Bartus László húsz éve megjelent „Fesz van” című könyve óta szállóige lett az „imakommandó”. A Hit Gyülekezete „szellemi harcot” folytató – alkalmi és állandó – imacsoportjait nevezik így. Azzal azonban kevesen vannak tisztában, hogy az „imakommandó” tevékenysége nem olyan vicces. Bartus László új könyve, a „Fesz lesz – Kézikönyv kezdő szabadulóknak” című könyv, amely a Fesz van folytatása, Németh Sándor egy prédikációja alapján bemutatja, hogyan tanítja a Hit Gyülekezete vezető lelkésze a hívőket – köztük fiatalembereket – arra, hogyan kell valakit megátkozni úgy, hogy eltörjön a keze, a lába, halálos betegséget kapjon, a halál simogassa, vagy ha nem hajlandó magát Németh Sándornak alávetni, akkor haljon meg. Ehhez elég, ha Némethnek fáj a feje, háborog a lelke, mert azt más embereknek tulajdonítja.
A szemérmesen „szellemi harcnak” nevezett szisztematikus megátkozás során Németh Sándor gyakorlatilag halálra ítéli azokat, akik nem rendelik alá magukat neki vagy kritikusak vele szemben. A „szellemi harc” lényege az ítéletvégrehajtás. Azt állítja, hogy neki hatalma van arra, hogy valakihez odaküldje a halált. Arra is, hogy „a halál simogassa” az illetőt. Németh Sándor Jézus Krisztus nevében démonok hadosztályait, sátáni erőket küld arra, akiről feltételezi, hogy kritikus beszédével vagy gondolataival idézi elő az ő fejfájását vagy lelke nyugtalanságát. Ami lehet a lelkiismeret is, de azt az imakommandóval nyomja el. Németh Sándor ezt a sötélt okkult tevékenységet a Biblia felhasználásával végzi. Dávid zsoltárait kiforgatva, konkrét embereket átkoz meg, s gyülekezete tagjaival átkoztatja meg őket.
Erre vonatkozóan egy vezető zsidó rabbi elmondta, hogy ez a Biblia hamis felhasználása, mert zsidó senkit nem átkoz. Dávid a zsoltárait, kesergéseit nem emberek megátkozására használja, zsidó rosszat sem kíván. Ugyanez vonatkozik a keresztényekre is. Jézus Krisztus az ellenkezőjét tanította ennek. Németh Sándor azonban azt tanítja a híveinek, hogy nem az a szeretet, amit Jézus mond, hanem az, ha jól megátkozzák, mert azzal szolgálják annak az embernek az érdekeit. Ennek érdekében bérgyilkosokat, „géppisztolyos angyalokat” kér Istentől, még atombombát is dobatna arra, akit az ellenségének gondol, és azért imádkozik, hogy Isten dárdája szúrja szíven a másik embert. Az imakommandók ezt rendes okkult varázslókhoz méltóan rá is olvassák a másik emberre. Ez feketemágia, kuruzslás, okkultizmus.
Az alábbiakban idézünk néhány részt abból, hogy az államilag elismert egyház, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze hogyan tanít embereket arra, hogy ne törődjenek Jézus parancsával, meg kell átkozniuk azt, akit ő megnevez és az „imalistára” felhelyez. A szöveg egy erről szóló, többórás tanítás hangfelvételének szó szerinti leirata, amelynek megdöbbentő szövege szó szerint olvasható a Fesz lesz című könyvben. A könyv beszámol arról (és idézi volt gyülekezeti tagok leveleit, amelyekben erről számolnak be), hogy Németh Sándor tanítványai rettegnek az átkoktól, a megátkozástól és a démonoktól. Sokan elmebetegek lettek, zárt osztályokra kerültek. De akik nem, azok is rettegnek és pokol az életük. Attól is hogy átkoztak, attól is, hogy félnek az átkoktól. A könyv kiutat mutat ebből és megmutatja az ezektől való szabadulás módját is.
Németh Sándor legszívesebben felkeresné és szájba verné azt, akiről feltételezi, hogy mondott róla valami rosszat. Egyáltalán nem biztos, hogy bárki mondott bármit, de véleményt mondani talán még lehetne. Azért még nem kell senkit szájbaverni. Ezt mondja a „keresztény” lelkész: „A legrosszabb, amikor nem csinál az ember semmit. Még az is jobb a passzivitásnál, hogy legalább kézzel üssön vissza. Az se jó dolog, nem keresztényi dolog, de inkább azt, mint semmit.” Nem győzzük ismételni, hogy mindez feltételezés az „ellenségről”, aki erről mit sem tud, nem is törődik Németh Sándorral. Naponta órákon át folyik egyes emberek megátkozása, szisztematikusan, meg nem állva. Vidéken ugyanezt csinálják. Ha valaki olyat tesz, ami nem tetszik, a helyi hitesek elkezdik a nap 24 órájában átkozni. Nincs az a Boszorkány Egyház, amely ezzel felvehetné a versenyt. De nem bíznak mindent az átokra sem. A könyvből kiderül, hogy titkos akciókat vetnek be, titkosszolgálati módszereket alkalmaznak.
Hallgassuk Németh Sándort: „Isten megtanította két igazságra az ő népét: ha megdobnak kővel, dobd vissza kővel. Ne kenyérrel. Szemet szemért, fogat fogért. Ez volt az első tanítás. Erre tanította legelőször, szóval ez volt a minimális: ha megsértenek, sérts vissza. Ha megdobnak, dobd vissza. Tehát ez volt az első tanítása. A második tanítása pedig az volt, hogy szemet szemért, fogat fogad helyett. Tehát Istenhez kell fordulnod, Istenre bíznod a dolgokat. De a legrosszabb az, amikor nem csinálsz magad érdekében semmit és Istenhez sem fordulsz. Az Ószövetségben Isten azt mondta a népének, hogy védd meg magadat, és Isten is megsegít, tehát szemet szemért. Ha kivájták a szemedet, te is vájd ki az ő szemét.” Ez Németh Sándor keresztényi tanítása. Nem vette észre, hogy új szövetség köttetett. Jézusról nem tud vagy nem vesz tudomást.
Hallgassuk tovább: „Ha egy embert megölnek közületek… Izraelnek a mai napig is ez a katonai stratégiája. Persze, ők azt mondják, ha egyet megölnek közülünk, azért tízet kell megölni, hogy az erőt demonstráljuk (nagy nevetés). Nem rossz taktika, mit ne mondjak.” Majd Németh Sándor felemeli a hangját: „Nézzétek, akiknek ez a taktikájuk, boldogok (nagy nevetés). Mit érnek a nagy humanista demokráciák, azok mindent eltűrnek. Az ő diplomatájukkal mindent csinálhatnak, meggyilkolhatják őket a terroristák, legfeljebb egy kis bátortalan nyilatkozat, elutasítás, fölháborodás, de a terroristákat érdekli ez? Nevetnek rajta. De bezzeg a másik félnél. Egynek a haja szála is meggörbül, na, majd akkor megyünk! (Nagy nevetés.) Az erő! Kimutatják egyből az erőt.” A boldogság forrása, ha az ellenségen bosszút állnak. A terroristákat magasztalja, az ő magatartásuk a minta. A humanista demokráciák magatartása elfogadhatatlan. Mindent meg kell bosszulni. Azt is, amit csak feltételeznek.
Németh Sándor ezt keresztény pásztorként adta elő, ami nem egy elmélet csupán, hanem a Hit Gyülekezete gyakorlata. Mielőtt az átkokat megmutatjuk, még hallgassuk meg, hogyan veszi rá a fiatal hívő embereket, hogy általuk nem ismert személyeket, akikre Németh Sándor rámutat, megátkozzák. Ezt így fejtette ki: „Szeresd ellenségeidet. De hogyan tudod szeretni az ellenségeidet? Nem pszichikai szeretettel, mondja Jézus, hanem az agapéval, isteni szeretettel. Ahogy Isten szereti őt, neked is úgy kell az ellenségeidet szeretni. És Isten hogyan szereti az ilyen embereket? A haragját mutatja meg nekik. Csapásokat mér rájuk.” Ez hazugság, mert Isten a szeretetét mutatta meg az embereknek, ezért áldozta fel a Fiát. De itt nem Isten haragszik, hanem Németh Sándor. Ő akar csapást mérni a másik emberre.
Így folytatja: „Ha te azt imádkozod: az ellenség még sikeresebb legyen, még nagyobb karriert csináljon, magabiztosabb lesz, és azt mondja: hát ennél jobb üzlet nincs, mint keresztényeket szidni (nevetés). Megéri! Hát ettől csak emelkedik az ázsióm. Megy a karrierje, a szekere fölfelé. Ezt csinálhatja büntetés nélkül. És ha ő így megy felfelé, és hagyjuk ezt, mi szeretjük őt? Nem szeretjük.” Akkor szeretjük, ha agyonátkozzuk, mert Németh Sándor szerint akkkor majd megtér. Úgy adja elő, mintha az ellensége üdvösségéért aggódna, és annak legjobb módszere, hogy megátkozzák. De erről szó nincs, a gyűlölet vezeti. Ha a megtérésre a megátkozás vezetné el az embereket, akkor Jézus nem az örömhír hirdetésére küldte volna ki a tanítványait, hanem az egyház feladata minden meg nem tért ember megátkozása lenne. A Biblia szerint azonban Jézus Krisztus vette magára mindenki átkát, hogy a benne hívők áldottak legyenek.
Németh lerombolja az emberek idegenkedését attól, hogy másokat megátkozzanak: „De a keresztények sokszor mondják, jaj, hát ez gonosz dolog. Nem gonosz dolog! Az lenne gonosz dolog, ha nem csinálnád. Mert akkor érdektelen vagy, közömbös vagy a sorsa iránt. És el fog veszni. El fog kárhozni. Dávid azt mondta, hogy »Rontsd meg, Uram, őket!’« Mert ha jön a fizikai betegség, a fejfájás, ha jön egy szájbetegség a szájukra, akkor abbahagyják a bűnt, és hátha elkezdenek gondolkodni, hogy valamit nem jól csinálnak.” A bűn a Németh Sándorral szembeni kritikus magatartás. Erre ez a gyógyszer: „Dávid azt is mondta, hogy »engemet körülvett a félelem, a borzadály, rettegés – hát őt meg vegye körül a halál!« (falrengető nevetés).” Németh Sándornak rossz érzései vannak, akkor akinek ezt tulajdonítja, az haljon meg.
Hallgassuk, mire tanít Németh Sándor „Isten nevében” magyar állampolgárokat: „Nézzétek, sok ember nem tér észhez, csak akkor, ha úgy érzi, ha megmondja az orvos neki, hogy nézze, a maga betegségén nem tudok segíteni, pár napja van vissza, pár hete, hónapja. És dicsőség az Úrnak. Ilyenkor tud az Úr szólni a szívéhez. Ha nem, azt mondja Dávid: »Szálljon elevenen a Seolba« (falrengető nevetés).” A könyv idézi a példákat, amikor Németh maga mondta nyilvánosan, a gyűlölettől fuldokolva, konkrét emberekre, hogy „elevenen szálljanak a pokolba”. A bűnük az volt, hogy távozni merészeltek a gyülekezetéből. Ellent mertek neki mondani, éltek a polgári jogaikkal. De ennyivel kevesebben fizettek Németh Sándornak tizedet. Méltók a legszörnyűbb halálra.
Így mutatja be, milyen a keresztényi lelkület: „Ha nem vagy támadó, semmit nem érsz el az ellenséggel. Semmit nem érsz el. Semmit nem fogsz elérni. Ezért nem szabad abbahagyni a könyörgést, igenis… Lehet… majd mutatok egy még keményebb zsoltárt. (…) Dávid nem tudhatta pontosan, csak azt látta, hogy őt körülveszi a halálfélelem. Hát, ha engemet, a halálomat akarják, akkor vegye körül őt a halál! Nekem még van is hatalmam rá, hogy odamenjen hozzá. És leüljön hozzá és mindennap simogassa (nevetés). És dédelgesse (falrengető nevetés). Ez így van!” Mármint a Hit Gyülekezetében van így. Azt nem lehet tudni, miből gondolja Németh, hogy aki vele nem ért egyet, az mindjárt a halálát is kívánja. Ez azonban feljogosítja őt, hogy a feltételezései alapján ő mások halálát kívánja. Ne csak kívánja, hanem kérje Istentől, és maga is mindent megtegyen érte, amit lehet.
Hallgassuk tovább Németh Sándor egyházvezetőt, keresztény lelkészt: „És ad utasítást az Úrnak: »Ragadj pajzsot, vértet. Kelj föl segítségemre. Szegezz dárdát, rekeszd el üldözőim útját.« Tehát akkoriban ezek a fegyverek voltak, és az Úrnak azt mondta, hát Uram, neked is van vérted, neked is van pajzsod, neked is van dárdád; csináld meg, Uram! Te ragadd meg a pajzsodat, a dárdádat, vértedet, menj az én ellenségeim ellen.Szállj hadba! Egy atombombát sújts rájuk! Ragadj atombombát! Ragadj egy géppisztolyt! És így tovább. Szó szerint kell venni, tehát Dávid fölszólította Istent, hogy fogja meg a fegyvereket. Hát ne gondoljátok, hogy ott a mennyben nincs ilyen fegyver! (…) Ott fönn van a fegyvertár, megragadja, fölfegyverkezik és megy érted harcolni. Golyószóróval, géppisztollyal – amivel kell, amivel akarod, hogy menjen harcolni. Adott neki hadászati utasítást (nevetés), hogyan csinálja. A dárdát, Uram, jól szegezd elé, tehát az ellenségnek szegezd neki a dárdát (nevetés), pont a szívének (nevetés), és rekeszd el üldözőim útját. Hogy amikor jönnének még közelebb, egy lépést tennének felém, akkor már a te dárdádba lépjenek bele, s a te dárdád fúródjon bele az ő szívükbe. De tovább most már ne lépjenek.”
Németh Sándor atombombát dobna egy emberre. Gépisztolyokról álmodozik, hogy angyalok azzal lelövik az ellenségeit. Fegyveres őrsége van. Mi van, ha egyszer rájön, hogy az angyalok nem használnak géppisztolyt az emberek ellen, hanem védelmezik őket? Azt mondja, hogy az „ellenség” szívébe fúródjon dárda. Ez konkrétan a másik ember halálának kívánása. Az ok, hogy Németh Sándornak fáj a feje, reszket a szíve, valamitől fél, amit a szívenszúrandó ember vele kapcsolatos kritikus szavainak tulajdonít. Azt mondja ezzel, hogy az ilyen ember méltó büntetése a halál. Ezt az ítéletet pedig ő hozza meg, nem Isten. Istent csak felszólítja, mint egy ítéletvégrehajtót, hóhért, hajtsa végre az általa meghozott ítéletet. De aki azt hiszi, hogy megelégednek ezzel, hogy Istentől ezt kéri, az téved. Csoportosan körbejárva kiáltozzák, hogy az illető menjen tönkre, legyen beteg, veszítsen el mindent, haljanak meg a szerettei, veszítse el a vagyonát, a munkáját, törjön keze-lába és haljon meg.
Németh bemutatja, hogyan kell „imádkozni”. Mint mondja, sokszor az „ördög szolgái” az anyós, após, szülők, édesanya. Aki krtikus, az ellen mindenképp. Azt mondja: „szégyen és gyalázat érje őket. Tehát ne a siker, hanem a szégyen és a gyalázat. Vettessenek hátra, piruljanak, mert vesztemet koholják. Legyenek olyanok, mint pelyva a szél előtt. Tovább: az Úr angyala verdesse őket. Ők akartak verekedni nagyon, hát Uram, küldd ki az angyalaidat és hadd verjék őket (nevetés). Mondják, hogy nincsenek démonok – hát Uram, küldj rájuk egy sereggel (nevetés). Üljön az ágyukra, egy a fejénél, üljön a lábánál (nevetés) és éjjel foglalkozzanak vele (nagy nevetés). Sokan mondják, nincsenek démonok. Hát, nem kell vele vitatkozni, mert ez Isten igéjének való ellenszegülés. Akkor, ha ennyire, keresztény létére ellenáll, akkor kell szólni az Úrnak, hogy adjon neki bizonyságot (nevetés). Küldjön be a lakásába egy hadosztályt (nevetés). Ő azt biztosan nem fogja kibírni. És be is küld Isten egy hadosztályt. S ha valakit egy angyal verdes, az tényleg verés. Az ellen nem tud védekezni. Gondoljatok Saulra. Hogy akármit is tudott csinálni, hát csak akkor volt neki megoldása, amikor Isten szolgájához fordult. Ha nem ment Dávidhoz, akkor nem volt megoldás. A démon állandóan gyötörte és kínozta.”
Németh Sándor keresztényeket átkoz meg, ha nem engedelmeskednek neki. Démonokat üld keresztény emberekre, akiket Jézus Krisztus megváltott. Jézus Krisztus kiűzte az emberekből a démonokat. Németh Sándor rájuk küldi. Akkor vajon kinek a szolgája? Ha valaki nem engedelmeskedik neki, akkor ő a Sátán haderejét mozgósítja. Istent arra utasítja (!), hogy vitapartnereire, saját állítása szerint keresztényekre, küldjön démonokat. De ki az ő Istene, aki a démonokat emberek gyötrésére használja? A Saulra vonatkozó hasonlat azt jelenti, hogy az ellenfelének ne legyen semmi nyugalma a démonok zaklatásától, amíg „Isten szolgájához”, Németh Sándorhoz nem fordul. Ez nem más, mint varázslás, boszorkányság. A célja az, hogy a másik embert Németh Sándorral való egyetértésre kényszerítse. Egy másik ember romlására, betegségére, halálára vonatkozó ima feketemágia. Ez maffia, csak nem fizikai, hanem szellemi fegyverekkel. Ez zsarolás, kényszerítés, fegyvert tartanak a másik ember fejéhez.
Ha valaki még jobban meg akarja ismerni Németh Sándort, olvassa a prédikáció következő részét: „6. versszak: »Legyen az útjuk sötét, csuszamlós.« Tudjátok, tél van, tehát jeges. Ha rálépnek, egyből hátraessenek. Akarnak jönni, futni, s egyből csússzon meg a lábuk és essenek el. Hogy ne vigyék végbe a rosszat. Mert rosszat akarnak, bűnt akarnak végrehajtani, és a könyörgésben lehet olyat kérni, hogy a megelőzésért Isten hozza őket egy olyan helyzetbe, hogy ne tudják végrehajtani azt a gonosz dolgot, bűnt. Tehát nem lehetünk ezzel közömbösek, ha tudjuk, hogy az ellenség elhatározta, most még nagyobb bűnt fog csinálni, akkor kell imádkozni, hogy az Úr csináljon meg mindent, törje őket, tegye az útjukat sötétté, csuszamlóssá, kergesse őket az Úr angyala. Ne ők kergessék az Isten szolgáit. Az Úr angyala kergesse őket. Az olyan, hogy meghajkurássza őket (nagy nevetés).” Mint mondja, törjön keze, lába. Ezeket rájuk olvassák az „ellenségekre”, ezzel megátkozzák őket.
Megtudhatjuk, mi a cél: „lemegy rólad a nyomás és ő kerül nyomás alá. És bedugatik a szája. Nem lesz kedve beszélni. Olyan nagy a migrénje, a gyomorgörcsei vagy a vesebetegsége, vagy annyi problémája van a magánéletben, hogy nincs ideje, hogy veled foglalkozzon. Hogy kidugja a nyelvét rád. És eljön az az idő, hogy még az eb se nyitja ki a száját, ölti ki a nyelvét rád, ahogy megígérte az Úr a prófétáinak. Ez a cél, hogy bedugjuk az ebeknek és az oroszlánkölyköknek a szájukat.” Németh Sándor gyakran dicsekedett azzal a Hit Gyülekezetében zárt összejövetelek alkalmával, hogy valaki az útjában állt, megátkozta, és meghalt. Erre döbbent csend. De a könyv bemutatja, miért hatástalanok ezek és hogyan lehet ez ellen védekezni. Magyarországon ezrek ténferegnek Németh Sándor démonaitól és átkaitól reszketve. Noha nem kellene tőle félni. Akinek félnivalója van, az ő.
Németh Sándor a gyűlölet prófétája, képmutató farizeus, aki súlyos bűncselekmények elkövetése mellett boszorkányságra és feketemágiára tanítja a híveit, akik évtizedek óta titkos mágiát folytatnak. Aki többet is meg akar tudni, az megtudhatja a könyvből, amely a járvány miatt először e-könyv formájában jelent meg. A könyvet megvásárolhatják a Libri, a Bookline, az e-könyv.hu és a Lira.hu, valamint az Amazon könyváruházában. A könyvről szóló videóelőzetes itt látható, továbbá a könyv internetes oldalán további információk és részletek itt olvashatók.
