Hajnal Miklós, a Momentum Mozgalom szóvivője a HírTV-ben szerepelt (3 perc 33-tól), ahol rengeteg sületlenséget, dilettáns ostobaságot beszélt például Paks 2-ről is, de az interjú a CEU-ról szóló híradás után kezdődött, ezért a riporter megkérdezte Hajnalt, hogy ebben az ügyben miért olyan csendes a Momentum.
A kérdés azért is jogos, mert mint a beszélgetésből kiderül, Hajnal Miklósnak is volt köze a CEU-hoz, elmondása szerint a Momentum vezetői és tagjai között számos egykori hallgató is található. Ehhez képest Hajnal megerősítette, hogy valóban nem álltak azonnal a CEU mellé, és nem foglaltak állást az egyetem védelmében.
Hajnal – szó szerint – a következőket mondta: „Mindenképpen szerettük volna megvárni először is a sajtótájékoztatón a rektor úr reakcióját, és aztán szerettük volna megvárni, hogy mi lesz a tárgyalások kimenetele, tehát mi bízunk abban, hogy az ilyen ügyeket lehet tisztességes módon, tárgyalással, leül a miniszter úr vagy az államtitkár úr a rektorral, és megbeszélik, hogy mik a nézeteltérések, úgy tűnik, hogy ezt nem sikerült rendezniük, a kormány azóta sem hátrált ki, szerintünk egyetértünk a CEU-val abban a kérdésben, hogy ezt a törvénytervezetet így félre kéne tenni, és valami újon kéne gondolkozni, s ebben teljes mértékben támogatjuk őket.”
A mai napig nem tudjuk eldönteni, hogy ezek ennyire ostobák és tényleg ilyen hülyék, vagy az egész Momentumra jellemző sunyiskodás rejlik az ilyen vérlázító nyilatkozatok mögött. A végeredményt tekintve mindegy, mert amit itt Hajnal előadott, azután egy pártnak illik a következő 24 órán belül feloszlatnia önmagát. Ez nagy áldás lenne különben is a magyar közéletnek.
A Momentum tehát nem ismerte fel elsőre (tegyünk úgy, hogy ezt elhisszük), hogy itt a világ egyik legjobb egyetemének kinyírásáról van szó. Nekik ehhez meg kellett várniuk, hogy a rektor mit mond. Megvárták, de még ezután sem vált számukra világossá, pedig elolvashatták volna a világsajtóban is. Ekkor meg akarták még várni, hogy mi lesz a nem létező tárgyalás kimenetele. Orbán megmondta, hogy a CEU-val nem tárgyalnak, csak az amerikai kormánnyal.
Az a szöveg, hogy a „miniszter úr” és az „államtitkár úr” (az urak) megbeszélik a rektorral, hogy „mik a nézeteltérések”, betegápolóért kiált. A Momentum magától nem tudja, hogy „mik a nézeteltérések”. Csak azt látja, hogy nézeteltérések vannak, és ez a Momentumnak nem tetszik, mert ugyebár bíznak abban, hogy „az ilyen ügyeket lehet tisztességes módon, tárgyalással” elintézni. Magyarul: lekúrja mindkét felet ez a pöcs, hogy miért nem intézik el „tárgyalással, tisztességes módon” a nézeteltéréseket, amelyekhez nekik semmi közük. Mintha magától keletkezett volna valami, és mindkét fél felelős lenne érte.
Hajnal a végén sem áll a CEU mellé, nem támogatja a Momentum a CEU-t egy diktatórikus aljas támadással szemben, hanem azt támogatja, hogy új törvénytervezet legyen. Megáll az ember esze, tétovázik és ácsorog, hogy ekkora barmok vagy ilyen simlis idióták mit keresnek a közéletben, miért rontják a levegőt? Hogy Hajnal főnökét idézzük, ideje lenne már, ha eltakarodnának, és nem fertőznék tovább az amúgy is használhatatlan levegőt.
Hajnal tehát nem azt mondja, hogy azonnal vonják vissza a törvényjavaslatot, és hagyják békén a CEU-t, hanem azt, hogy „egyetértünk a CEU-val abban a kérdésben, hogy ezt a törvénytervezetet így félre kéne tenni, és valami újon kéne gondolkozni, s ebben teljes mértékben támogatjuk őket.” Miért kéne bármilyen új törvénytervezet a CEU ellen? Mert ez a törvénytervezet ellenük irányul. A CEU nem csinált semmit. A Momentum odaültetné a CEU-t a hóhér mellé, hogy beszéljék meg, találjanak ki együtt valami jobb halálnemet.
Így járnak a hazugok, akik nem őszinték, nem egyenesek, hanem számítók, alakoskodók, és elveszítenek minden iránytűt, és nem tudják, mikor mi hazudjanak, mi lenne jó. Azt kell mondanunk, hogy az Amerikai Népszava ezúttal is elsőként s helyesen mutatott rá ezeknek a hólyagoknak a kártékony voltára, amikor ezek a pojácák kinézték maguknak a szerepet, a pénzt, s kitaláltak hozzá egy hamis zagyvalék ideológiát, mintha valami újra leltek volna, közben csak összeszedtek minden ósdi szemetet. És nem tudják, mikor mit húzzanak ki a kalapból.
Borzalmas társaság, s attól kell tartani, hogy nem jutnak be a parlamentbe, pedig ott lenne a helyük a többi hitelét vesztett kollaboráns között. A civileket meg kellene hagyni a jövő számára, nem kellene, hogy ezek a simlis hülyegyerekek, címeres hatökrök fertőzzék őket.
