”, aki leginkább azzal van elfoglalva, hogy kifossza az államkasszát, minél többet lopjon saját hazájától és a honfitársaitól.
Orbán nem „utcai harcos”, hanem „fehérgalléros bűnöző”. De talán ez a jelző is túlzás. Inkább útszéli rabló.