A lengyel bírói testület nem engedi a politikát a hatályos törvények ellenére sem az igazságszolgáltatás közelébe férkőzni.
A lengyel igazságügyi miniszerrel szembeszállva, a lengyelországi Łódż kerületi bíróságának 80 bírójából 78 szavazatával megerősítették pozíciójában a helyi bíróság elnökét. A szavazásra azért került sor, mert kiszivárgott, hogy a miniszter – egy idén nyáron elfogadott törvényre hivatkozva – el akarja távolítani a bíróság vezetőjét.
A nagy visszhangot keltett és politikai krízishelyzetet előidéző nyári lengyelországi tömegtüntetések hatására a lengyel köztársasági elnök a törvényhozás által júliusban megszavazott három, az igazságszolgáltatás függetlenségét felszámoló törvény közül kettő aláírását akkor megtagadta. Egyet azonban – amely a bíróságok elnökének visszahívását és kinevezését az igazságügyi miniszterre bízza – változtatás nélkül aláírt. Ez a politikára ruházza a bírósági elnökök feletti felügyeletet, míg korábban a bíróságok elnökeit kinevezni vagy leváltani csak az érintett bírák egyetértésével lehetett.
Łódżban a szavazás után kiadott állásfoglalásukban a bírók leszögezték: a bíróság elnökének visszahívása azok után, hogy a 80 bíróból 78 mellette szavazott (ellene senki, két érvénytelen szavazat volt), nem lehet szakmai döntésnek tekinteni, mögötte kizárólag politikai szándékok állhatnak, a célja csak az lehet, hogy a bíróág élére a jelenlegi politikai kurzust kiszolgáló személyt állítsanak, ami veszélyeztetné a bíróság függetlenségét és pártatlan működését.
A Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) nevű párt elnökének nevével fémjelzett kurzus, a magyarországihoz hasonló irányt véve, már tavaly hozzálátott a demokratikus intézmények elfoglalásához, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás pártirányítás alá helyezéséhez. A bíróságok függő helyzetbe hozása céljából ún. igazságszolgáltatási reformba kezdtek, amelynek lényege az volt, hogy törvényi úton adják át a független bíróságok irányítását és hatásköreit a politikának, megszüntetve ezzel a hatalmi ágaknak a demokráciákra jellemző megosztását, a bíróságoknak a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágaktól való függetlenségét.
A kezdeti sikerek ellenére idén nyáron a három törvény a lengyelországi ellenzék egységes tiltakozását és a politikai pártoktól függetlenül nagy szabású civil megmozdulásokat, tömegtüntetéseket váltott ki, amelyek hatására a köztársasági elnök, aki a PiS jelöltjeként, közvetlen, országos választáson nyerte el a posztját, a saját politikai jövőjét szem előtt tartva, a pártjával szembeszállva, a három törvényből kettőt megvétózott. Most azt látni, hogy a lengyel bírói társadalom kész aktívan fellépni az ellen, hogy az elfogadott egy törvényt se lehessen eredeti, politikai céljára felhasználni. Ezzel példát mutat az olyan országoknak, mint Magyarország, ahol szinte semmi nyomát eddig nem tapasztaltuk szakmai összefogásnak és közös fellépésnek a demokráciát felszámoló hatalommal szemben.
Zsebesi Zsolt
