Ausztria nem tett hivatalos panaszt Magyarország ellen a dunai fenékküszöb ügyében – közölte az osztrák innovációs, mobilitási és infrastrukturális minisztérium a Telex kérdésére. A bécsi tárca válasza közvetlenül cáfolja Magyar Péter állítását, aki szerint Ausztria „feljelentette”, illetve bepanaszolta Magyarországot Brüsszelben, amiért a magyar kormány a Duna vízszintjének megőrzésére hivatkozva fenékküszöböt épített.
Az osztrák álláspont jóval kevésbé háborús annál, mint amilyennek a magyar miniszterelnök bemutatta. A minisztérium szerint a Duna hajózhatósága Ausztria számára gazdaságilag kiemelkedő jelentőségű, ezért az Európai Bizottság, a Duna Bizottság és az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában résztvevő országok közvetlen kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal. Ezek az országok közös szakmai álláspontot alakítottak ki, amelyet eljuttattak Magyarországnak.
Bécs egyúttal elismerte, hogy Magyarországnak jogos érdeke fűződik a Duna vízszintjének megőrzéséhez. Az osztrák tárca nem a magyar érdek létét vitatta, hanem olyan összehangolt megoldást sürgetett, amely valamennyi folyó menti ország szempontjait figyelembe veszi. Egy nemzetközi vízi út esetében ez nem rendkívüli beavatkozás: a folyó hajózhatósága, ökológiai állapota és vízgazdálkodása szükségképpen több állam közös ügye.
Technikai egyeztetésből politikai ellenségkép
Magyar Péter ezzel szemben úgy beszélt az osztrák fellépésről, mintha Bécs egyoldalúan támadást indított volna Magyarország ellen az Európai Uniónál. A „Brüsszelben feljelentettek bennünket” fordulat a műszaki és környezetvédelmi vitát a szuverenitás elleni külföldi támadásként érzékelteti. Az osztrák válasz alapján azonban nem bilaterális feljelentésről, hanem több nemzetközi intézmény és dunai állam egyeztetéséről van szó.
A különbség nem pusztán szóhasználati. A hivatalos panasz azt jelentené, hogy Ausztria jogi vagy politikai eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. A közös álláspont és a hatóságok közötti egyeztetés ezzel szemben a határokon átnyúló folyógazdálkodás megszokott eszköze. A bécsi minisztérium éppen azt hangsúlyozta, hogy megoldást keres, nem pedig büntetést követel.
A fenékküszöb olyan, a folyómederbe épített műtárgy, amely megemeli és szabályozhatja a vízszintet. Magyarország számára az alacsony dunai vízállás a hajózás mellett az energiatermelés, a természetvédelem és a vízellátás miatt is súlyos kérdés. Egy ilyen beavatkozás ugyanakkor megváltoztathatja a víz sebességét, a hordalékmozgást, az élőhelyeket és a felvízi hajózási viszonyokat is, ezért a hatása nem áll meg az országhatárnál.
Ausztria nem vitatja a magyar érdeket
Az osztrák nyilatkozatból az is kiderül, hogy a vita nem írható le úgy, mint a magyar vízmegtartás és az osztrák hajózási érdek egyszerű összeütközése. Bécs elfogadja a magyar vízszintvédelmi célt, de közös megoldást követel. Ez lényegesen más álláspont, mint amelyet Magyar Péter a nyilvánosság előtt az osztrákoknak tulajdonított.
A történet politikai jelentőségét az adja, hogy Magyar alig néhány nappal kormányra kerülése után ugyanahhoz a kommunikációs stratégiához nyúlt, amelyet elődje éveken át használt: egy európai egyeztetést külső támadásként, a szakmai kifogást pedig Magyarország elleni feljelentésként mutatott be. Ebben az esetben ráadásul az érintett külföldi kormány gyorsan és egyértelműen cáfolta a neki tulajdonított lépést.
Az osztrák válasz nem dönti el, milyen műszaki megoldás szolgálná legjobban a Duna magyar szakaszának vízpótlását. Azt azonban eldönti, hogy a vita kiindulópontja nem az a diplomáciai támadás, amelyről a magyar miniszterelnök beszélt. A valódi kérdés az, miként lehet egyszerre védeni a vízkészletet, a folyó ökológiai állapotát és a nemzetközi hajózást. Ehhez az érintett országok együttműködésére, nem pedig mesterségesen gyártott ellenségképre van szükség.
