A 2024-es elnökválasztás tétje sokkal nagyobb, mint bármikor, és nem csupán arról szól, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke négy éven át, hanem arról, hogy az amerikai alkotmányos demokrácia és jogállam megmarad, vagy súlyos sérüléseket szenved, esetleg elnöki diktatúra jön létre.
A legrosszabb forgatókönyv szerint akár egy polgárháború is lehet. Felmérések szerint a Trump által elfoglalt republikánus párt táborában egyre többen elhitték a hazugságot, hogy Amerika veszélybe kerül, ha a demokraták újra győznek, ezért készek fegyerrel is védeni úgymond Amerikát. Megválasztása esetén nemcsak egyetértenk azzal, hogy Trump felszámolja a jelenlegi liberális demokratikus rendet, hanem el is várják tőle.
Ezért a fegyveres erőszak veszélye fennáll akkor is, ha nem Trump nyer, mert a január 6-i puccskísérlet után Trump következő lépése egy fegyveres lázadás kirobbantása lehet, ha újra elveszíti a választást, de a trumpista fasiszta, rasszista és náci szélsőjobboldal nyúlhat fegyver után akkor is, ha az alkotmányos rend megdöntése és diktatúra bevezetése ellen a lakosság többi része tiltakozik.
Ezért mi elkerülhetetlennek tartjuk, hogy Trump előbb-utóbb börtönbe kerül, mert ha nem most, nem az eddigi vádemelések alapján, akkor majd azért, amit 2024 után tesz, akár nyer, akár veszít. Mert azt nem gondoljuk, hogy bármilyen lázadás sikeres lehet, Amerika többsége, beleértve a republikánusok többségét is, nem akar erőszakot, polgárháborút és diktatúrát. A veszély abban áll, ha sokak azt hisizk, hogy éppen azt védik meg.
Egyelőre azonban az a kérdés, hogy az amerikai alkotmányos keretek között megtartandó következő demokratikus választásnak mi lesz az eredménye. Az Ethnic Media Services erről tartott sajtóbeszélgetést, méghozzá azt elemezve, milyen hatással lehet az eredményre a 2024-ben először szavazó generáció, ezen belül is a kisebbségekhez tartozók, a bevándorló szülők gyerekei, az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalok.
Vannak ismert pártpreferenciák a különböző kisebbségek esetében, nem lehet azt mondani, hogy azok egységesen és egyformán egyik vagy másik párt hagyományos szavazói. Ezeken kívül vannak korosztályi megoszlások is, a fiatalok hagyományosan inkább demokrata szavazók, a republikánusokra csak olyan fiatalok szavaznak, akik a családból hozzák ezt.
Az utóbbi időben azonban jelentős mozgások történtek. az izraeli háború kapcsán a fiatalok jelentős része merő tévedésből és az „emberi jogok” téves kivetítése kapcsán palasztinokat támogat, míg a demokrata kormányzat tisztában van azzal, hogy a Hamasz terroristái által gerjesztett mozgalom nem az emberi jogokról szól. A választás előtt azonban megoszthatja ez a demokrata tábort, elsősorban a fiatalokat idegenítve el.
A demokraták stratégiája éppen az, hogy „hazahívja” a választáskor azokat, akik bármely részkérdésben eltávolodtak a demokrata párt fő sodrától. A demokrácia védelme, Trump elnökségének megakadályozása elég indok lehet a véleménykülönbségek elfedésére, főleg akkor ha azkat csökkenteni lehet, de nem elvtelenséggel, hanem felvilágosításal. Fontos téma az abortuszjog kérdése, ebben a fiatalok szinte egy emberként állnak Biden mellett.
A fekete szavazók történelmileg sokkal inkább beágyazódott demokrata szavazók, tudják, hogy a republikánusok hogyan állnak a történelmükhöz, a rabszolgasághoz, a fehérek felsőbbrendűségéhez, és ez mindent visz. Náluk inkább az jelent gondot, hogy sokan nem mennek el szavazni, mert egyrészt a republikánusok mindent megtesznek, hogy ebben akadályozzák őket, másrészt nem bíznak a változásban, több segítséget vártak volna a demokratáktól ebben a ciklusban. Pedig Biden alatt a munkanélküliség jelentősen csökkent.
Az etnikai szavazók megoszlása érdekes és mozgásban van, a vietnami-amerikaiak általában erősebben azonosulnak a republikánusokkal, míg a japán és indiai-amerikaiak például inkább a demokratákkal. Sorsdöntő befolyása azonban elsősorban a latinók és a latinó fiatalok szavazatainak lehet. Szinte hihetetlen, hogy a bevándorlásellenes Trump, aki rasszista uszítást folytat, már Hitlert idéz anélkül, hogy a Mein Kampf-ot olvasta volna, a republikánusokra szavaznak.
Ennek több oka van, elsősorban az, hogy a republikánusok a kommunizmussal fenyegetik a kubai és latin-amerikai bevándorlókat, akik ezt a hazugságot elhiszik. Másrészt sikeresen kapcsolták magukhoz a spanyol ajkú kisebbség etnikai csoportjait, vezetőit, vásárolták meg őket, akik nagy hatással vannak a latino tömegekre. A nemek aránya is megoszlik, a férfiak inkább támogatják a republikánus jelölteket, különösen Nevada államban, mint a nők.
Ennek oka lehet az is, hogy a munkáltatók párthovatartozását veszik fel, mint egykor az uraik vallását. Nagy jelentősége lesz annak, hogy a Z generáció fiataljai hogyan szavaznak. A 40 millió Z generációs populációnak nagyon fontosak az LMBTQ jogok, mert ők ebbe születtek bele, és ilyen társaik között nőttek fel, akik már nem akartak bujdosni. A Z generáció 45%-a emellett etnikai kisebbségű, ami politikailag baloldali egységre utal, s az is előfordulhat, hogy ők a szüleik preferenciájával szemben szavaznak.
A fiatalabb generáció nagy mértékben szavazott demokrata jelöltekre a 2022-es képviselőházi választásokon is, gyakorlatilag ők buktatták meg azon a választáson Trump jelöltjeit. Kérdés, hogy 2024-ben is így lesz-e. Az biztos, hogy Trumpra nem szavaznak, de szavaznak-e a demokratákra?
